KOVÁCS ERIKA
KOVÁCS ERIKA
2020.03.05 09:36 Frissítve: 2020.03.05 09:39

Torna: versenyen szeretne búcsúzni Berki Krisztián

Versenyen szeretne elbúcsúzni az olimpiai bajnok Berki Krisztián, ám ha a május végi Európa-bajnokságra nem tud felkészülni, nem küzd tovább, és elköszön a tornateremtől.

 

– Lassan négy hónapja műtötték meg a bal vállát újra – hogy van most?
– A vállam nem olyan, mint szeretném. A legutolsó műtét során azt a kis csontdarabot, amely a világbajnokság előtt levált, eltávolították, és kitisztították, ám a mozgástartomány ugyanúgy be van szűkülve, mint korábban, vagyis továbbra sem százszázalékos a vállam. Nemsokára következik az újabb orvosi kontroll, a tervek szerint március végén kezdhetem el terhelni, a május végi Európa-bajnokságra akár még fel is tudok készülni...

(Fotó: Tumbász Hédi)

– ...merthogy szíve szerint versennyel búcsúzna a sportágtól.
– Nem mindenáron, de igen, nagyon szeretnék még egyszer magamnak és a közönségnek bizonyítani.

– Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy ha mégsem bírja a válla a terhelést, akkor ki kell mondania azt, amire néhány hónapja még képtelen volt?
– Igen, akkor nincs tovább, akkor kár küzdeni. Volt időm gondolkozni, ha a testem nem bírja, ha nem tudom azt és úgy csinálni, ahogy szeretném, nincs értelme a további szenvedésnek, nem kockáztatom, hogy a későbbiekben a civil életben sem tudjam használni a vállamat.

HÁROM ÉVE TART A KÁLVÁRIÁJA

– Mintha valóban megerősödött volna lelkileg: a világbajnokság előtti újabb sérülés valódi könnyeket hozott, ezúttal viszont talán kevésbé szomorú.
– Az a helyzet hirtelen jött.  Elhiszem, hogy kívülről úgy is tűnhet, hogy csak tologatom a visszavonulást, biztosan olyanok is akadnak, akik azt gondolják, ezt csak a különböző támogatások, ösztöndíjak miatt csinálom. Pedig nem. Amikor 2017-ben elkezdődött a kálváriám, magam sem gondoltam, hogy nem lehet helyrehozni a vállamat.

– Már majdnem három éve tart ez az egész...
– Akkor Európa-bajnoki ezüstöt szereztem lovon, de nyáron hirtelen fájdalmat éreztem, olyan volt, mintha kést forgattak volna meg a vállamban. Két hónap kellett ahhoz, hogy kiderüljön, műtétre van szükség: a labrum kilencven százalékban levált. Az őszi beavatkozás során kaptam két csavart a vállamba, de egy hónappal később folytatódott a történet.

– Mivel?
– Egyszerűen nem tudtam kilencven fok fölé emelni a karomat. Egészen furcsa állapot volt, hiszen tornászként ahhoz szoktam, hogy bárhol, bármikor bárhová lendíthetem a karomat, csakhogy a bal kezem már nem akart így működni.

– Ha akkor tudta volna, mi vár önre, hogy nem biztos a visszatérése, lehet, azt mondja, itt a vége?
– Nem, akkor azt mondtam volna, hogy nem hiszem el mindazt, ami végül történt! Ha valaki azt mondja nekem, hogy 2017 végétől mostanáig nem tudok versenyezni, sőt, fájdalommentesen tornázni, de még a civil életben létezni sem fájdalom nélkül, tényleg azt mondom, ilyen nincs.

– Pedig ez történt.
– Sajnos igen. Elmozdult az egyik csavar a vállamban, ezt 2018 márciusában újabb kínzó fájdalom jelezte, csakhogy mire kivették a csavart, az lepucolta belül az egész vállamat, ráadásul elég mély vájatot is csinált. Az újabb műtétet követően valamivel jobb is lett a helyzet, bár az orvos már akkor sem értette, miért van ennyire begyulladva a vállam.

BAKTÉRIUM KERÜLT A VÁLLÁBA

– Így dolgozott tovább?!
– Igen, és jónak is éreztem a vállamat, legalábbis nem volt akkora fájdalom, mint korábban, de azt persze észleltem, hogy míg támaszhelyzetben nincs gond, ha kézállást kell csinálnom, már annál inkább. Ezt persze érezte a jobb vállam, hiszen az nagyobb terhelést kapott, illetve a derekam is, merthogy máshová került a súlypontom, ettől függetlenül készültünk tovább.

