NEDELYKOV TAMÁS, PAPP BÁLINT, VINCZE SZABOLCS 2020.07.08 12:09 Frissítve: 2020.07.08 17:17

Kézilabda: a topedzők üzenete világos – nem kérnek a kapus nélküli játékból

Egy frissen készült felmérés szerint a külföldi kézilabdaedzők többsége egyértelműen elutasítja a kapus nélküli játékra vonatkozó szabályt, míg itthon a megkérdezett szakemberek körében vegyesebb a kép.

 

A topedzők a kapus nélküli játék ellen vannak (Fotó: Imago)

Négy éve, közvetlenül a olimpia előtt léptek életbe a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) új szabályai. Közülük is a kapus nélküli játékra vonatkozó passzus (a mérkőzések során bármikor játszhat hét mezőnyjátékos, és nem kell kötelezően használni a megkülönböztető mezt) volt az egyik legnagyobb hatással a játékra, a megítélése azonban finoman fogalmazva is vegyes az edzői társadalomban. Björn Pazen német szakíró 39 topedző körében végzett felmérést, amelynek eredményét – itthon egyedüliként – lapunkhoz is eljuttatta. Az interjúkból kiderült, hogy a világ minden tájáról megkérdezett szakemberekből harmincan szeretnének visszatérni a régi rendszerhez, négyen változtatnának a jelenlegi szabályon, öten viszont megtartanák mostani formájában.

AZ INTERJÚKBAN MEGFOGALMAZOTT FŐBB KIFOGÁSOK AZ ÚJ SZABÁLLYAL KAPCSOLATBAN (zárójelben, hány edző említette a 39-ből)
a kétperces kiállítások nem jelentenek valódi büntetést (23)
lassúbb/kevésbé dinamikus lett a játék (22)
az üres kapura leadott lövések kevésbé vonzóak (22)
általában véve a kézilabda veszített a látványából (21)
a kézilabda alapvető stílusa negatív irányba változott (17)
a taktikai variációk beszűkültek (15)
a nyitott védekezési formák nem működnek (15)
a folyamatos létszámfölény hatása negatív (14)
nincsenek egy az egy elleni helyzetek (12)
unalmasak a mérkőzések (11)
támadásban csökkent a kreativitás (9)
keményebbek a védekezések, miután nincs következménye egy büntetésnek, mert rögtön bejöhet egy mezőnyjátékos (7)
negatív hatás a fiatalok képzésére/tehetségek elvesztése (6)
nem tud igazán megmutatkozni a kapusok formája (6)
túl szűk a hely hét mezőnyjátékosnak, kicsi a pálya (6)
a játékvezetők túl sokáig engedik a hét mezőnyjátékossal való támadást (6)
sokkal nagyobb a kapusok sérülésveszélye (5)
az edzéseken a fontosabb elemek gyakorlásából megy el az idő (5)
ÉRVEK MELLETTE
új taktikai variációk (7)
a gyengébb csapatoknak javultak az esélyei (3)
új típusú játékosok megjelenése (2)

Míg Rióban a csapatoknak úgy kellett alkalmazniuk a változtatásokat, hogy előtte élesben nem tudták kipróbálni, a hátunk mögött hagyott olimpiai ciklus már elég időt adott a teszteléshez és elemzéshez, s a külföldi edzők egységesnek mutatkoznak abban, hogy a hét a hat elleni játék eltörlését javasolják. A főbb indokok között felhozták, hogy unalmasabbá és lassabbá vált a játék, az edzőknek beszűkültek a variációs lehetőségei (különösen védekezésben), csökkent a játékosok kreativitása, megnőtt a sérülésveszély a kapusok körében, míg a kétperces büntetések leértékelődtek (a bővebb lista keretes írásunkban olvasható).

„Ez már nem az a kézilabda, amit korábban ismertünk  – mondta a felmérés keretében a Veszprémet irányító David Davis. – A mostani szabályok nem segítenek megszerettetni a játékot azokkal, akik először látnak mérkőzést. Van egy tizenkét éves gyerekem, ha a hét a hat elleni játék jelenti a jövőt, semmi szükségem rá, hogy megtanítsam egy-egyezni vagy hogy miként szerezzen előnyt, hiszen eleve egy játékossal több van a pályán. Mi a pláne abban, ha folyamatosan emberelőnyben támadsz, vagy üres kapura lősz gólt?”

