Itt van Amerika
SZŰCS ANDRÁS, FÖLDI IMRE 2019.10.19 09:29

Hobbi, szerelem, minden – a világ második legjobb munkája

Aki játékosként forrófejű, trénerként megértő és sikeres – Fodor Szabolcs története ezt példázza. A bajnokként a nemzetközi porondra visszatérő FTC-Telekom jégkorongcsapata edzőjének meredeken tart felfelé a pályaíve, pedig nemrég kezdődött, és nem is hitte, hogy valaha edző lesz. De mégiscsak ez a világ második legjobb munkája.

Fodor Szabolcs nem fél a rengeteg melótól és feladattól

 

FODOR SZABOLCS
Született: 1979. február 17., Budapest
Magassága, testsúlya: 186 cm, 94 kg
Sportága: jégkorong
Ütőfogása: jobbos
Posztja: jobbszélső
Klubjai játékosként: Ferencváros (1992–1997, 1998–2002), Flagstaff Mountaineers (amerikai/WSHL, 1997–1998), Colorado Cougars (amerikai/WSHL, 1997–1998), Utah Jr. Grizzlies (amerikai/WSHL, 1997–1998), Fehérvár (2002–2009, 2010–2011), Vasas/Bp. Stars (2009–2010, 2010–2011), DVTK/Miskolci Jegesmedvék (2011–2013)
Válogatottságai száma: 53
Legnagyobb sikerei játékosként: Kontinentális Kupa-3. (2005), 2x Kontinentális Kupa-4. (2006, 2007), 2x Interliga-győztes (2003, 2007), Erste/Mol Liga-győztes (2010), 7x magyar bajnok (2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009), 2x Magyar Kupa-győztes (2005, 2007)
Klubjai edzőként: MAC U18 (vezetőedző, 2014–2015), MAC U20 (másod-, vezetőedző, 2015–2018), U18-as válogatott (segédedző, 2014–2017), U20-as válogatott (segédedző, 2017–2018), Ferencváros (vezetőedző, 2018–), felnőttválogatott (segédedző, 2019–)
Legnagyobb sikerei edzőként: Erste/Mol Liga-győztes (2019), magyar bajnok (2019)

– Alighanem vannak emlékei a Kontinentális Kupáról…
– Vannak, például egy kép a 2005-ös négyes döntőről: küzdünk a szlovák Michal Handzussal, és úgy festek, mintha törpe lennék, pedig hát nem… Remek torna volt, hiszen a lockout miatt NHL-játékosok tömkelege jött el, de felvettük a versenyt. Az elején ugyan kaptunk egy nyolcast a Dinamo Moszkvától, viszont a Zvolennel szemben már csak kettő egyre veszítettünk, aztán a Milano ellen nyertünk kettő egyre. Éreztük, hogy micsoda spílerek érkeztek, ám csapatként az egyik legnagyobb teljesítményünk volt, Pat Cortina kiválóan összerakott minket.

– Ha most nem kérdezzük erről, eszébe jutott volna?
– Igen, bennem van. Az ember sok mindent elfelejt, legalábbis homályosodnak emlékek, ám ez a győzelem nem, nagy szó volt. Emlékszem, utána még ünnepeltünk is a Belgában Fehérváron, közben mondogattuk egymásnak, hogy így volt, úgy volt…

– Mitől van varázsa ennek a sorozatnak? Mert a Bajnokok Ligájához hozzá sem szagolhatunk…
– A nemzetközi színtérre kikerülni mindig jó. Természetesen mindenki a BL-ben szeretne versenyezni – ám ha mi itt vagyunk, akkor itt méretjük meg magunkat. Annak idején a Volánnal nem kellett bejutnunk a döntőbe, hiszen rendezőként automatikusan ott voltunk – ha ebben az idényben döntőzhetnénk, hatalmas tett lenne.

