Nemzetisport.hu 2012.07.10 17:36 Frissítve: 2014.12.05 02:12

Távolról eredményes hollandok, öltözőben maradt ukránok

Hogy mennyire volt élvezhető az idei labdarúgó Európa-bajnokság, azt döntse el ki-ki saját maga, a gólok száma alapján mindenesetre nem sokkal maradt el az előző kettőtől. Konkrétan eggyel. Amíg ugyanis 2004-ben és 2008-ban egyaránt 77 találat született, addig a lengyel-ukrán közös rendezésű kontinenstornán 76. Mi valamennyit összeszedtük, különböző szempontok szerint rendszereztük, hogy aztán ebben a cikkben kivesézzük őket. Mivel statisztikai témájú írásról van szó, természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni belőle, azonban jó néhány érdekességre rámutat.

Van der Vaart a tizenhatoson kívülről lőtt gólt Portugáliának (Fotó: Reuters)

 

A gólátlag 2.45 volt meccsenként, ezzel a mostani Európa-bajnokság a „középmezőnyben” végzett az eddigiekkel összevetve. Fejjel viszont sohasem köszöntek be annyiszor a játékosok korábban, mint Lengyelországban és Ukrajnában, David Silva döntőbeli találata volt a 22. ily módon szerzett gól.

A kapott és szerzett gólok száma az idei Eb-n tökéletesen tükrözte az erőviszonyokat, a végleteket tekintve legalábbis mindenképp: az Európa-bajnok spanyolok voltak a legeredményesebbek (12 gól) és ők kapituláltak a legkevesebbszer (1-szer), míg a hollandokhoz hasonlóan nulla ponttal záró írek voltak a „legimpotensebbek” (1 gólnak örülhettek csupán), és a legtöbbször az ő kapujukat vették be (9-szer).

Jobb lábbal 41, ballal 12 gólt rúgtak az Eb résztvevői – minimum. Azt ugyanis talán maga Václav Pilar sem tudná megmondani, hogy a görögök ellen melyik testrészével juttatta a hálóba a labdát.

Jobbal a legtöbbször a németek voltak eredményesek (hétszer), egyetlen ballábas találatukkal nem sokra mentek, mivel Mesut Özil olaszok elleni büntetője már csak a szépítéshez volt elég. Három válogatott akadt, amely többször talált be ballal, mint jobbal: a francia, a dán és a lengyel, a legtöbb ballábas gólnak viszont a spanyolok (4) örülhettek.

Az angolok hűek maradtak a hagyományokhoz, hiszen öt góljukból hármat fejjel szereztek, a dánok, az ukránok és az írek azonban az arányokat nézve még így is megelőzték őket, hiszen előbbiek 3/4-gyel, a társházigazdák 2/2-vel, az írek pedig 1/1-gyel végeztek ebben a mutatóban.

Három gólt egy játékos sem fejelt, kettőt viszont hárman is: Nicklas Bendtner, Mario Mandzukic, Andrij Sevcsenko – mindannyian egy mérkőzésen dupláztak a kobakjukkal. A legtöbb, fejesből kapott gólt Portugália, Svédország és Írország szenvedte el, szám szerint hármat.

Apró túlzás lenne azt állítani, hogy a hollandok messzire jutottak vb-ezüstérmesként, azt viszont elmondhatják magukról, hogy átlagosan ők rúgták a legmesszebbről (19 méterről) a góljaikat – azt a kettőt… Valami azt súgja, hogy ez a tény nem sok oranjehívőt vigasztal.

A lista másik végén az írek állnak, akik egyetlen góljukat négy méterről fejelték. A dánok (4.63 méter) és az ukránok (5.5 méter) sem „szárnyalták túl” őket sokkal, ami fényesen bizonyítja azt a tényt, hogy a fejes gólokat általában nem 35 méterről szokták szerezni.

 ILYEN TÁVOLRÓL SZEREZTÉK A GÓLOKAT
  5 méteren belülről
5 és 16 méter között
Tizenhatoson kívülről
Összesen
Anglia 2 2 1 5
Csehország 1 3   4
Dánia 1 3   4
Franciaország   2 1 3
Görögország 1 4   5
Hollandia     2 2
Horvátország 1 3   4
Írország 1     1
Lengyelország   2   2
Németország   9 1 10
Olaszország 1 3 2 6
Oroszország 1 4   5
Portugália 1 5   6
Spanyolország 1 11   12
Svédország 2
3   5
Ukrajna 1 1   2
ÖSSZESEN 14 55 7 76

 

Rögzített szituációból az olaszok voltak a legeredményesebbek, egy bal oldali szögletből, egy jobb oldali szögletből és szabadrúgásból (közvetlenül) is jegyeztek gólt. Az ilyen játékhelyzetek közül a legtöbb találatot a bal oldali szögletek hozták az Eb-n, konkrétan négyet, míg jobb oldali sarokrúgásból és a pálya bal oldaláról elvégzett szabadrúgás után három-három gól született.

