A magyar válogatott számára elvileg nem jelenthet gondot Japán legyőzése. Ha ez nem sikerülne, és csupán döntetlen lenne a találkozó, az csak szakmailag lenne elgondolkodtató lecke. Hiszen ebben az esetben még továbbjutnánk, és az 1–12. helyért játszhatnánk. Vereség esetén viszont ázsiai legyőzőink jutnak a felső házba – hozzánk hasonlóan pont nélkül –, a csütörtöki összecsapásnak ez az igazi tétje.
Miután a csoport utolsó mérkőzésére kerül sor csütörtökön kora délután, már esélyeket is lehet latolgatni, nemcsak a régmúltból, hanem az elmúlt hét teljesítményét figyelembe véve. Az ázsiaiak a Norvégia elleni mínusz tizenöttel (34–19) mutatkoztak be a vb-n, majd rögtön letudták Romániát is, ismételten nem túl sok sikerélményben részesítve önmagukat, az európai csapat 37–28-ra győzött. Mellékesen említtessék meg, hogy az utóbbi összecsapáson a szünetben még döntetlen volt az állás.
A Tunézia elleni találkozón már pontot is szerzett Japán (31–31), hogy utána a csoport leggyengébb csapatán, Chilén átgázoljon (38–19). Ez jelzésértékű számunkra, annak ellenére, hogy mi 34 góllal (48–14) győztük le a dél-amerikaiakat.
A japánok a gyors játék hívei. Amint labdához jutnak, villámgyorsan érnek fel az ellenfél kapuja elé, védekezés és támadás között így lehetőség és értelme sincs a cseréknek. A kapu előtt pedig az első olyan játékos, akinek minimális esélye és lehetősége van a lövésre, el is vállalja azt. Gyakorlatilag bármelyikük képes erre a csalafintaságra, mindenfajta előkészítés nélkül. Védekezésben általában megnyitják a falukat, sokat és gyorsan mozognak, így próbálják semlegesíteni az ellenfelet. Ez a taktika, valljuk be, nem mindig fekszik nekünk, magyaroknak.
Az ázsiai csapatból név szerint ki kell emelni Arihama Jukót, Uegaki Akiét és Fudzsii Siót. Ők még a társaknál is bátrabban veszélyeztetik az ellenfelek kapuját, igaz, eléggé visszafogott hatékonysággal. Arihama 36 (16/45), Uegaki 49 (25/51), míg Fujii 52 (22/42) százalékos mutatója nem egy főnyeremény, aligha kapják fel rá a fejüket a szakemberek. Miként a két kapus, Tasiro Hiromi 25, illetve Fudzsima Kaori 18 százalékos védési hatékonyságára sem.
A heteseket viszont eléggé biztosan váltják gólra (19/23) – ugyanez speciel nem mondható el rólunk. A felállt fal ellen inkább szélről eredményesek (19/35), míg átlövésből – termetükből adódóan – kevésbé hatékonyak (6/41), de indításokra és betörésekre bátran vállalkoznak, erejük leginkább ebben rejlik.
Japán ellen imponáló mérleggel bír a magyar együttes, ezen kár lenne éppen most változtatni: az eddig lejátszott tizenhárom mérkőzésünket kivétel nélkül megnyertük. Nem feledve, hogy a két évvel ezelőtti franciaországi vb-n váratlanul megszenvedtünk ellenük (35–31). Ezúttal kevesebb izzadtságra van kilátás. A bizakodásra a mieink szerdai játéka adhat okot: a 45. percig tartottuk a lépést az olimpiai bajnok norvégokkal.
Kezdés: 14.15 órakor, a találkozót a Nemzeti Sport Online élő képes cikkben és online-formában is tudósítja.
| A-CSOPORT | |
| Kongó–Brazília | 28–36 (13–19) |
| Németország–Franciaország | 15–29 (10–10) |
| Svédország–Dánia | 14 |
| B-CSOPORT | |
| Thaiföld–Ausztrália | 25–18 (13–10) |
| Ausztria–Ukrajna | 31–32 (17–15) |
| Oroszország–Angola | 14 |
| C-CSOPORT | |
| Tunézia–Chile | 34–16 (21–7) |
| Norvégia–Románia | 25–24 (14–12) |
| MAGYARORSZÁG–Japán | 14.15 |
| D-CSOPORT | |
| Argentína–Kazahsztán | 24–28 (11–12) |
| Kína–Elefántcsontpart | 35–21 (18–11) |
| Spanyolország–Koreai Köztársaság | 28–27 (15–15) |
| A csoportok állását itt tekintheti meg. | |
