A szomszéd asztalnál ülő belga kolléga sárgul az irigységtől. „Hihetetlen, bárcsak nekünk lennének ilyen létesítményeink!" – rázza a fejét. Más országban nemzeti sportcsarnoknak is nagyon boldogan elfogadnák, de Azerbajdzsánban ez „csak" a nemzeti tornacsarnok, a világ legdrágábbnak tartott tornalétesítménye. A fényűző aréna a bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsán a világelsők közé akar kerülni a sportág diszciplínáiban, és ennek elérésére semmi pénzt nem sajnál.
| Aliya Garayeva (Moszkvában született Európa-bajnok, vb-ezüstérmes, olimpiai 4. ritmikus gimnasztikázó, a londoni olimpián 0.125-tel maradt le a bronzéremről) |
| Anna Gurbanova (Moszkvában született Eb-ezüstérmes, vb-bronzérmes ritmikus gimnasztikázó) |
| Marina Durunda (Szevasztopolban született Eb-bronzérmes ritmikus gimnasztikázó) |
Már csak azért sem, mert a torna az azeri first lady, Mehriban Aliyeva kedvenc sportága, ő az Azerbajdzsáni Tornaszövetség első embere is.
Ezek után nem meglepő, hogy az azeri tornasport kis híján belefullad a pénzbe. Vagy, ahogy az évente többször is itt edző magyar ritmikus gimnasztikázó, Vass Dóra fogalmazott: nincs költségvetésük, arra kapnak pénzt, amire kérnek. Például létesítményekre, edzőkre, no meg nem utolsósorban tornászokra.
A korábban főleg orosz – de általában azeri felmenőkkel rendelkező – tornászokat megszerző hazaiak 2014 tavaszán egy könnyed akcióval egyszerre tizenöt sportolóra csaptak le, idén márciusban pedig további hatot csábítottak Bakiba. Van itt rengeteg honosított orosz és ukrán, de fehérorosz, török, bolgár, észt, moldovai, sőt, még amerikai tornász is szerepel a válogatottakban.
A vasárnap porondra lépett női tornászcsapatnak az összes tagja az oroszországi Voronyezsben született, a legnagyobb hazai sztár, a ritmikus gimnasztikázó Marina Durunda ukrán származású és Cipruson nőtt fel – de amikor a szigetországban nem kapott állampolgárságot, elfogadta az azeriek ajánlatát. A Nemzetközi Tornaszövetség adatbázisában szereplő kilencvennyolc azeri tornászból harmincegy a honosítottak száma, és még nagyobb azoké, akiket az azeriek megkörnyékeztek, ám nemet mondtak a hívásra a kiváló létesítmények és edzői stábok ellenére.
Ugyanakkor Baki valaha volt leghíresebb tornásza, a városban született olimpiai és világbajnok Valerij Belenkij sosem versenyzett azeri színekben, a Szovjetuniónak, az Egyesített Csapatnak, majd Németországnak nyerte aranyait.
Elég nagy fintor ez a sorstól, ami azt illeti – Azerbajdzsán ugyanis minden pénz és erőbefektetés ellenére még mindig nem szerzett a tornasportokban olimpiai érmet. Igaz, nem valószínű, hogy már sokáig. A first lady kedvenceinek lassan fel kell mutatniuk valamit.
| „Az azeri tornasport természetesen a szovjet iskolába tartozott, 1961-ben már válogatott versenyzőink voltak. Ugyanakkor a kilencvenes évekre kiütközött a helyi fejlesztések hiánya, nem voltak megfelelő edzők és létesítmények, nem voltak regionális sportiskolák. A nulláról kellett újjáépítenünk a tornasportunkat. Aliyeva asszony szerepvállalásával teljesen új korszakot kezdtünk, nagyon összetett projektet hajtunk végre. Edzőket, koreográfusokat, orvosokat, menedzsereket kellett szerződtetnünk, sok létesítményt fel kellett húznunk. A legnagyobb eredményünk, hogy létrehoztunk egy saját ritmikus gimnasztika iskolát, amelyet világ egyik legjobb edzője, a bolgár Mariana Vaszileva irányít. Taníttattunk egy új edzőgenerációt, amelynek tagjai így ki tudják nevelni a helyi tehetségeket. Sokáig elmentek innen a szakemberek és tornászok, most jönnek a világ minden tájáról. Ez a 21. század, a globalizáció kora, nem látok ebben semmi kivetnivalót. A torna arra hivatott, hogy Azerbajdzsán egyik vezető sportja legyen.”
|
Mészáros Krisztofer, Mayer Gréta: dupla-dupla!
Mészáros Krisztofer és Mayer Gréta a bajnok
Népsport: Tökéletes gyakorlat, hétszer
Visszatér Sunisa Lee kétszeres olimpiai bajnok tornász