Jó helyen a pakk – Fodor Szabolcs maga is kiváló, 53-szoros válogatott jégkorongozó volt
ELVESZ, VISSZAAD…
Fodor Szabolcs a játékos-pályafutása során három világbajnokságon szerepelhetett, a háromból kettő itthon volt, 2003-ban Budapesten, 2005-ben Debrecenben, és nem hozott átütő sikert. A sikerekről ő lemaradt, 2008-ban Szapporóban a feljutásról, 2009-ben Svájcban az elit-vb-ről, úgyhogy e tekintetben nem a szerencse kegyeltje. Viszont érdekesen jár körbe az élet, mert azok után, hogy az elmúlt időben az utánpótlás-válogatottaknál már besegített, most bekerül a férfi felnőttválogatott szakvezetőségébe, méghozzá a MAC-ot vezető Majoross Gergely mellé, aki az aranygenerációnk negyedik sorában játszott, azaz ha karikírozni akarjuk, Fodor elől vette el a helyet…
„Erre még nem gondoltam! – nevetett csillogó szemmel Fodor, akit a jelenlegi szövetségi kapitány, a finn Jarmo Tolvanen kért fel rá, hogy csatlakozzon a stábjához, miután a múltban már sikeresen együttműködtek a juniorcsapatnál. – »Mogyival« jó a kapcsolatunk, és amúgy sincs hiányérzet bennem: amit az élet játékosként elvett, azt edzőként visszaadja.”
És valóban: Fodor játékosként 2007-ben és 2010-ben is lemaradt a Ljubljanában rendezett divízió 1/A-világbajnokságról, ám mit ad isten, 2020-ban ugyanott lesz a világbajnokságunk, amelyre segédedzőként eljut.
„Akkor már csak az A-csoportos vb-t kell visszakapnom” – tette hozzá vigyorogva.

– Akkor nem igaz, amit egyesek felvetnek, hogy mivel a négyes döntő nehezen elérhető, inkább csak nyűg ez a kör?
– Abszolút nem nyűg! Ezek a meccsek, utazások, hétvégék a legjobb csapatépítő lehetőségek, hiszen együtt vagyunk napokon át. Itthon sosincs így, azaz nem lehet nyűg egy Kontinentális Kupa-forduló, főleg nem nekünk, ferencvárosiaknak!

OCSKAY, PALKOVICS ÉS A TEHETSÉG

– Valahogy mindig visszatér a Ferencvároshoz, de hogyan került ide egyáltalán?
– Budapesten születtem, konkrétan a IX. kerületben laktunk hároméves koromig. Hatéves koromtól teniszeztem, utána váltottam a hokira. Akkoriban jött be az Eurosport, az NHL, és nagyon tetszett, hogy együtt lehet elérni sikereket, még teniszben is jobban szerettem párosozni… Ma is nézek teniszversenyeket, és a döntőkön látszik, micsoda lélektani nyomás van a sportolókon, mennyire rendben kell lenniük mentálisan. Mindkét változatra születnek emberek – én csapatsportra születtem. Szóval, a Fradiban kezdtem, eljutottam a serdülőig, amelyben Kovács Zoli volt az edzőm: akinek a magyar hokihoz köze volt, ismeri Zolit, és Zoli is ismeri őt. Rajta keresztül „talált meg” a lehetőség, hogy kimenjek Észak-Amerikába, ahogy Vas Marci, Majoross Gergő. A szülők ilyenkor a jövőre is gondolnak – a gyerek tizenhét évesen nem annyira… –, az enyémek is úgy vélték, ha esetleg nem jön be a hoki, egy idegen nyelvet akkor is tudni fogok, az pedig biztosan segít a jövőben. Kint is jártam gimnáziumba, és gyorsan megtanultam angolul. Ez az időszak sokat „tett hozzám”.

– Miként a Fehérváron töltött évek is…
– Persze. Miután hazatértem a tengerentúlról, a Fradi-felnőttben játszottam, és az egyik válogatott összetartásra sokan nem tudtak eljönni, a többi klubból töltötték fel a keretet. Engem is behívtak, valamelyest reflektorfénybe kerültem, az idény végén pedig idősebb Ocskay Gábor hívott, hogy szerződtetni akar.