Nézzük a gólok időbeli eloszlását! A legtermékenyebbek a második félidő első negyedórájában voltak a csapatok, ekkor 16-szor zördültek meg a hálók, a meccsek első fertályórájában viszont csak hétszer. A döntőig menetelő olaszok hat góljuk felét az első játékrész utolsó 15 percében jegyezték, a németek pedig a 61. és a 75. perc között voltak a legveszélyesebbek (4 gól).

A SZERZETT GÓLOK IDŐBELI ELOSZLÁSA
  0–15.p. 16–30 31–45 45+ 46–60 61–75 76–90 90+ Összesen
Anglia   2     1 1 1   5
Csehország 2       1 1     4
Dánia   2 1       1   4
Franciaország     1   2       3
Görögország       1 3   1   5
Hollandia 1         1     2
Horvátország 1   1   1 1     4
Írország   1             1
Lengyelország   1     1       2
Németország   2 2     4 1
1
10
Olaszország   1 3   1   1   6
Oroszország 1 1 1       2   5
Portugália   2 1     1 2   6
Spanyolország 2 1 1   1 2 4 1 12
Svédország         4     1 5
Ukrajna         1 1     2
ÖSSZESEN 7 13 11 1 16 12 13 3
76

 

 A KAPOTT GÓLOK IDŐBELI ELOSZLÁSA
  0–15 16–30 31–45 45+ 46–60 61–75 76–90 90+ Összesen
Anglia     1   2       3
Csehország 1 1     1   3   6
Dánia   2 1       2   5
Franciaország   2     1     2 5
Görögország 2 1 1     3     7
Hollandia   3 1     1     5
Horvátország   1 1       1   3
Írország 2   2   2 1 2   9
Lengyelország     1   1 1     3
Németország   2 1   1 1 1   6
Olaszország 1   1     2 2
1
7
Oroszország       1 2       3
Portugália 1   1     1 1   4
Spanyolország         1       1
Svédország   1     1 2 1   5
Ukrajna         4       4
ÖSSZESEN 7 13 11 1 16 12 13 3
76

Nyilván több okot is fel lehetne sorolni, ami Ukrajna kieséséhez vezetett, a statisztikát böngészve egy dolog azonnal szemet szúr: Oleh Blohin fiai négy gólt kaptak három mérkőzésükön, mindegyiket a második félidő első negyedórájában (sorrendben az 52., az 53., az 56. és a 48. percben). Talán ha a szünetek után jobban figyelnek Timoscsukék, továbbjutottak volna a csoportjukból.

A fenti táblázatból az is kitűnik, hogy az Eb-n három gól született a 90. perc után, ebből kettőt a franciák kaptak.

A leggyorsabb gól a cseh Petr Jirácek nevéhez fűződik, aki 2 perc és 14 másodperc után vette be a görögök kapuját, míg a „legkésőbb”, 91 perc, 35 másodperc után Mesut Özil talált be az olaszok ellen.

A 31 mérkőzésen egy öngólt könyvelhettünk el, mégpedig Glen Johnsonnak és az UEFA illetékeseinek köszönhetően, akik elvették Olof Mellbergtől az első gólját, így az angolok ellen hivatalosan csak egy találattal zárt a rutinos svéd hátvéd.

A négy büntetőből (nem számítva persze a tizenegyespárbajokat) hármat értékesítettek (Dimitrisz Szalpingidisz, Xabi Alonso, Özil), az elsőt rögtön a nyitó találkozón Jorgosz Karagunisz kihagyta.

Kilenc meccsen volt duplázó (Dzagojev, Mandzukic, Sevcsenko, Bendtner, Mario Gomez, Fernando Torres, Cristiano Ronaldo, Xabi Alonso, Mario Balotelli), triplázni senki sem tudott, Torres a gólkirályi címet is ugyebár mindössze három találattal hozta össze.

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2012.12.28 09:31:19

Foci Eb 2012

A német–görög meccs hat találata volt a legtöbb, a spanyolok négyet vágtak a döntőben.

2012.12.27 21:00:50

Foci Eb 2012 I.M.

Évértékelő sorozatunkban ezúttal a nyári labdarúgó Európa-bajnokságot elemeztük.

2012.07.10 11:43:52

Foci Eb 2012

Bizonyíték a fejes gólok egyik jellemző tulajdonságára – Eb-visszapillantó.

2012.07.04 15:41:01

Foci Eb 2012

Kerzsakov negatív Eb-rekordot döntött, a levegőben a svédek voltak a legjobbak.

2012.07.03 15:42:20

Foci Eb 2012

Balotelli, Hummels és Pirlo fért be a címvédő ibériaiak mellé • Welbeck gólja mindent vitt.