ZSOLDOS BARNA 2020.05.11 11:47 Frissítve: 2020.05.11 12:41

Hány pont jár holtversenynél? Mikor lehet előzni biztonsági autós időszak alatt?

A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag teljesen leállt a sportvilág, ez pedig lehetőséget kínál arra, hogy felelevenítsük ismereteinket. Sokszor még egy-egy sportág megszállottjai is ráncolják a szemöldöküket, és nem értik, mi történik a pályán. Hetente megjelenő új sorozatunkban olyan sportszabályokat mutatunk be olvasóinknak, amelyek kevésbé szerepelnek a köztudatban, mégis fontosak. Elsőként a Formula–1 világába nyújtunk betekintést. Hány pont jár holtverseny esetén? Mikor lehet előzni biztonsági autós időszak alatt? Mennyibe kerül a bajnokcsapat nevezési díja? Ha F1-es rajongóként sem tudja kapásból a válaszokat, böngéssze át velünk a 2020-as sportszabályzat legérdekesebb, legmeghökkentőbb részeit, melyek rávilágítanak jó néhány különlegességre és eloszlatnak pár tévhitet is.

(NS-grafika, Szabóky Zsolt)

 

A Formula–1-es világbajnoki sorozatra vonatkozó legfontosabb előírásokat az autók megalkotását és működését tekintve a technikai szabályzat, a lebonyolítást és az általános előírásokat illetően pedig a sportszabályzat tartalmazza. Utóbbi dokumentum legfrissebb, 2020. április 7-én kiadott változata nem kevesebb mint 71 oldalból, 46 pontból és 9 további függelékből áll, melyeket elejétől a végéig átnyálaztunk, majd kimazsoláztuk belőle a legérdekesebb részeket. Célunk nem a sorozat alapvető szabályainak bemutatása, sokkal inkább a különleges vagy kevésbé ismert elemek kigyűjtése és konkrét példákkal való szemléltetése volt.

8 futam alatt nincs bajnokság

(NS-grafika, Dancsák András)

5.4 – „ Egy bajnokságban a nagydíjak maximális száma 22, a minimális 8.”

Ez a pont az elmúlt években csak a felső limit miatt lehetett érdekes, most viszont még mindig erősen kérdéses, hogy 2020-ban meglesz-e egyáltalán a minimális nyolc futam. Ennek híján nem lehet világbajnokot hirdetni.

Győztes, fizess!

(NS-grafika, Dancsák András)
AKI KÍVÜLRŐL TUDJA A SZABÁLYOKAT

Az istállóknál a csapatmenedzser az, akinek szóról szóra ismernie kell a sportszabályzatot, mert ő a felelős azért, hogy semmilyen helyzetben ne szegjék meg az előírásokat. Az AlphaTauri csapatmenedzsere, Graham Watson egy korábbi interjúban világított rá, miként alakítják és csiszolgatják a sportszabályzatot:

„Csapatmenedzserként nem egyszerűen megkapjuk a szabályokat, hanem az FIA-val folyamatosan egyeztetve segítünk is a megírásában. Ehhez külön értekezleteket tartunk, amelyeken ötleteket adunk a versenyigazgatónak és ő is nekünk. Ha hirtelen felvetődik egy ötlet, előre tudjuk, hogy újra meg újra át kell még beszélnünk. Megfontoljuk, és legközelebb vagy azt mondjuk, »ez jó lehet«, vagy azt, hogy »valószínűleg nem lesz jó, mert a szabályzat más részeiben kihasználhatják, ezért újabb szabály megírását vonzaná magával«.”

A csapatmenedzsereken kívül az FIA állandó, valamint a nagydíjak helyi versenyigazgatójának kell betéve ismernie a sportszabályzatot, hiszen nekik kell jelezni a szabályszegéseket a büntetések kiszabásáról döntő sportfelügyelők felé.

7-es függelék – „i) A 2019-es konstruktőri világbajnoknak 556 509 dollár alapdíjat, plusz minden, a 2019-es konstruktőri világbajnokságban szerzett pont után 6677 dollárt kell fizetnie.

ii) Minden más indulónak 556 509 dollár alapdíjat, plusz minden, a 2019-es konstruktőri világbajnokságban szerzett pont után 5563 dollárt kell fizetnie.”

