Így működik a futballpiac – kulisszatitkok az ügynöktől

Paunoch Péter blogja | 2017.01.03. | 13:39 | nemzetisport.hu

A közelmúltban néhány sikeres átigazolási ügylet kapcsán többen feltették nekem a kérdést, hogy akkor mégis hogyan működik a játékospiac, hogyan talál egy játékosra egy csapat, illetve hogyan zajlik maga a konkrét folyamat? Jöjjenek a válaszok!


Hirdetés
Nyílik az „ablak” – kezdődik az átigazolási időszak (Forrás: footballlive.ng)

 

Teljesen természetes, hogy évente két alkalommal ezt a felbolydult piacot megkülönböztetett figyelemmel kíséri a futball iránt érdeklődők széles köre.

A klubok számára kell az erősítés, ha nem fut a szekér. A játékos, ha kiemelkedően jól teljesített, tovább szeretne lépni, viszont ha nem játszik, akkor azért lépne tovább, hogy futballozhasson. A játékosközvetítők szeretnék üzleti eredményekben realizálni az évközi munkájukat, a szurkolók pedig kíváncsian várják, hogy kedvenc csapatuk milyen új játékosokat szerződtet az átigazolási szezonban.

MIT ÉS HOL NÉZNEK A SCOUTOK?

De hogy is működik a rendszer a maga valójában?

Ez viszonylag könnyen körülírható elméleti szinten, a gyakorlatban azonban ennél jóval bonyolultabb. A kiindulópont – a nálunk sajnos továbbra is még csak gyerekcipőben járó – scouting, magyarul játékosmegfigyelés.

Nézzük is meg rögtön, konkrétan mire figyelnek a játékosoknál a scoutok (a teljesség igénye nélkül):

– technikai képesség (labdakezelés, cselezés)
– taktikai képességek (helyezkedés, helyzetfelismerés)
– fizikum (gyorsaság, dinamizmus, erő )
– karakter (agresszivitás, koncentráció, céltudatosság )

Lássunk ezzel kapcsolatban rögtön nemzetközi példát is!

Az olasz csapatok számára kötelező regisztrált és megfelelő licenccel rendelkező játékosmegfigyelők alkalmazása a következő szezontól, de ez eddig sem volt probléma, lévén Olaszországban nagyok a hagyományai a játékosmegfigyelői munkának.

Itáliában a legtöbb csapat használja a világ egyik legfejlettebb játékoselemző rendszerét, a Wyscoutot. Ezen a platformon a klubok scoutjai (megfigyelői) a szezon elején felosztják egymás között a megfigyelni kívánt bajnokságokat, és első körben irodai körülmények között, a számítógép előtt ülve követik nyomon hétről hétre az ott szereplő csapatokat, játékosokat.

HOGYAN FIGYELNEK FEL EGY JÁTÉKOSRA?

A Wyscout platformon példának okáért van olyan lehetőség a megfigyelők kezében, hogy rendszerezzék egy adott bajnokságban a 16-18 éves korukban a klubjuk első csapatában bemutatkozó játékosokat, akiket ezek után már nem is olyan nehéz nyomon követni (például hogy melyik korosztályos válogatott tagjai, hol játszanak legközelebb stb.). Ez lehet a konkrét kiszemeltek kiválasztásának egyik lehetséges módja, de nem az egyetlen.

A kiszemelt játékosokra általában a következő forrásokból figyelnek fel:

– személyes kapcsolatokon keresztül
– együttműködő partnerektől
– adatbázisokból
– játékosbörzéken (ilyen például a Wyscout Forum nevű, személyes, klub- és játékos-meetingekből álló börze)
– játékosügynökök révén

MI A JÁTÉKOSÜGYNÖKÖK SZEREPE?

Az esetek döntő többségében legfontosabb információforrásként a játékosügynököket említhetjük, akiket manapság már játékosközvetítőnek szokás nevezni.

A játékosközvetítők, mint a legfontosabb információk forrásai, természetesen igyekeznek a velük üzleti kapcsolatban álló futballistákat a lehető legjobb színben feltüntetni. A játékospiacon és kiváltképp az olyan piacokon, mint például Magyarország, ahol a scouting rendszere még nem elég fejlett, a labdarúgók beajánlásával nagyon fontos szerepet játszanak – a lokális piac kialakításában is.

Vagyis az információforrásnál jóval nagyobb szerepük van a piac alakításában a közvetítőknek. És itt most nem csak a  topügynökökre – Jorge Mendesre, aki Christiano Ronaldo, vagy Mino Raiolára, aki Paul Pogba ügynöke – gondolok, akik klienseiken keresztül döntő befolyással bírnak a világfutball erőviszonyaira.

