SIMON JÓZSEF 2017.11.09 17:53 Frissítve: 2017.11.09 17:53

Kézilabda: miért egyre több a „semmiből jött” sérülés?

A látványsportágak közül a kézilabda az egyik legveszélyesebb, ám legutóbb Cornelia Nycke Groot úgy sérült meg, hogy még csak a közelében sem volt senki.

Nycke Groot úgy sérült meg, hogy még csak a közelében sem volt senki (Fotó: Imago)

 

Elképedést, bizonyos fokig pedig értetlenséget váltott ki a győri kézilabdázó, Cornelia Nycke Groot lábsérülése, amit látszólag semmi sem magyarázott.

 A VÉLETLEN KÁROSULTAK (2015–2017)
Cornelia Nycke Groot combizom
Görbicz Anita térd
Tomori Zsuzsanna térd
Zácsik Szandra váll
Szucsánszki Zita váll
Szöllősi Balázs boka
Nagy László kéz
Zdolik Bence sípcsont
Iulian Jerebie térdszalag

A baj mégis megtörtént, a holland válogatott játékos combizma beszakadt, emiatt többhetes kényszerpihenőt kell tartania. Az eddig leírtakban – jelen esetben – a kulcsszó, hogy látszólag... Hogy miért, az mindjárt világossá válik.

Október 18-át írtunk, amikor a győri Audi Arénában edzett a Bajnokok Ligája-győztes ETO, és Groot egy ártalmatlan szituációban fájdalmat érzett a jobb lábában. A tréninget abba is hagyta, a fájdalom miatt pedig a csapat orvosai részletes kivizsgálást javasoltak. Groot megsérült, ez nem volt kétséges, de a baj nagyságát csak az MR-vizsgálat mutatta ki.

„Izomsérülést szenvedett a combjában, ezért megkezdtük a fizioterápiás kezelését, visszatérésére legalább öt hetet kell várni” – tájékoztatott a sérülés másnapján dr. Szálasy László csapatorvos.

KÉRDÉSEK, VÁLASZOK. A hasonló, „semmiből jött" izom- és csontbántalmak száma feltűnően emelkedett az utóbbi években a kézilabdázók között, de más labdajátékokban is. Ez számos kérdést vet fel a hasonló sérülések kapcsán. Mi az okuk? Miért a labdasportokban gyakoribbak? Kik hajlamosabbak rájuk, kik a veszélyeztetettebbek? A nők? A férfiak? Kortól is függ a sérülések gyakorisága? Miként lehet megelőzni őket – egyáltalán lehet-e? Hogyan, mennyi ideig kell/lehet gyógyítani?

Az orvoslásban járatlanoknak is tökéletesen érthető, világos válaszokat és magyarázatokat a kézilabda-válogatottak csapatorvosaitól, dr. Erdélyi Gábortól és dr. Szabó Istvántól kaptuk meg. A doktorok azzal kezdték válaszukat, hogy a csontok és az izmok úgynevezett fáradásos problémái egyaránt előfordulnak, sőt nem is mindig kerülnek szakember elé, mert a sportolók megoldják öngyógyítással, legtöbbször pihenéssel, a terhelés csökkentésével.

A súlyosabb bajok akkor kezdődnek, amikor a fájdalmas tünetek nem múlnak, sőt erősödnek, akár töréshez, repedéshez, részleges vagy teljes izomszakadáshoz, porcleváláshoz vagy -repedéshez vezetnek. Ezek pedig hirtelen bekövetkezhetnek, akár egy hétköznapi mozdulat, vagyis lépés, lehajlás, felállás, fordulat, nyújtózkodás hatására is. A gyakoribbak mégis a csontok traumái.

GYÓGYÍTÓ GÉPEK

A különböző súlyosságú fáradásos törések, szakadások, idegsérülések gyógyításának legtöbb szakaszában különleges kezelésekre, speciálisan képzett szakember segítségére is szükség van. Ez elengedhetetlen a teljes felépüléshez, amelyhez a legtöbb esetben sok idő és még több kitartás, türelem is kell. Ezt állítja SIMON KATALIN VERONIKA, a budaörsi egészségi központ nagy tapasztalatú fizioterapeutája, aki az elektromos kezelések több fajtáját alkalmazza betegei, köztük sportolók gyógyítására és fájdalmaik csökkentésére.

„Fegyvertárában" ott vannak az ultrahangos, galván- és lézerkezelésre, valamint a szelektív ingeráramos gyógyításra alkalmas gépek meg persze a különböző krémes gyógypakolások.

MEGNŐTT TERHELÉS. Erről, a fáradásos törésről tudni kell, hogy legfőbb oka a csontokat érő ismétlődő, folyamatos, a profi kézilabdázóknál igen erős terhelés, amelynek hatására a csontállományban mikrosérülések keletkeznek. Ezek vezethetnek a csont töréséhez vagy repedéséhez.