– A Fradi neveltjeként kellett gondolkodnia az ajánlaton?
– Lehetett volna nehéz a döntés, ám ha akkortájt valaki profiként akart jégkorongozni, menni kellett, még akkor is, hogy ehhez az ország legnagyobb jégkorongklubját kellett elhagynia. Elkezdődött a Fradi elveszett két évtizede: 1997-ben született a legutóbbi bajnoki cím, a kétezres évek elején már érezni lehetett, egyhamar nem változik a helyzet, miközben a Fehérvár fejlődött – jó helyre kerültem. Ocskay Gabihoz vagy Palkovics Krisztiánhoz képest sehol sem voltam – hogy ez született vagy szerzett tehetségbeli különbség, azt elemezni kellene, ám ők a teljes magyar jégkorong-történelem meghatározó játékosai, én meg hirtelen odakerültem közéjük, úgy, hogy csak hét éve hokiztam… Érdekes, sőt furcsa érzés volt, hogy nekem ott a helyem, viszont megtanított arra, hogy semmi sem jár alanyi jogon – munka, munka, munka!

– Rendben, de azt miként élte meg, hogy a világbajnokságokról mégis lemaradt, a feljutással, az A-csoporttal együtt? Kétezertízben meg úgy, hogy Ted Sator szövetségi kapitány elismerte, élete formájában játszott, de azért kirostálta.
– Immár a sötét oldalon állok, és innen látom, hogy edzőként sok nehéz döntést kell hozni. Gondolkodtam már rajta, hogy anno magamat elvittem volna-e? Annyi tanulságra leltem, hogy az edzőim talán beszélhettek volna többet, felvázolva, miért nem fértem be a keretbe, ami persze nehéz, mert húsz-huszonöt játékossal nem lehet lelkizni. Csakhogy az említett 2010-es táborra emlékszem, tényleg jól ment, a 2009-es elit-vb előtt meg az indulás előtt fél nappal szóltak, hogy nem megyek… Az viszont egyértelmű, hogy forrófejű voltam, talán ezért nem merték vállalni a kapitányok a szerepeltetésemet, a vb-n senki sem vállal felesleges kockázatot.

A Kontinentális Kupában szereplő FTC-Telekom jégkorongcsapatának vezetőedzője, Fodor Szabolcs jókedvűen válaszolt kollégánk, Szűcs András kérdéseire

FORRÓFEJŰSÉG, GYORSTALPALÓ

MIKOR LESZ CSARNOK?
A Ferencváros 1928-ban alapított, tehát 91 éves jégkorongszakosztálya a legsikeresebb idehaza, 26 bajnoki címével és 14 Magyar Kupa-győzelmével is rekorder, nem beszélve a válogatottnak adott megannyi játékosról és trénerről. Csakhogy a bajnoki címekből a huszonötödiket 1997-ben, a huszonhatodikat meg 2019-ben szerezte, tehát 22 sikertelen év telt el a kettő között.
Ezalatt sok rosszat kellett megélniük a Fradi-drukkereknek, akik több jégcsarnokmakettet láttak, mint a drukkerkollégák Fehérváron, pedig az sem kevés: Jánosi Csaba (aki a 2009-es elit-vb-n járt válogatottunk egyetlen FTC-s tagja volt – másodállásban persze, mert a megélhetését testnevelő tanárként biztosította) elmondta, hogy ő az egész pályafutását úgy játszotta le, hogy csak hitegették a saját Fradi-jégcsarnokkal. Ma sem tartunk előrébb: elvileg a Fradiváros-projekt részeként jégcsarnok is létesül, addig viszont azzal a szürreális élménnyel „gazdagodtak” a zöld-fehérek, hogy az idei sikereket olyan jégen kellett ünnepelniük, amely kezdőkörében nem az öt zöld és négy fehér csík vagy a sas látható, hanem az ESMTK-címere, merthogy a magyar bajnok jégkorongegyüttes az egyetlen, amelynek nincs állandó – ha nem is saját tulajdonú, ám legalább stabilan bérelt és eredeti „lakhelye” közelében található – arénája, hanem másik kerületben, Pesterzsébeten kénytelen meghúzni magát.
„Elfogadjuk, és nem hozzuk fel kifogásként – reflektált a pályagondokra Fodor Szabolcs, amikor szerda kora délután beszélgettünk. – Jelenleg alkalmazkodnunk kell mások edzésidejéhez: az sem véletlen, hogy a nap közepén, 12.15-kor mehetünk fel a jégre… Ha valaki albérletben van, ezzel együtt kell élnie. Nyilvánvalóan sokat könnyítene a helyzetünkön a saját csarnok.”