Apropó, topügynökök: köztudomású, hogy jó néhány klub nem ápol túl jó viszonyt bizonyos ügynökökkel, de ha éppen valamelyik ügyfelükre lenne szükség, biztosak lehetünk benne, hogy gyorsan félreteszik a személyes ellentéteket és az ügynök kegyét keresve próbálnak célt érni.
Szóval a topügynökökön illetve -ügynökségeken túl a futballpiac jó részét átfogó ügyleteket bonyolító közvetítőkön, illetve ügynökségeken keresztül érdemes inkább a piac egészét vizsgálni.

Ha azt gondoljuk, hogy egy játékosnak elég néhány kiemelkedő meccs és rögtön egy topligás csapat igazgatója fogja a mobiltelefonján keresni, akkor bizony tévedésben vagyunk, nem is kicsit. Hacsak nem az új Messiről van szó, akiből azért nem túl sok szaladgál manapság a pályákon, a klubok nem fognak mozdulni.

A csapatokhoz ugyanis leggyakrabban a velük kapcsolatban lévő és az igényeiket, lehetőségeiket jól ismerő játékosközvetítők ajánlják be a velük szerződésben álló játékosaikat (ez fontos, hogy szerződésben álló, azért, hogy ne váljanak komolytalanná), a klubok pedig ezek után már az alább ismertetett módon személyesen az adott játékost elkezdik monitorozni.
Ez az esetek több mint 90 százalékában így megy a játékospiacon!

HOGYAN MŰKÖDIK A JÁTÉKOSIGAZOLÁSOK FOLYAMATA?

De térjünk vissza a konkrét folyamatokra a kluboknál. Rögtön egy alapkérdés: ki igazol, az edző vagy a klubvezetők?

Tegyük fel, megvan az egyetértés a szakmai stáb és a klub vezetői között az erősítendő posztokról.

Ezt követően kölcsönösen meghatározzák a szóba jövő posztokat és a konkrét elvárásokat a leigazolni kívánt játékosokkal kapcsolatban (kor, ár, fizetési igény, gyorsaság, magasság, stb.).

Nos, a korábban már említett információforrásokból táplálkozva a csapatok a szezon megkezdése előtt összegyűjtik a megfigyelésre alkalmasnak talált, posztonként legtehetségesebb három-négy futballistát. Ezt a névsort aztán idővel (a nyári átigazolási időszakról előre gondolkodó gárdák esetén decemberre) leszűkítik azokra, akiket személyesen is szeretnének megnézni. Ezeket a labdarúgókat a klub vezető scoutja és vezetőedzője a sportigazgatóval karöltve mérkőzés közben helyszíni megfigyeléssel is szemrevételezi, majd szakmai és gazdasági szempontokat is figyelembe véve javaslatokat tesznek a legjobbnak vélt kiszemeltek átigazolására.

Velük, illetve ügynökeikkel aztán felveszik a kapcsolatot a klubok, majd ha már reális esély mutatkozik a szerződéskötésre, akkor különféle orvosi, pszichikai és fizikai teszteknek vetik alá a játékosokat.

Azok esetében, akik átmentek ezeken a vizsgálatokon, a klubbal történő szerződés aláírását egy végső tárgyalás előzi meg. Ezen a közvetítők próbálják minden szempontból a maximumot kihozni a megállapodásból ügyfeleik számára, a klub pedig próbálja minél kisebb anyagi áldozat árán szerződtetni a játékost.

Az esetek döntő többségében, ha a tervezett szerződtetés eljut ebbe a fázisba, akkor előbb vagy utóbb megegyezés is születik.

A sikeres játékospolitika hatásai lehetnek:

– növekedhet a klublojalitás 
– sikerek esetén nőhet a klub pénzdíj formájában befolyó bevétele
– kedvező marketinglehetőségek 
– jegyeladások növekedése
– könnyebb szponzorszerzés

Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni, ha nem válik be a kiválasztott játékos:

– Látta a játékost korábban bármelyik scoutja a klubnak?
– Ha igen, hányszor?
– Csak egy scout látta a klubtól vagy több is?
– Történt bármilyen statisztikai elemzés a játékossal kapcsolatban?
– A vezetőedző látta játszani?
– Tisztázta a klub, hogy mit vár el a játékossal kapcsolatban?
– Összhang volt az edző és a scout között a játékossal kapcsolatban?

És végül, de nem utolsósorban egy jó tanács a futballisták szerződtetésével kapcsolatban a magyar klubok számára:

Próbálják elhozni a labdarúgókat a klubjaikból addig, amíg be nem mutatkoznak az első csapatban, ezáltal megelőzve azokat a „nagyobb” egyleteket, amelyek ezután majd tőlük veszik meg a játékost !

Végezetül mindenkinek futballsikerektől hangos Boldog Új Évet Kívánok!

A Nemzeti Sport Online ajánlja:

Téli átigazolások: mi csak akkor kezdjük, amikor az európai piac megőrül – a legfontosabb tudnivalók

 

Paunoch Péter blogja

Címkék

Friss kommentek

Blog archivum