Tavalyi domináns idényéért alaposan „megfizetett” a Mercedes: a 739 pontig jutó bajnokcsapat idei nevezési díja nem kevesebb mint 5 490 812 dollár volt. Az egyetlen pontot összekaparó Williamsnek 562 072 dollárba került az indulás.

Komolytalanok kíméljenek

8.7 – „Ha az F1 Bizottság véleménye szerint egy nevező nem tudja a csapatát a bajnokság színvonalával összeegyeztethető módon üzemeltetni, vagy bármilyen formában rossz színben tünteti fel a bajnokságot, az FIA haladéktalanul kizárhatja.”

Ugyanolyan festéssel

9.1 – „A nevező által indított mindkét autó festésének minden nagydíjon alapvetően egyeznie kell. A bajnokság során bárminemű jelentős változtatás csak az F1 Bizottság beleegyezésével lehetséges.”

Az akkor újonc BAR-istálló próbálkozott meg azzal 1999-ben, hogy két autóját két teljesen különböző szponzorfestéssel indítja. A kísérletet végül elgáncsolták, és azóta a szabályzat is tiltja a csapaton belüli eltérő megjelenést.

A BAR-istálló 1999-ben két különböző festésű autót mutatott be, de az idényben nem engedték a különcködést (Fotó: Getty Images)

Azonosítsd magad!

9.3 – „Az adott autó gyártójának nevét vagy emblémáját fel kell tüntetni az autó orrának elején, és mindkét esetben legalább 25 milliméteresnek kell lennie a legnagyobb kiterjedésében. A versenyző nevét a karosszéria külső felületén kell feltüntetni világosan olvashatóan.”

Legyen elég négy pilóta

26.1 – a) „Egy idény során minden csapatnak négy versenyző használata engedélyezett. Az időmérő edzés előtt bármikor eszközölhető a csere, figyelembe véve, hogy az első délelőtti szabadedzés előtt kevesebb mint 18 órával jelzett változtatási szándékot a sportfelügyelőknek jóvá kell hagyniuk. A vis maior által szükségessé váló cserékről egyedi elbírálás alapján döntenek.”

A Toro Rosso Carlos Sainzcal és Danyiil Kvjattal kezdte 2017-et, aztán Pierre Gaslyval és Brendon Hartleyval fejezte be (Fotó: AFP)

Legutóbb a 2017-es évadban volt rá példa, hogy egy csapat négy versenyzőnek adott lehetőséget egy idényen belül: a Toro Rosso Danyiil Kjvat, Carlos Sainz Jr., Pierre Gasly és Brendon Hartley szolgálatait is igénybe vette.

Állat (elvileg) nem jöhet

A paddockba elvileg nem szabad állatot vinni, Lewis Hamilton kutyáit mégsem tiltották ki (Fotó: AFP)

22.17 – „Állatok behozatala – kivéve azokat, amelyek biztonsági szolgálatok teljesítése alapján engedélyt kaptak az FIA-tól – tilos a pályára, a boxutcába, a paddockba és a nézőtérre.”

Ez a pont évek óta benne van a sportszabályzatban, de egyáltalán nem veszik szigorúan, hiszen Lewis Hamilton sokáig magával vitte kutyáit a versenyekre.

Bajnokok „büntetése”

6.6 – „A bajnokság első, második és harmadik helyezettjének kötelező részt venni az éves FIA díjátadó ceremónián.”

Az évad legjobbjai a hátuk közepére kívánják az unalmas, vontatott decemberi gálaestet – nem csoda, hogy 2018-ban Kimi Räikkönen is csak nagyobb mennyiségű szeszes ital elfogyasztásával tudta elviselni a szentpétervári eseményt.

Holtverseny az időmérőn

35.2 – a) „...Ha két vagy több versenyző azonos köridőt ér el a Q1-ben, a Q2-ben vagy a Q3-ban, azt rangsorolják előrébb, aki hamarabb érte el.”

