Mester és tanítvány: Pastor és Davis is „összecsap” a Veszprém–Szegeden

Hatalmas tortához hasonlítható a vasárnapi Veszprém–Szeged rangadó. Ennek egy-egy szelete lesz a Bajnokok Ligája-induló két sztárcsapatunk védekezése, támadójátéka a felállt védőfallal szemben, lerohanásai, taktikai fegyelme, erőnléte és a kapusok teljesítménye.

Érdekes, hogy a kapusok szerepét, játékuk fontosságát első helyen emelte ki a két spanyol edző, a mester Carlos Pastor és a tanítvány David Davis. Kettőjük sport- és baráti kapcsolatáról csak annyit, hogy a Valladolidban Davis 1999-től hat éven át Pastor játékosa volt a bal szélen, továbbá 2005-ben tagja volt a példaképe dirigálta világbajnok spanyol együttesnek. Külön csemege lehet kettejük taktikai csatája – benne a kiváló kapusokkal.

„Hazai pályán annak ellenére is esélyesebbnek tartom magunkat, hogy az edzőváltást követően védő- és támadójátékunk még csak formálódik, hiszen a korábbi trénerhez képest David Davis gyökeresen más munkához látott – mondta lapunknak Sterbik Árpád, aki a nyáron az RK Vardarból érkezett Veszprémbe. – Nekem nem új a trénerünk, mert korábban csapattársam volt a sikerhalmozó Ciudad Realban, aztán tavasszal még másodedzőm is volt Szkopjében. Nagyon következetes, pontos és sokat követelő edző, ugyanakkor remek fickó, aki meghallgatja a játékosok véleményét. A döntéseket viszont ő hozza. Túl messzire persze nem juthattunk az elmúlt néhány napban, amióta átvette a csapatot, de már sok újdonságot kipróbáltunk, és nincs kétségem, hogy hamarosan sínre kerülünk.”

Hogy a hamarosan kitétel mit is jelent, arra Sterbik azt mondta, remélhetően csak heteket, legfeljebb egy-két hónapot, amíg a csapathoz frissiben kerültek belerázódnak a spanyol iskolába.

„Ez a veszprémiek egy részének – Blaz Blagotinsek, Dragan Gajic, Momir Ilics, Lékai Máté, Nagy László, Andreas Nilsson – nem idegen, mert ők tavaly nyárig ebben a rendszerben edződtek, megismerték és begyakorolták a spanyol szisztémát – folytatta Sterbik. – Emlékszem, amikor Talant Dujsebajev a Ciudad Realnál átvette és új taktikával küldte pályára a későbbi BL-győztes csapatot, az első bajnoki meccsen kikaptunk a liga egyik leggyengébbjétől. Aztán a sok edzésen összerázódtunk, megtanultuk az új stílust, és sorra remek eredményeket értünk el. A szerdai tatabányai kisiklásunk oka a tizennyolc rossz lövés és a tizenhárom technikai hiba volt. Ez rettenetes. A sikeres, jó formában levő Szegeddel szemben ennek a töredékét sem engedhetjük meg magunknak. Szerencsére a csapat és Davis is kiválóan ismeri az ellenfelet, amelyben újonc két volt szkopjei csapattársam, Joan Canellas és Jorge Maqueda. Az is fontos, hogy Davis éppen eleget meccselt másodedzőként a Szeged ellen a BL-ben és a felkészülési tornákon, és hát nekem is akad némi tapasztalatom a Pickkel.”

Ha Sterbik – és a volt (leendő?) szegedi Mikler Roland – nagyon sokat tud a a bajnok Szegedről, akkor mit mondjon a frissiben szegedi Mirko Alilovic a trónt visszakövetelő Veszprémről, amelyben hét éven át védett?

„Tényleg nagyon furcsa a helyzetem, bár a profik életében nem ritka, hogy a legnagyobb riválishoz szerződnek – válaszolta a Nemzeti Sport klubváltást firtató kérdésére Alilovic, akinek gyors beilleszkedését két horvát honfitársa, a kapus Marin Sego és a balátlövő Alen Blazevic segítette. – A családommal együtt már megszoktam az új környezetet. Nem volt nehéz, mert a sikerek a legjobb kapcsolatépítők. A Szegednek az ősz eddig nagyon eredményes volt, még pontot sem vesztettünk a BL-ben és persze a bajnokságban sem. A veszprémieknek nehezebben indult a szezon, ezért hazai pályán különösen motiváltak lesznek. A csarnok hangulatát mindannyian ismerjük, én pedig különösen kíváncsi vagyok, miként fogadnak a nézők, akikkel veszprémiként kitűnő volt a kapcsolatom. A Veszprém tatabányai botlását nem tartom sorsdöntőnek, a bajnoki döntőt biztosan a Szegeddel vívja.”

A szegediek szombaton még saját csarnokukban edzettek, de már Balatonalmádiban aludtak. Érdekes újítás, hogy a veszprémiek is szállodába vonultak egy nappal a rangadó előtt, mégpedig csapatépítő szándékkal, valamint azért, hogy teljesen zavartalanul – az utolsó 24 órában a családot, a barátokat is kirekesztve – koncentráljanak az alapszakasz első helyét jelentősen befolyásoló összecsapásra. Az itt élen végző csapat játszhatja otthon a bajnoki finálé visszavágóját.