Fabio Capello személyében napjaink és minden idők egyik legjobb edzőjét tisztelhetjük, aki edzette a három legnagyobb talján klubcsapatot, és az angol válogatottat magabiztosan vezette ki a 2010-es világbajnokságra.
A keménykötésű középpályás már 18 évesen profi labdarúgó volt a SPAL gárdájában, majd két idény múlva az AS Romához igazolt a Serie B-s csapatból. Itt is alapember lett, így figyelt fel rá az akkoriban egyik aranykorát érő Juventus, ahol Capello hét évet húzott le, három bajnoki címet szerezve. A nemzetközi kupákban nem volt szerencséjük, a bajnoki arannyal, a scudettóval már jóval nagyobb barátságot kötött, lévén új kenyéradójával, a Milannal is elnyert egy ilyet. Ebből a klubból is vonult vissza, 33 évesen, 1979-ben.
| Nemzetisége: olasz Születési hely: San Canzian d'Isonzo Pozíció: szövetségi kapitány Korábbi klubjai. Játékosként: SPAL, Roma, Juventus, Milan. Edzőként: Milan, Real Madrid, Roma, Juventus |
A válogatottban 32 fellépésén nyolc gólt is rúgott, ami príma teljesítmény, nem mellékesen az 1974-es világbajnokságon is megfordult, ahol még egy gólt is tudott rúgni, az akkoriban igen acélos, pontosabban ott éppen bronzos lengyeleknek. A németországi nagy tornán sem vált futball-legendává, nem úgy visszavonulása után, hiszen edzői karrierje korunk egyik legizgalmasabb fáklyásmenete.
Kezdte mindezt a jó öreg Capello az 1991-es, nem éppen gyengécske Milannal (Rossi – Costacurta, F. Baresi, Galli, Maldini – Evani, Ancelotti, Rijkaard, Donadoni – Gullit, van Basten), amellyel 1992-től zsinórban négy scudettót nyert, 1994-ben pedig BEK-et. 1996-ban átruccant Madridba, ahol az Illgner – Panucci, Hierro, Sanchís, R. Carlos – Amavisca, Redondo, Seedorf, Víctor – Raúl, Suker féle egylettel bajnoki címet szerzett, de ez kevés volt.
Olaszországban vigasztalódott, a nélküle visszaesett Milannal, ám csodát ő sem tudott tenni a már alaposan kicserélődött alakulattal, így nemsokára már a Roma kispadján találjuk, ahol 1999 és 2004 között uralkodott. Egy bajnoki cím itt is lecsengett, de 2004-re megunta a pénztelenséget, és átült a Juventus főnöki székébe. A Buffon – Zambrotta, Cannavaro, Thuram, Pessotto – Camoranesi, Émerson, Vieira, Nedved – Trézéguet, Ibrahimovic vonulattal két aranyat tett zsebre, fájdalom, a bundabotrány (elméletben) ki is vette onnan azokat.
A nagy exodus számára Madridban ért véget, ahol ismét bajnok lett, ám újfent a BL megnyerése volt a cél. Szerencséjére éppen akkoriban bukott el az Európa-bajnoki selejtezőkön az angol válogatottal Steve McClaren, így átvehette az ő örökét. Bár egy idegenlégiós kapitánnyal csúnyán megégették a szájukat korábban az ánglusok (lásd Sven-Göran Eriksson esete), mind a média, mind a szurkolók jól fogadták Capellót.
Bár a Premiershipben továbbra is az idegenlégiósok viszik a prímet, Capello az első kanyart jól vette, hiszen magabiztosan juttatta ki a háromoroszlánosokat a 2010-es, dél-afrikai világbajnokságra. Ott már nem számíthat könnyed diadalmenetre: nincs megbízható kapusa és karmestere; bár védelme remek, középpályás sorában a Gerrard, Lampard páros jó fél évtizede egymást oltja ki, Rooneynak pedig nincs méltó párja a csatársorban.