– De csak az újabb műtétig, amelyre már Manchesterben került sor, és ahol valami más is kiderült...
– Igen, hogy az első műtét során egy baktérium került a vállamba, ez okozta a gyulladást. Ezt itthon sajnos nem vették észre, Angliában viszont igen, többhetes antibiotikumkúra után ebből is kijöttem.

– Haragszik valakire?
– Nem szeretek visszafelé nézni, sem a múltban vájkálni, meg aztán már hiába is haragszom bárkire... Nyilván nem megyek újra ahhoz az orvoshoz, abba a kórházba, ahol ezt a műtétet végezték, de mivel én döntöttem mellettük, ez az én felelősségem is, amit vállalok, így tehát magamra is haragudhatnék. De mit érek vele? Az már történelem, a jövőt pedig még nem ismerjük, úgyhogy mindig az adott napra kell koncentrálni, nekem például arra, hogy mit tudok kezdeni a vállammal annak érdekében, hogy ne legyen rosszabb a helyzet – tudva azt is, hogy lassan vége a pályafutásomnak, és szem előtt kell tartanom, hogy majd a civil életben is rendben legyen a vállam.

– Vagyis az egyik lába már kint van a Tornacsarnokból, ahol az elmúlt éveket töltötte? Felkészült arra lelkileg, hogy lassan vége a pályafutásának?
– Az elmúlt két évemről a vállam döntött, és a vállam fog a következő hónapokról is. Imádok tornázni, szeretnék is tornázni, ám már nem akarom mindenáron ezt csinálni, és a végletekig sem húzni. Például azért sem, mert van egy hatéves kislányom, vele szeretnék még frizbit dobálni...

– Még szerencse, hogy jobbkezes!
– Ez igaz, de jó lenne, ha képes lennék őt levenni a mászókáról, vagy éppen ki tudnék később is cserélni egy villanykörtét otthon.

– Utóbbit azért nehéz elképzelni...
– Nem is szokott gyakran előfordulni, nem vagyok ezermester, csak példaként hoztam fel.

EGY HÓNAPON BELÜL KIDERÜL MINDEN

– Az elmúlt hónapokban a rehabilitációra figyelt, fel lehet menni néhány kiló plusszal is a lóra?
– Biztos, hogy nem. Annyira a vállamra figyeltünk, hogy az erősítés jó ideje elmaradt, és olyan erőteljesen figyelmeztettek arra, ha fájdalmat érzek, azt a mozgásformát hagyjam abba, hogy valóban felszaladt rám néhány kiló. Nincs itt a világvége, de ahhoz, hogy felmenjek a lóra, ráadásul rossz vállal, még fogynom kell. Szerencsére lassan megközelítem a versenysúlyomat, vagyis március végén ott leszek a szeren. Az edzőm szeme és az én érzéseim számítanak majd. Egy hónapon belül kiderül, fel tudok-e készülni az Európa-bajnokságra, az utolsó versenyemre, vagy el kell engednem az egészet – már nem fáj annyira erről beszélni, mert ha tényleg vége, az nem azért lesz, mert feladtam, mert tehetségtelenebb lettem, és nem is azért, mert megvertek a fiatalabbak.

2020.04.03 22:55:50

Egyéb egyéni BALLAI ATTILA

ALAPVONAL. Ismerjük el, mit kaptunk még a szovjet sporttól: egy terepet, ahol különösebb tét nélkül lehettünk ellenzékiek.

2020.04.02 11:47:20

Egyéb egyéni MAROSI GERGELY

Az olimpiai falut és az All Star-mérkőzéseket is a nagy krízisnek köszönhetjük • Elképesztő ötkarikás kalandok és egy rejtői balhé magyar legendákkal.

2020.04.02 21:40:23

Egyéb egyéni DEÁK ZSIGMOND

ALAPVONAL. Elképzeltem hasonló jelenetet egy üresen tátongó stadion, teszem azt a Puskás Aréna előtt egy szintén idős futball-legendával, a gyengélkedő Mészöly Kálmánnal, esetleg a riói Maracana előtt Pelével.

2020.03.31 22:56:16

Egyéb egyéni CSINTA SAMU

ALAPVONAL. Megfelelő szakmai támogatással az erőállapotot szinten tartani hivatott gyakorlatok többsége is háziasítható, hiszen lépcső szinte mindenütt van, miként gumikötél rögzítésére alkalmas gerenda, kampó vagy ajtókeret is.

2020.03.31 22:52:42

Egyéb egyéni MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Rácáfolt mindenfajta lebecsülésre, ez sem éppen kis tett.