A sérült játékosok gyakran elpanaszolják, hogy akkor történt velük a baj, amikor megváltozott az edzésprogramjuk, hirtelen nőtt a terhelésük. Emiatt az izmaik elfáradtak, nem tudták megvédeni a csontot a rendszeres, folyamatos ütközésektől. A másik ok, hogy bizonyos izomcsoportok az erős tréningen nagymértékben összehúzódna, ezzel túlterhelik a csontokat, amelyeken tapadnak. Ez pedig szinte egyenes út a rugalmasságát vesztő csont – főleg a lábcsontok – mikrosérüléseihez, a fáradásos, látszólag ok nélküli törésekhez.

„Azért nehéz ezeknek a sérüléseknek a felderítése, megállapítása, mert hónapokon át fennálló panaszok után következnek be mondta dr. Szabó István. – Úgy kezdődnek, hogy edzés vagy meccs közben jelentkezik a fájdalom, amely nyugalomban megszűnik. Az erőteljesebb edzés hatására persze a fájdalom erősebb lesz, majd nem is múlik el. Körülötte duzzanat jelenik meg, amely érzékeny a nyomásra.”

Erdélyi doktor hozzáfűzte: „A röntgen nem is biztos, hogy kimutatja a csont sérülését, elváltozását, ezért a korai diagnózishoz mindenképpen CT- vagy MRI-vizsgálat szükséges. A gyógyítás előbb konzervatív módszerekkel, gyógytornával kezdődik, vagyis rögzíteni és kímélni kell néhány hétig a fájó testrészt. Ha kell, gyulladáscsökkentőket is szedhet a beteg. A műtét a végső eset, csak akkor végezzük el, ha teljes a törés, illetve bizonyos izmoknál a szakadás.”

A kézilabda az egyik legveszélyesebb csapatsport a sérülések tekintetében (Fotó: Török Attila)
A ZDOLIK-REGÉNY
Nem csupán dr. Csordás József csapatorvos, hanem a Zdolik Bence lábsérülésével foglalkozó tudós kollégái is ráncolták a homlokukat, amikor kiderült, a látszólag minden ok nélkül elrepedő sípcsont csak igen nehezen akar gyógyulni. Végül – csaknem egy évvel a sérülés után – meg kellett műteni, és ezt követően kezdődhetett a jobbkezes válogatott átlövő teljes rehabilitációja. A balszerencsés játékos is egy ártalmatlan mozdulat miatt kényszerült sebészhez menni – a következmény majdnem kétéves kihagyás. Csoda, hogy a sérülésre nem ment rá a játékos egész karrierje. 

HÚSZEZER FELÉ... Minden kézilabdameccsen látunk erőteljesebb ütközéseket, ütéseket, rúgásokat, lerántásokat – akár női, akár férfi csatát nézünk. Vízilabdában vagy kosárlabdában ezek az atrocitások kicsit „puhábbak”, és a számuk is kevesebb, bár a kék-zöldre vert, véresre csípett pólósok erről biztosan másként vélekednének...

„Sajnos már egész fiatalon is előfordulnak fáradásos izom- és csontsérülések, mégpedig a megelőzés, a gondosabb edzéstervezés hiánya miatt folytatta Erdélyi Gábor. – Persze minél idősebb a játékos, annál gazdagabb a múltja verésekben, ütközésekben, vagyis izom- és csonttraumákban. Sokáig edzhet, játszhat panasz nélkül, de előbb-utóbb bekövetkezik a sérülés. A szakítópróbás bútoráruházi székhez lehet a lányokat, fiúkat hasonlítani. A szék kárpitját gép rángatja, a számláló mutatja, hogy egymillió rántást már kibírt, aztán még ezret, de végül csak-csak elszakad. Kétmilliót már nem bír ki. A kézilabdázó bokája, térde, válla, karja is így van. Mondjuk, tízezer ütésig még elvan, de húszezer felé, vagy ha úgy tetszik, harminc-negyven éves kora között már törik, szakad.”

Végül a megelőzés... Az orvosok szerint ez talán még a gyógyításnál is fontosabb. Hogy miért? Mert kézenfekvőbb, olcsóbb, könnyebben megvalósítható, megvannak hozzá az ideális eszközök, az egyre jobb módszerek és jól képzett szakemberek.