A kisebbséghez tartoznak azok az edzők, akiknek tetszik a szabály, mint például Filip Jícha (THW Kiel), Maik Machulla (Flensburg) vagy Nikolaj Jacobsen (Dánia). Lino Cervar úgy fogalmazott, a gyengébb csapatok profitálhatnak belőle, így kiegyenlítettebbé válhat a játék. A horvát válogatott kapitánya nagyobb problémának tartja, hogy sokszor amatőr játékvezetőkre bízzák a topcsapatok meccseit. Az edzők abban viszont egyetértettek, hogy a jövőben nagyobb beleszólást szeretnének a fontos döntésekbe.

Juhász István, a magyar szövetség sportakadémiai központjának vezetője több adatot is mutatott nekünk arra vonatkozóan, hogy a kapus nélküli játék mennyire volt hatékony a 2019-es férfi-vb-n. Az IHF statisztikája szerint az összes mérkőzésre (96) vonatkozó támadásszámok esetében 3.86 százalékban alkalmazták, ez 4 támadás/mérkőzést jelent. Az összes gól 3.59 százaléka született hét a hat ellen, ez átlagosan 2 gól/mérkőzés. A hét a hat elleni támadások 48.71 százalékát tudták gólra váltani (míg a támadások hatékonysága összességében 57.5 százalék volt a német-dán közös rendezésű tornán), 14 százalékban viszont üres kapus gólt ért el belőle a védekező csapat. Juhász arra is rámutatott, hogy a védekezések is folyamatosan finomodtak a hét mezőnyjátékossal való támadások ellen, így a csapatok már nehezebben tudják hatékonyan bevetni ezt a taktikát.

A FELMÉRÉSBEN RÉSZT VETT EDZŐK

NŐI CSAPATOK (11): Olivier Krumbholz (Franciaország), Thórir Hergeirsson (Norvégia), Ambros Martín (Oroszország/Rosztov-Don), Morten Soubak (Angola), Jorge Duenas (Brazília), Henk Groener (Németország), Herbert Müller (Ausztria/Thüringer HC), Leszek Krowicki (korábbi lengyel és német kapitány), Kim Rasmussen (Lublin), Per Johansson (Montenegró), Martin Albertsen (Svájc)

FÉRFICSAPATOK (28): Glenn Solberg (Svédország), Gudmundur Gudmundsson (Izland/Melsungen), Lino Cervar (Horvátország), Ljubomir Vranjes (Szlovénia/Kristianstad), Chema Rodríguez (Magyarország/Benfica), Manolo Cadenas (Argentína/Ademar León), Guillaume Gille (Franciaország), Javier Equisoain (Egyesült Arab Emírségek), Zoran Roganovics (Montenegró/Eskilstuna Guif), Velimir Petkovic (Oroszország), Filip Jícha (THW Kiel), Xavier Pasqual (Barca), Talant Dujsebajev (Kielce), Maik Machulla (Flensburg), Danilo Bresztovac (Észak-Macedónia), David Davis (Telekom Veszprém), Juri Schewtsow (Fehéroroszország), Jordi Ribeira (Spanyolország), Aron Kristjánsson (Bahrein), Nikolaj Jacobssen (Dánia), Erlingur Richardsson (Hollandia), Raúl González (PSG), Roberto Parrondo (Egyiptom), Dagur Sigurdsson (Japán), Ola Lindgren (Finnország), Daniel Kubes (Csehország/Nordhorn), Peter Kukucka (Szlovákia), Alfred Gislason (Németország)

A MAGYAR EDZŐK JOBBAN MEGOSZTOTTAK A KÉRDÉSBEN

A témával megkerestünk több NB I-ben dolgozó edzőt, akik megosztottak a kérdésben. Elek Gábor szerint nem tette érdekesebbé a játékot ez a taktikai elem, ugyanakkor nem szüntetné meg, mert pluszlehetőséget ad az edzőknek, amit jól lehet alkalmazni.