Az 1997-es jerezi időmérőn hármas holtverseny alakult ki az élen Jacques Villeneuve, Michael Schumacher és Heinz-Harald Frentzen között, és már akkor is az döntött a kanadai javára, hogy ő érte el először az 1:21.072-es köridőt.

Holtverseny a futamon

(NS-grafika, Dancsák András)

7.1 – „A holtversenyben beérő minden versenyző pontjai összeadódnak, és egyenlő arányban oszlanak el közöttük.”

A mai, ezredmásodperc pontosságú időmérő rendszerrel gyakorlatilag nulla az esélye a holtversenyes befutónak, de erre is kitér a sportszabályzat. Ha például az első két versenyző ér célba egyszerre, akkor (25+18)/2 = 21.5 pontot kapnak fejenként. Ehhez egyébként Peter Gethin és Ronnie Peterson állt a legközelebb az 1971-es Olasz Nagydíjon – a két pilótát 0.010 másodperc választotta el egymástól a befutónál. A 2002-es Amerikai Nagydíjon Michael Schumacher szórakozásból próbált meg holtversenyt kreálni, terve azonban nem jött be, mert a mellé érő Rubens Barrichello végül 0.011 másodperccel megelőzte.


Holtverseny a bajnokságban

7.2 – „Ha két vagy több versenyző, illetve konstruktőr azonos pontszámmal zárja a szezont, a jobb bajnoki helyezés azt illeti, aki:

a) több első helyet ért el

b) ha az első helyek száma megegyezik, több második helyet ért el

c) ha a második helyek száma is megegyezik, több harmadik helyet ért el, és így tovább, amíg győztest nem lehet hirdetni

d) ha ez a módszer sem vezet eredményre, az FIA hirdeti ki a győztest olyan kritérium alapján, amelyet jónak lát

Bajnoki cím még sosem dőlt el pontazonosság mellett, alacsonyabb bajnoki pozíciókról viszont már döntöttek az előkelőbb versenyeredmények. Kimi Räikkönen például 2008-ban több futamgyőzelmének köszönhetően végzett Robert Kubica előtt a bajnokság harmadik helyén, ahogy Lewis Hamilton is így lett második Fernando Alonso előtt 2007-ben.

110 kilós benzinlimit

30.5 – „Egyetlen autó sem fogyaszthat 110 kg-nál több üzemanyagot a versenyrajt jelzésétől mindaddig, amíg a verseny befejezésére vonatkozó jelzés után minden autó át nem szelte a célvonalat. A (sportfelügyelők által elfogadott) vis maior eseteket leszámítva kizárják azt a versenyzőt, aki túllépi a korlátot.”

Nincs buherálás!

22.3 – „Leszámítva a pályán történő vezetést, az indulóknak semmilyen szakaszon nem engedélyezett kísérletet tenniük a pályafelület tapadási szintjének módosítására.”

A rajtnál a lehető legjobb tapadásra van szükség, és ha nem tiltaná a szabályzat, a csapatok különböző trükkös módszerekkel valószínűleg meg is próbálnák manipulálni versenyzőik másnapi rajthelyét.

Nyolc méter távolság

(NS-grafika, Dancsák András)

35.4 – „A rajtrácsot lépcsőzetes, 1x1-es formációban alakítják ki, és a rajtrács sorai között 16 méter a különbség.”

Vagyis az egyes rajtkockák között egységesen nyolc méter a különbség.

Nem kell a hősködés

Brutális 2016-os melbourne-i balesete után Fernando Alonsót is azonnal megvizsgálták (Fotó: AFP)

22.15 – „Ha egy baleset után az egészségügyi figyelmeztető fény azt jelzi, hogy az erőhatások túllépték a küszöbértéket, a versenyzőt késlekedés nélkül ki kell vizsgálniuk a helyszíni egészségügyi illetékeseknek. A vizsgálat megfelelő helyét az FIA technikai delegáltja határozza meg.”

Az erőhatás maximális küszöbértéke 18 g – efölött kötelező az azonnali vizsgálat.