VÉDŐFELSZERELÉSEK. A prevenció (megelőzés) egyik legfontosabb eleme a proprioceptív (dinamikus, stabilizáló) edzés. A sok idegen szóra a magyarázat: a tréningeken nemcsak az izomerő és az állóképesség növelése, a rugalmasság fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a sportoló mozgása koordinált (rendezett, összefogott, kiegyensúlyozott) legyen, valamint meg is tartsa, fejlessze ezeket a képességeit. Így biztosabb lesz a talajra érkezése, stabilabbá válnak az ízületei. Kiváló minőségű, tényleg hasznos védőfelszerelések, kötések, tapaszok garmadájából válogathatnak a sportolók, akik óvni szeretnék a bokájukat, a térdüket, a gerincüket, a könyöküket, a vállukat. Fontos lehet a cipőbe helyezett, egyénre igazított betét, valamint az sem mindegy, mennyire rugalmas, kímélő talajon fut, játszik, edz a sportoló.

TATABÁNYAI KÁLVÁRIA
Nagyon sokat tudna beszélni a Grundfos Tatabánya kézilabdázóit az előző idényben sújtó sérüléshullámról, köztük több „vétlen” húzódásról, részleges szakadásról, repedésről is dr. Csőkör Zoltán sebész csapatorvos. Neki azonban – sajnos – az új szezonban is bőséggel van dolga Vladan Matics edző bajnoki bronzérmes és EHF-kupa-szereplő gárdájánál. A Nemzeti Sportnak elmondta a doktor, hogy már az új idény rajtja előtt kidőlt a sorból Szöllősi Balázs, az együttes irányítója.

„A közvetlen közelében sem volt senki azon az augusztus végi edzésen – emlékezett dr. Csőkör –, mégis nagy baj történt. Furcsa mozdulatot tett, mert fordulni akart, de nem tudott. A talpa ugyanis letapadt. Akik valamivel közelebb álltak, éles reccsenést hallottak, a játékos a bokájához kapott, és erős fájdalomra panaszkodott. Nem csoda! A röntgen megállapította, a bokája fölötti csont több helyen eltörött és megrepedt, ráadásul a törésvonal el is mozdult, így csak műtéttel lehetett rögzíteni, helyrehozni.”

Az irányító lába tíz napig gipszben volt, aztán különleges rögzítést kapott, amelyben mozgathatta ugyan, de nem állhatott rá. Néhány napja kezdte el a gyógytornát, mert az elmúlt két hónapban a vádlija, a combja „összeesett”, vagyis szinte sorvadásnak indultak az izmai. Csőkör doktor szerint a felépülése december végére, január elejére várható.

 

 

KOSÁRLABDA

Tóth Ádám, a férfi bajnokságban szereplő Szolnoki Olaj válogatott centere is megküzdött a fáradásos töréssel. A 206 centis játékos még a Paksban kosarazott, amikor a 2014–2015-ös idényben rengeteget fájt a talpa, ám hiába vizsgálgatták, nem találtak semmit.  Végül az ötödik orvos megállapította, hogy a folyamatosan fájó és felduzzadó talpában fáradásos törés van, s levált egy csontocska is. A center rápihent a sérülésre, kevesebbet edzett, majd a szezon után megműtötték. Az orvos szerint egyértelműen túlterhelés okozta a törést.

RÖPLABDA

Túlterheltségből fakadó gerincsérv miatt kellett visszavonulnia Csengeri Petrának, aki tízszer szerepelt a válogatottban, s Magyar Kupa-győzelmet is szerzett a Békéscsabával. Az ütőjátékost korábban térdsérülés miatt operálták, ám abból felépült, a 2016–2017-os idény mégis pályafutása végét jelentette. Egy decemberi edzésen, a súlyzós gyakorlás közben hátába nyilallt a fájdalom, később kiderült, hogy a túlterhelés miatt gerincsérve alakult ki. Operációra nem volt szükség, ám az orvos azt mondta, élsportolóként nem folytathatja, legfeljebb heti három edzéssel terhelheti a gerincét. Az akkor 27 éves sportoló a „csökkentett üzemmód” helyett felhagyott a röplabdával.

 

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.11.16 21:28:43

Kézilabda BABJÁK BENCE, TUMBÁSZ HÉDI (FOTÓ)

„211-szeres válogatottként kerültem körön kívülre. Ezt nem könnyű feldolgozni.”

2017.11.15 14:47:56

Kézilabda nemzetisport.hu

A korábbi éllovas sem tudta megszakítani a zöld-fehérek veretlenségét.

2017.11.12 16:37:55

Kézilabda nemzetisport.hu

A magyar bajnok sorozatban negyedszer maradt alul a párizsiakkal szemben.

2017.11.11 16:37:33

Kézilabda nemzetisport.hu

Faluvégi Rudolf remekelt, a franciák szinte végig vezetve nyertek Szegeden.

2017.11.11 13:19:34

Kézilabda nemzetisport.hu

Nora Mörk 13 gólig jutott a Midtjylland ellen. A hazaiak egyszer sem vezettek.