– Forrófejű volt a jégen kívül is?
– Nem. Persze az ember a húszas évei­ben más életet él, mint negyvenesként, ez a természet rendje, és nem mondom, hogy szerény, visszahúzódó srác voltam, de nem kerestem az erőszakot.

– Inkább a gyertya két végén égetésére gondoltam.
– Ja, az rendben volt. Mondjuk, ha visszagondolok a csapattársaimra, ismerőseimre, ez a jellemző. Lehet, e tekintetben az élvonalba tartoztam, ám semmi rendkívüli sem történt.

– Sokat változott azóta?
– Igen. Ha valaki akár harminckét éves koromban is azt mondja, hogy ma egy Erste Liga-csapat vezetőedzője leszek, kiröhögöm. Viszont ha megvan a háttér, a család, a feleség-barátnő, háromszor is meggondolod, érdemes-e kilengeni, vagy inkább hazamész ahhoz, akit szeretsz, és jó vele lenni. A gyermek pedig végképp megváltoztat, komolyabbá tesz. Más lesz a prioritás. Ami még érdekes, és fontos róla beszélni, hogy a sportolók burokban élnek, a hétköznapi, normális élet távol áll tőlük, nem tudják megtapasztalni, milyen is az. Ez pedig akkor tudatosul mindenkiben, amikor véget ér a játékos-pályafutása. Más, ha reggel nyolctól délután ötig egy laptop előtt ülsz, sőt a játékhoz képest még az edzősködés is más, mert amikor ők pihennek, mi dolgozunk tovább. Nehéz a váltás, erre sok negatív példát látunk Észak-Amerikában is, klasszisok tűnnek el.

– Mégis az a feltételezésem, hogy nem készült az edzői pályára.
– Nagyon nem. A papírom megvolt, de ahhoz is az kellett, hogy Fehérváron egy kétéves képzést egybe sűrítve le lehetett darálni. Sokan jelentkeztek – nekem eszem ágában sem volt. Otthon azonban unszoltak a szüleim, hogy jó lenne valami papírt szerezni. Megszereztem, ám meg sem fordult a fejemben, hogy használni is fogom. Aztán elkerültem a Budapest Starshoz, amelynél Glen Williamson bogarat ültetett a fülembe, hogy szerinte jó edző lennék, meglenne hozzá a karakterem. Havonta egyszer-kétszer elmondta az edzéseken, de utána eligazoltam Miskolcra, ahol lehúztam két jó évet. Viszont a harmadik idényről nem tudtunk megállapodni, mire adódott a lehetőség a MAC-nál, és hirtelen nem lehetett kérdés, hogy a sportágban maradok, csak már trénerként. Azt szokás mondani, hogy a világ legjobb munkája jégkorongozni, úgyhogy a második legjobb jégkorongedzőnek lenni.