Jól jön a jóstehetség

36.13 – „A 38.3-as pont a), b), c) bekezdésében foglalt bármely büntetés kiszabható azon versenyzőre, akiről úgy ítélték meg:

a) Bemozdult a rajtjelzés előtt – ezt egy minden autóra felszerelt, FIA által elfogadott és biztosított transzponder alapján ítélik meg.”

A rajtra vonatkozó szabály tehát nem tiltja azt, hogy valaki kockáztasson, és megjósolja a rajtjel időpontját – Valtteri Bottas 2017-es spielbergi álomrajtja is így jöhetett össze.

El ne bambulj!

(NS-grafika, Dancsák András)

39.7 – „A safety car pályára küldésekor minden versenyzőnek csökkentenie kell a sebességét, és felsorakoznia a biztonsági autó mögött, tízautónyi hosszúságnál nem jobban lemaradva egymástól.”

Sebastian Vettel például a 2010-es Magyar Nagydíjon bambult el a biztonsági autós időszakban, és mivel túlságosan is lemaradt az előtte haladó autótól, boxutcán áthajtásos büntetést kapott.

Igenis lehet előzni a safety car mögött

(NS-grafika, Dancsák András)

39.8 – „Az a)-tól h)-ig felsorolt esetek kivételével az adott versenyző egy autót – beleértve a safety cart – sem előzhet meg addig, amíg át nem szelte a célvonalat azután, hogy a biztonsági autó visszatért a boxutcába. A kivételek a következők:

a) ha egy versenyző erre vonatkozó jelzést kap a safety cartól

b) a 36.14 c) vagy 39.12 pontnak megfelelően

c) ha már elhagyta az első safety car vonalat, a boxba hajtó versenyző megelőzheti a pályán maradó autókat és a safety cart is

d) a boxutcából kihajtva a versenyző előzhet vagy őt megelőzhetik, amíg el nem érte a második safety car vonalat

e) amikor a safety car visszatér a boxba, azok az autók megelőzhetik, amelyek elérték az első safety car vonalat

f) a boxbejáratnál, a boxutcában és a boxkijáratnál egy versenyző megelőzhet egy másik, ugyanezen a három területen tartózkodó autót

g) miközben a biztonsági autó a boxutcán halad át, a saját garázsa előtt megálló autó megelőzhető

h) ha bármely autó nyilvánvaló probléma miatt lelassul”

Általános tévhit, hogy a biztonsági autós időszakban semmi szín alatt nem szabad előzni, pedig láthatjuk, hogy az erre vonatkozó szabály nyolc különböző kivételt is felsorol. A 2016-os Kínai Nagydíjon eleinte nagy felhördülést okozott, hogy biztonsági autós időszak alatt Sebastian Vettel két ellenfelét is megelőzte a boxbejáratnál, pedig az f) bekezdés alapján ez tökéletesen szabályos.

Drága gyorshajtás

(NS-grafika, Dancsák András)

22.10 – „Az esemény teljes ideje alatt 80 km/órás sebességkorlátozás érvényes a boxutcában. Az FIA biztonsági delegáltjának tanácsára ugyanakkor a versenyigazgató módosíthat a korlátozás mértékén. Bármely istálló, amelynek versenyzője bármelyik edzésen túllépi a sebességhatárt, 100 eurós büntetést kap a limit feletti minden egyes km/óra után, maximum 1000 euróig. A 18.1-es pontnak megfelelően ugyanakkor a sportfelügyelők további büntetést is kiszabhatnak, ha azt gyanítják, hogy az adott versenyző bármiféle előnyszerzés érdekében hajtott gyorsabban a megengedettnél. A verseny során a sportfelügyelők a 38.3-as pont a), b), c) vagy d) bekezdésében foglalt büntetés bármelyikét kiszabhatják a sebességkorlátot túllépő versenyzőre.”

A szabály értelmében a versenyen tehát a sportfelügyelők elviekben öt- vagy tíz másodperces, valamint stop and go büntetést is kiszabhatnak gyorshajtásért, de a precedens alapján mindig a boxutcán áthajtás a valódi szankció.

Boxban tolatni tilos!