„Legyen meg ez az esély végig egy meccsen és mindenki úgy főz vele, ahogy tud. Úgy látom, hogy leginkább a strandkézilabdás látványelemek felé vitte el a sportágat ez a felállás, ami ráadásul egy kétélű fegyver is. A férfiaknál valamiért jobban működik a hét a hat elleni játék, valószínűleg azért, mert a férficsapatok fegyelmezettebbek tudnak maradni egy ilyen helyzetben, hiszen ebben a szituációban tényleg a végletekig ki kell sakkozni, ha nem akarsz gólt kapni. Pánikhelyzetben, de fogalmazzunk inkább úgy, hogy vészhelyzetben viszont jól jön ez a taktika. Ott volt például tavaly ősszel a Debrecen elleni hazai bajnokink, amelyen fél perccel a vége előtt egy góllal vezetett a DVSC, akkor például meghúztuk ezt a variációt és egyenlíteni is tudtunk. Vegyünk egy másik példát! A tavaly decemberi világbajnokságon a magyar–román csoportmeccsen a románok támadójátéka Cristina Neagura és a két beállóra épült és szét is szedtek minket a hét a hat elleni variációval. Néhány héttel később viszont a szintén ezzel operáló és Neagura épülő CSM Bucuresti már nem tudta ellenünk ezt hatékonyan bevetni a BL-ben, mert már számítottunk rá és megbeszéltük az alapelveket és a prioritásokat egy ilyen helyzetben”– fogalmazott az FTC szakvezetője, míg váci részről Szilágyi Zoltán elmondta, ha lehetősége lenne rá, kivezetné a szabályt, mert csak komplikáltabb lett tőle a játék.

„A hét a hat elleni játék alapvetően sem érdekesebbé, sem vonzóbbá nem tette a kézilabdát, sőt, szerintem éppen az ellenkezőjét érték el vele a szabályalkotók: csak tovább bonyolódott ettől a sportág és a szabályrendszer. Taktikai szempontból mindenkinek készülnie kell arra, hogy hét a hat elleni felálláskor hogyan, milyen elvek mentén védekezik. Hét támadóval a pályán is variálnod kell a taktikádon, szóval mindenképpen változást hozott a játék alapfilozófiájában. Mi is készülünk erre, tudatosan előveszek az edzéseken két-három olyan gyakorlatot, amely során az üres kapus lövéseket is alkalmazzuk akár a saját térfélről.”

Ezzel a variációval gyakorlatilag az emberhátrány is megszűnt, hiszen ha valakit kiállítanak egy csapatból, lehozzák a kapust, beküldenek egy mezőnyembert, és máris megint hat-hat játékos áll egymással szemben. Az öcsém, Szilágyi Viktor korábban a bundesligás Bergischer HC-ban is játszott, ahol nagyon ráálltak erre a felállásra, folyamatosan így támadtak, és volt olyan meccsük, amelyen vagy nyolc üres kapus gólt kaptak a felállásuk miatt – ez a nézőknek egy idő után már nem biztos, hogy szórakoztató.”

Köstner Vilmos viszont azon a véleményen van, hogy érdekesebb lett a játék, már az emberhátrányos helyzetben való alkalmazása is színesebbé tette a kézilabdát. „Azok az edzők, akik egyébként is bátrabban húznak váratlant, és váltanak stratégiát, azonnal magukévá tették ezt az elképzelést is, használják a hét a hat elleni variációt – magyarázta a DVSC edzője.  – Az NB I-ben is szinte minden együttesnél látok ilyen törekvést, egy-két csapat viszont még emberhátrányban sem alkalmazza. A trénerek rizikóvállalása vérmérséklettől és a játékosok minőségétől, mennyiségétől függ. Beépül a felkészülésbe, a meccsek előtti videózásokba is, színesítette és szélesítette a taktikai gondolkodást. Éppen ezért én biztos, hogy nem törölném el ezt a szabályt, a következő idényre vonatkozó taktikai terveimben is szerepel a hét a hat elleni felállás.”