A játékosként forrófejű, edzőként inkább megértő Fodor Szabolcs nem retten meg a Ferencváros előtt álló kihívásoktól
MI IS A „KONTI KUPA"?
A Kontinentális Kupa, amelyben a Ferencváros a hétvégén részt vesz, a legstabilabb nemzetközi jégkorongsorozat Európában, hol az első, hol a második számú, de hogy a hazai jégcsarnokokban csakis Konti Kupaként hivatkoznak rá, az egészen biztos.
Annak idején volt az i-vel és i nélkül is fellelhető Európa(i) Kupa, amely a labdarúgó BEK mintájára szerveződött, csak mivel például a szovjet klubok nem méltóztattak elutazni minden idegenbeli helyszínre, korán problémákkal küzdött. Persze 1965-től 1997-ig azért kihúzta, akkor viszont átalakult Európai Jégkorongligává, amely 2000-ig formálódott, míg végül kimúlt – viszont közben az ide be nem férő nemzetek csapatainak versenyeztetésére megszületett a Kontinentális Kupa.
Az első idényekben a Konti Kupa is kereste önmagát, míg rátalált a többkörös formulára, amelyet szépen tart és működtet attól függetlenül, hogy 2004-től 2008-ig bukdácsolt, 2014 óta ellenben prosperál a Bajnokok Ligája. Csak amíg utóbbi – ugyancsak a futball mintájára – elitista, a legnagyobb országok több klubját is versenyezteti, a kicsiknek pedig esélyük sincs bekerülni, a Kontinentális Kupa megmaradt a nemzetek ünnepének, és azért a lett, a dán, a brit, a francia, a kazah és a fehérorosz résztvevő sem kutyaütő…
Tőlünk a mindenkori bajnok indulhat, idén tehát az FTC-Telekom, amely a korábbi idények magyar eredményei alapján a második csoportkörben szállt be a versenybe – a részletekről anyalapunkban olvashatnak bőséggel.
Korábban volt közünk a végjátékhoz is, hiszen az Alba Volán Székesfehérváron háromszor, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is rendezett négyes döntőt. Azóta nem volt képviselőnk a final fourban, ehhez legközelebb a Dunaújváros jutott 2011–2012-ben, amely a harmadik csoportkörből mindössze rosszabb egymás elleni eredménnyel nem jutott be a négyes döntőbe…
Ám ettől még kedveljük a Konti Kupát, amely teljes idényének sorsolását hagyományosan Budapesten tartja minden nyáron.

– Amikor a MAC utánpótlásában nekikezdett a munkának, szembesült korábbi önmagával?
– Nekem nagyon tetszett! Jó volt a korábbi önmagam látni és nevetni azon, mennyire másképp gondolkodnak és élnek a fiatalok. Én is olyan voltam, amilyen, ők is olyanok, amilyenek. Ha értesz valakit, sokkal jobban tudod kezelni: a játékosnak a legnagyobb segítség, ha belelátnak a fejébe. Sokan azt mondják, a dorgálás hatékonyabb, mint a simogatás, ám ha a probléma mélyére ásol, néha kiderül, mégsem kellene lehordani őket a sárga földig. A profi sportban a lélektan nagyon fontos, mert ha beleásod magad, a taktika, technika fellelhető az interneten is, ám hogy mentálisan is rend legyen, az a siker titka.

– Ez a képesség tanulható?
– Nekem a játékoskarrierem rengeteget segít: tizenöt év volt, úgyhogy ha valaki most szeretné megtanulni, lehet, hogy sikerül, csak rá kell szánni tizenöt évet… Én mindig a válogatott keret szélén egyensúlyoztam, mindig a maximumon túl kellett teljesítenem, és megküzdenem ennek a lélektanával – ilyesmivel egy első-második soros talán sohasem találkozik.

KÉT ÉVTIZED KÓMA UTÁN PÉNZ ÉS SZAKMA

– Amikor visszahívta a Ferencváros, immár edzőként és a nagyokhoz, azon sem rágódott?
– Nem is egyszer hívott. A MAC-nál végigjártam a ranglétrát, és megnyertük az első juniorbajnoki címet, méghozzá az utánpótlást uraló Fehérvár ellen, amire büszke vagyok. Már ekkor megkeresett a Fradi, csakhogy nem éreztem magam késznek, nem akartam beleugrani. Tavaly viszont ismét megkeresett, és akkor már érettnek gondoltam magam a feladatra.

