A Győr kiütéssel nyert a debreceni rangadón

Igazi rangadóra került sor Debrecenben, hiszen a győriek a papírforma alapján egyetlen igazi kihívójukhoz, az őket négypontos távolságban követő hajdúságiakhoz látogattak. A DVSC arra készült, hogy megszakítja a győriek remek sorozatát, ám végül súlyos vereséget szenvedett.

Gyászszünetet követően – néhány nappal ezelőtt elhunyt Baranyai Antal, a DVSC-Korvex szakosztályvezetője – BL-iramban kezdődött a mérkőzés, amin nem csodálkozhattunk, hiszen ősszel mindkét élgárdánk a legrangosabb európai kupasorozatban vitézkedett. A győriek ugyan több, a debreceniek kevesebb sikerrel. A vendégek jobban kapták el a rajtot, különösen védekezésük állt össze. A házigazdák így csak a nyolcadik perc elején szerezték első góljukat – igaz, Bogdanovics Annamária találatát gyönyörű figura előzte meg –, de addigra már megugrott az ellen. Későn jött a kezdő lökés a hazaiaknak, és nem is igazán mozdultak el a holtpontról.

A Győr egyre magabiztosabbá vált – no nem, mintha az elején akár egy másodpercre is elbizonytalanodtak volna a vendégek –, így 2–6-nál a 12. percben Köstner Vilmos, a debreceniek trénere kénytelen-kelletlen időt kért. Nehezen talált rést a győri védelmen a Debrecen, és ha mégis, akkor ott volt a kapuban a bravúrokat bemutató Pálinger Katalin.

A 20. percre ötgólos győri előny az első félidő végére kilencre nőtt. A Debrecenen a 25. percben a kapuscsere sem segített, bár egyáltalán nem Triffa Ágnesen múlt, hogy így alakultak a dolgok.

A ragyogó védekezés mellett a Győr agresszíven támadott, s noha sok mozgással azért jól állt a lábán a debreceni védelem, előbb-utóbb jött egy minimális kihagyás, amelyet azonnal góllal büntettek a rutinos, jó erőkből álló vendégek. A szünetre eldőlni látszott a mérkőzés. (8–17)

A második félidőben sem csökkent a tempó, és a játék képe sem változott. Az egyetlen lényegi változás volt, hogy a győriek kapuját már nem Pálinger, hanem az őt váltó Katrine Lunde Haraldsen védte, hasonló teljesítményt bemutatva, mint poszttársa.

A kulcsemberét, Bulath Anitát sérülés miatt nélkülöző Debrecen a lehetőségek szerint próbálkozott megtalálni az ellenfél sebezhető pontját. Nem a házigazdák hibája volt, hogy nem jutottak sokra a keresésben. Sokkal inkább dicsérhetők a győriek, akik biztos vezetésük tudatában is maximális fordulatszámon pörögtek, és próbálták kihozni maguknak a találkozóból a legtöbbet.

Érdekes pillanat volt belehallgatni Köstner mester újbóli időkérésébe, aki nem szakmai oldalról közelítette meg a látottakat, hanem arra hívta fel tanítványai figyelmét, hogy az értük, nekik drukkoló kétezer ember meglepetést akart látni. Utalva arra, hogy nem tehetik meg velük, hogy összezuhannak és nem hozzák ki magukból és a mérkőzésen a maximumot. Mondjuk a győrieket elkísérő népes, végig lelkes és hangos tábor a legkevésbé sem bánta, hogy a dolgok úgy alakultak, ahogy.

Végül nem érheti kritika a DVSC-t, amelynek játékosai a hatvanadik percig küzdöttek – bár a válogatottak sorát a keretében tudó együttes nyilván tud ennél sokkal jobban is játszani –, ám ez is csupán arra volt elég, hogy emelt fővel hagyják el a küzdőteret. A Győr viszont így is kiadós verést mért rájuk. (22–35)

A forduló további mérkőzésein a Dunaújváros idegenben, a Ferencváros hazai környezetben győzött, a Veszprém pedig pontot szerzett Érden.