(NS-grafika, Dancsák András)

28.3 – „Autó saját meghajtással soha nem tolathat a boxutcában.”

Ezt a szabályt biztonsági okokból nagyon szigorúan veszik – Nigel Mansellt például ki is zárták miatta az 1989-es Portugál Nagydíjról.

Ha piros zászló, akkor gyorsszerviz

41.4 – „b) Versenymegszakítás alatt a boxutca gyorssávjában megálló autókon engedélyezett a munka, de csak az i)-től ix)-ig felsorolt lista alapján. A munka nem akadályozhatja a verseny folytatását.

i) A motor beindítása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó munkafolyamatok.

ii) Sűrített gázok hozzáadása.

iii) A hűtő-, illetve fűtőeszközök fel- vagy leszerelése.

iv) Az első és hátsó fékek körüli légbeömlő-csatornák cseréje.

v) A hűtőcsatornák cseréje.

vi) A versenyző kényelme érdekében elvégzett változtatások.

vii) A kerekek és gumik cseréje.

viii) A balesetből fakadó konkrét károsodás javítása, beleértve az összegyűjtött sérült alkatrészek pótlását.

ix) Az első szárny aerodinamikai beállításai megváltoztathatók a már meglévő részekkel. Semmilyen rész nem adható hozzá, nem távolítható el és nem cserélhető.”

Piros zászló esetén a versenyzőknek a boxba kell hajtaniuk, ahol a csapatoknak egy sor szerelési munka engedélyezett – beleértve a kerékcserét is, ami bizonyos esetekben valóságos megváltásnak számít. Ha a körülmények lehetővé teszik, állórajttal folytatódik a verseny.

A 2017-es azeri futamot is meg kellett szakítani, így a versenyzők felsorakoztak a boxutcában (Fotó: AFP)

Félmunkáért félpontok

6.5 – „Ha egy versenyt megszakítottak, és nincs lehetőség az újraindításra: nem osztanak pontokat, amennyiben az élen álló két kört vagy annál kevesebbet tett meg; fél pontokat osztanak, ha az élen álló két körnél többet, de az eredeti versenytáv 75 százalékánál kevesebbet tett meg; teljes pontokat osztanak, ha az élen álló az eredeti versenytáv 75 százalékát, vagy annál többet tett meg.”

Olyan még nem fordult elő, hogy két kör megtétele előtt véget kellett volna vetni egy versenynek, a 75 százalékos távot viszont többször sem érték el. Legutóbb a 2009-es Maláj Nagydíjon osztottak félpontokat, amikor a heves eső és a sötétedés miatt az eredeti 56 körből csupán 31-et tudott megtenni a mezőny.

Egy kis időutazás

42.11 – „Ha a versenyt nem lehet folytatni, a végeredményt a futamot megszakító jelzés körétől számított utolsó előtti befejezett kör sorrendje határozza meg.”

Tehát ha egy futamot a 70. körben szakítanak meg, és nem lehet folytatni, a 68. befejezett kör alapján hirdetnek végeredményt. A legemlékezetesebb ilyen eset a 2003-as Brazil Nagydíjon történt, amikor az időmérőrendszer hibája miatt úgy tűnt, a piros zászlós jelzésnél élen álló Giancarlo Fisichella még csak a verseny 55. körében járt. Ez azért volt fontos, mert az 53. körben a második helyen állt Kimi Räikkönen mögött, így a helyszínen ez alapján hirdettek eredményt. A későbbi vizsgálatok viszont bebizonyították, hogy az olasz pilóta igenis megkezdte 56. körét, és mivel a valódi végeredmény szempontjából releváns 54. körben már az élen állt, utólag átvehette a győztesnek járó trófeát.

Ha véletlenül leintik/nem intik le

43.2 – „Ha bármilyen okból kifolyólag hamarabb érkezne a verseny végére vonatkozó jelzés, mint hogy az élen álló autó teljesítette volna a tervezett körszámot, vagy letelt volna a limitidő, a futam akkor tekintendő befejezettnek, amikor az élen álló autó a verseny végére vonatkozó jelzés előtt utoljára áthaladt a célvonalon. Ha a verseny végére vonatkozó jelzés bármi ok miatt késik, a futam akkor tekintendő befejezettnek, amikor eredetileg le kellett volna inteni.”