Az edzők szerint egy idő után már a szurkolók sem élvezik az üres kapura lőtt gólokat

 

GULYÁS ISTVÁN IDŐKORLÁTHOZ KÖTNÉ
GULYÁS István, a magyar válogatott szövetségi kapitánya: „Szívesen játszatom, és hasznos fegyver lehet a hét-hat elleni játék, de úgy gondolom, vonzóbbá tenné a sportágat, ha ezt a szabályt csak bizonyos helyzetekben lehetne használni. Nem olyan attraktív, mint a hat-hat elleni játék, kicsit a futsalhoz hasonlít, ahol pörög a támadás, aztán majd csak lesz valami. Hatvan percen át kissé unalmassá válik. Attól függően, melyik oldalon állunk, az üres kapus gól lehet nagyon motiváló és demoralizáló is, mert ha egy gárda rossz időben kapja, megpecsételheti a sorsát, főleg, ha a makacsabb edzők addig erőltetik, amíg kivégzik vele a saját csapatukat. Tény, látványos elem lehet, és a döntéshozók az új szabályokkal nyilván szeretnék minél eladhatóbbá tenni a játékot, ilyen próbálkozás a hét-hat elleni játék is. Megszüntetni azért nem szüntetném meg, de időkorláthoz kötném.” 

Vladan Matics, a Tatabánya edzője az ellenzők táborát gyarapítja, szerinte a szabály megöli a játék szépségét.  „Nemhogy gyorsítja, hanem lassítja a játékot, amiből egyébként cirkuszt csinált. A kapusomnak legfeljebb az utolsó másodpecekben engedem, hogy egész pályás góllal próbálkozzon, inkább passzoljon, mert sok benne a hibaehetőség, ritkán jön be. Ha lehet, megszüntetném, de legalább korlátoznám. Ha már új szabályok, én azt támogatnám, hogy a tíz méternél távolabbról szerzett gól érjen kettőt, ami olyan forradalmi lenne, mint kosárlabdában a hárompontos bevezetése volt. És legyen, mondjuk, negyven másodperc a támadóidő, ami kivenné a játékvezetők kezéből, hogy ők ítéljék meg, mikor passzív a játék. Mindkettő látványosabbá tenné a kézilabdát” – osztotta meg ötleteit Matics, miközben a Budakalász irányítását átvevő Csoknyai István szerint van jövője a hét a hat elleni játéknak.

„Szerintem látványosabb lett a játék azáltal, hogy gyakorlatilag bárki beállhat, és hasznos új elem lett, bár tény, hogy van, aki szereti, és van, aki nem. Aki eredményesen játszik hat-hat ellen, az ritkán használja, de ha megvannak hozzá a megfelelő játékosaid, és precízen begyakorlod, akkor szép dolgokat lehet kihozni belőle. Az üres kapus kapott gól nagyon tud fájni, mert kicsit úgy érzi az ember, az ellenfélnek nem kellett megdolgoznia érte. Ziccernél ott a kapus, akiben még bízhatsz, itt legfeljebb csak abban, hogy mellélövik. A kiscsapatoknak viszont olyan fegyver lehet ez, amellyel meccsben tudnak maradni, még akkor is, ha ma már általában felkészültek rá az ellenfelek. Egyébként nem vagyok olyan nagy híve ennek a játékelemnek, egyszer, kétszer hozzá lehet nyúlni rövid ideig, de semmiképpen sem játszatnám hatvan percen át.”

Dietrich Späte, az IHF módszertani és edzőbizottságának elnöke úgy reagált, „komolyan veszik, és megvizsgálják az edzők felvetéseit”, de erősen kérdéses, hogy ez a szabályok tényleges megváltoztatásához vezet-e.

2020.07.31 16:46:26

Kézilabda NEDELYKOV TAMÁS, PAPP BÁLINT

INTERJÚ. Szélsőként mindig a biztosra ment • Nehezen dolgozta volna fel, hogy csak a padon ücsörög az ETO-ban.

2020.07.19 21:31:36

Kézilabda BALLAI ATTILA

ALAPVONAL. Az utóbbi évtizedek profi hajszájában egyre jobban eluralkodott és nyomasztóvá vált az események sodra és az eredmények kényszere, most ezek híján kezdjük újra felfedezni az idő és figyelem hiányában már egészen háttérbe szoruló nőket és férfiakat.

2020.07.13 18:45:20

Kézilabda PAPP BÁLINT

A három érkező mozdulataiból sugárzik, megtiszteltetésnek veszi, hogy Győrben játszhat.

2020.07.10 17:45:41

Kézilabda JOCHA KÁROLY

A világhírű menedzser a kézilabdán kívül az atlétikában és a téli sportágakban is maradandót alkotott.