– Éppen akkor, amikor a klub elkezdett figyelni a jégkorongszakosztályára is.
– Kicsit korábban is figyelt már, hiszen Kubatov Gábor hét éve lett az egyesület elnöke, ám előbb rendbe kellett rakni a pénzügyeket, aztán a szakosztályokat, nyilván a labdarúgással kezdve. A kinevezésem előtt egy-két évvel már sorra került a jégkorong – a kanadai Jereme Tendler és a finn Juha Hietamäki sem jött volna ide, ha nem jók az anyagi feltételek… –, viszont a szakma hiányzott: hiába van pénzed, ha nem tudod jól elkölteni.

Egyelőre albérletben, a pesterzsébeti jégcsarnokban játszik Fodor Szabolcs csapata

– Akkor most húzzák át a Fradi hokicsapatát a huszonegyedik századba?
– Igyekszünk. Mintha két évtizede kómába estünk volna, viszont már az élet jeleit mutatjuk – a hosszú távú terv, hogy majd sprintelni is tudjunk. Kiesett egy generáció: ha belegondolunk, mennyien jártak a Kisstadionba a Fradinak drukkolni, aztán felnőttek a gyerekeik, és egyáltalán nem láttak sikeres Fradi-hokicsapatot... Még rengeteg meló, hogy visszakerüljünk oda, ahová szeretnénk, úgyhogy nem vagyunk jóllakottak.

– Oké, de ott az Erste Liga, a Magyar, a Visegrádi és most a Kontinentális Kupa is: otthon is ilyen lelkesek a sok feladattól?
– Nem állítom, hogy a feleségem ugyanígy állítaná össze a menetrendet… Tényleg nem könnyű, hiszen karácsonykor is vagy meccs vagy edzés, szabad hétvége meg nulla. De a családban megértenek és támogatnak, nyáron pedig kevésbé vagyok leterhelve – egyébként jobban várom a nyári szünet végét, mint az idényét... A másodedzőmmel sokszor azon kapjuk magunkat, hogy belekezdünk valamibe, aztán amikor felnézünk az órára, eltelt három óra, noha csak öt percnek tűnt – ha nem szereted, amit csinálsz, fordítva érzed. Rengeteg a munkánk, mégsem igazán munka: hobbi, szerelem, minden. Ezt csak így lehet, ha imádod.

(A cikk a nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. október 19-i lapszámában jelent meg.)

A Ferencváros 22 év után ünnepelhetett bajnoki címet
Fodor Szabolcs az Alba Volán mezében
2019.10.18 20:24:34

Jégkorong SZŰCS ANDRÁS, FÖLDI IMRE

A hétvégén a Kontinentális Kupában szereplő FTC-Telekom jégkorongcsapatának edzője nem fél a rengeteg melótól és feladattól.

2019.09.12 09:53:24

Jégkorong nemzetisport.hu

A magyar élvonalbeli jégkorong-bajnokság 2019–2020-as kiírásának adatbankja.

2019.09.03 15:45:37

Jégkorong nemzetisport.hu

Az EBEL-ben érintett Fehérvár AV19 és a Tipsport Ligában szereplő MAC és DVTK bajnoki menetrendje.

2019.08.22 23:51:43

Jégkorong S. TÓTH JÁNOS

ALAPVONAL. A nagy rácsodálkozók aligha voltak tisztában azzal, hogy a hölgyek éppúgy a sportág születése óta hokiznak, mint a férfiak. Igaz, eleinte nem keltették marcona harcosok benyomását.

2019.07.19 18:19:16

Jégkorong SZŰCS ANDRÁS

Kangyal Balázs végigélte a sportág hazai felemelkedését, 50. születésnapján vissza is, előre is tekint.