Megdöbbentő, de az elmúlt két idényben kétszer is előfordult, hogy véletlenül intették le a futamot. A 2018-as Kanadai Nagydíjon az utolsó előtti körben nyomták a modell Winnie Harlow kezébe a kockás zászlót, aki meg is lengette azt, vagyis 70 helyett 68 körös lett a futam. A 2019-es Japán Nagydíjon a verseny végét jelző fénypanelen jelent meg idő előtt a kockás zászló, így a tervezett 53 helyett az is egy körrel rövidebb lett. A 2002-es Brazil Nagydíjon viszont a kockás zászlóval lengető Pelé túl későn reagált, így egyszerűen lemaradt a győztesről... 

Ünnepelni csak a győztesnek szabad

43.3 – „A verseny végére vonatkozó jelzést követően minden autónak a futam utáni parc fermé részhez kell haladnia mindennemű szükségtelen késlekedés, tárgy átvétele vagy külső asszisztencia nélkül (kivéve szükség esetén a sportbírókat).

A 22.4-es pont és az alábbi kivételek érvényesek a győztes versenyzőre, aki a parc fermé elérése előtt még ünnepi bemutatót tarthat, amennyiben ez:

a) biztonságos és nem veszélyezteti a versenyzőket és a hivatalos személyeket

b) nem teszi kérdésessé autója szabályosságát

c) nem késlelteti a dobogós ceremóniát”

A tiltás ellenére még manapság is előfordul, hogy a hazai pályán győztes, vagy a friss világbajnok pilóta kap egy nemzeti lobogót a levezető körön, de ebből sosincs probléma.

Kiesett, de mégsem

45.2 – „Azon autókat, amelyek a győztes által elért körszám 90 százalékánál kevesebbet teljesítettek, nem rangsorolják.”

E szabály értelmében fordulhat elő, hogy az utolsó körökben kieső versenyzőt is helyezéssel rangsorolják, ha teljesítette a futam 90 százalékát.

Nem mehetsz haza!

38.2 – b) „Ha egy incidenst vizsgálnak a sportfelügyelők, az érintett versenyző vagy versenyzők csapatai üzenetet kapnak a hivatalos üzenőrendszer keresztül. Feltéve, hogy az üzenet nem több, mint 60 perccel a verseny vége után jelenik meg, az érintett versenyző vagy versenyzők nem hagyhatják el a pályát a sportfelügyelők jóváhagyása nélkül.”

(NS-grafika, Dancsák András)

Méltó trófeát!

3-as függelék, 4. – „...A győztes versenyző és konstruktőr trófeája nem lehet kisebb 50 cm-nél és magasabb 65 cm-nél. A második és harmadik helyezett trófeája nem lehet kisebb 35 cm-nél és magasabb 45 cm-nél. A trófeák maximális tömege nem haladhatja meg az 5 kg-ot. A trófeákat úgy kell kialakítani, hogy sérülésmentesen lehessen kezelni és szállítani.”

2020.05.12 20:26:37

F1 ZSOLDOS BARNA

NS-VÉLEMÉNY. Már nem megváltóként, csupán megtűrt emberként tekintenek rá.

2020.05.09 14:17:03

F1 ZSOLDOS BARNA

NSOktatás, 1. RÉSZ. Böngéssze át velünk a 2020-as F1-es sportszabályzat legérdekesebb, legmeghökkentőbb részeit.

2020.05.06 07:26:33

F1 TÓTH ANITA

Megújul a Hungaroring, felépül a MotoGP-pálya, ideális esetben tíz éven belül lehet versenyzőnk az F1-ben.

2020.04.29 17:16:00

F1 I. SZ.

F1-ES TOPLISTA. Alonso az esőben lekörözte Schumachert, de kerékcseréje balul sült el.

2020.04.14 12:33:36

F1 I. SZ.

F1-ES TOPLISTA, EXTRA. A húsvétkor elhunyt legenda legnagyobb futamgyőzelmére emlékezünk.