Ismerje meg a budapesti olimpia tervezett helyszíneit!

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 decemberében közzétett Agenda 2020 elnevezésű koncepciója új perspektívát nyitott a kisebb, de jó infrastruktúrával rendelkező országok számára. A stratégiában megfogalmazott gazdaságossági és utóhasznosítási szempontok alapján ugyanis lehetőség van arra, hogy a csapatsportok csoportmérkőzéseinek – kihasználva a már meglévő létesítményeket – más városok adjanak otthont. Azért csak a csoportmérkőzéseknek, mert a helyosztók megrendezésének feltétele, hogy a rendező városban, esetünkben Budapesten lévő olimpiai falutól ötvenperces elérhetőségen belül kell lennie a kijelölt helyszínnek. Ezt figyelembe véve Budapesten kívül kilenc magyarországi városba terveznek versenyeket, sőt hét sportág küzdelmei a selejtezőtől kezdve egészen az éremosztásig kizárólag vidéken zajlanának.

Az elképzelések szerint a fővárosi helyszíneket hét nagyobb úgynevezett klaszterre osztják, ezekben a zónákban lesz a viadalok döntő többsége, itt szállásolják el a sportolókat és a média képviselőit, s alakítják ki azokat a szurkolói tereket, ahol a közvetlenül a játékokhoz kapcsolódó eseményeken túl egyéb kulturális programokkal várják az érdeklődőket. Persze ez egyelőre csak terv és elképzelés, valósággá csak 2017 szeptembere után válhat – feltéve, hogy a NOB is úgy akarja.

A 2024-es budapesti olimpia tervezett helyszínei közül az Olimpiai park klaszter a központ, itt épülne fel a legnagyobb nézőközönséget vonzó Olimpiai Stadion, amely a nyitó- és a záróünnepségen kívül elsősorban az atlétikai versenyeknek adna otthont. A stadiont a IX. kerületbe, a Kvassay-zsilip térségébe, a klaszter központjába tervezik, közel az olimpikonok és kísérőik számára kialakított olimpiai faluhoz, amely a ma már használaton kívüli Nagyvásártelep, valamint a Soroksári úttól keletre fekvő további két tömb területén épülne meg. A sajtó- és közvetítőközpont közvetlen közelébe tervezik a két médiafalut, amely a sajtó munkatársai és a technikai személyzet mintegy húsz százalékának nyújthat szálláslehetőséget az olimpia idején. Itt lenne még a játékok egyik úgynevezett live site-ja – ehhez hasonló több helyen lesz a városban –, ahol a versenyeket óriáskivetítőkön követhetik az érdeklődők, ráadásként pedig szabadtéri koncertek, színházi előadások színesítenék a programot.

 

A Margitsziget-klaszter a belvárosi helyszíneket foglalja magába, s elhelyezkedésének köszönhetően Budapest több pontjáról is könnyen megközelíthető. Az Atlétikai Centrum a Margitsziget csendes, forgalom elől elzárt részén található, az íjászati központ pedig a Kossuth téren, a Parlament előtt épülne fel – az egyedülálló háttér valóban csodás környezetet jelentene a helyszínen szurkolóknak és persze azoknak, akik televízión követik az eseményeket. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda fedett részét 1930-ban építették a névadó, Hajós Alfréd tervei alapján, majd 2005-ben a Széchy Tamás uszoda nyitott medencéivel bővítették. Jelenleg megközelítőleg 80 000 négyzetméteres területen összesen nyolc medence és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő műugrómedence áll rendelkezésre. A létesítményt legutóbb 2006-ban újították fel, s ez lesz 2017-ben a vizes világbajnokság egyik helyszíne is.

Az Óbudai-sziget-klaszter a III. és a XIII. kerületet érinti. Angyalföldön a Dagály Úszókomplexum és a FOKA-öbölnél kialakított médiafalu, Óbudán a Gázgyár területére javasolt velodrom és az Óbudai-szigeten kialakítandó Live site egysége alkotja a klaszter helyszíneit. A pályakerékpáros versenyszámok lebonyolítása minden esetben speciális, erre a célra kialakított létesítményt igényel, a feltételeknek megfelelő velodrom pedig az olimpiától függetlenül megépül, itt lesz a hazai kerékpársport új otthona. A 2017-es vizes világbajnokságra elkészülő Dagály Úszókomplexum az Árpád híd pesti hídfőjéhez közel a Duna partján, a Dagály strandfürdő mellett helyezkedik el, a létesítményben két olimpiai szintű ötvenméteres versenymedence, valamint egy műugrómedence is lesz. Az eredeti terveket az ötkarikás előírásoknak megfelelően módosították, így az uszoda nagyobb lelátót kap majd, amelyet a játékok után visszabontanak.

A Hősök tere a város szívében, a XIV. kerületben, világörökségi terület részeként, a Dózsa György út és az Andrássy út találkozásánál fekszik. A főváros legtágasabb tere az elmúlt években számos sport- és kulturális rendezvénynek – a Nemzeti vágta mellett futó- és kerékpárversenyeknek – adott otthont, s a tervek szerint az olimpia idején az országúti kerékpárnál és a maratoni futásnál kerülne képbe. Mivel a Vajdahunyad vára és a Hősök tere között elhelyezkedő, télen műjégpályaként, tavasszal és nyáron csónakázó tóként használt Városligeti-tó egyedülálló panorámával büszkélkedik, a strandröplabdaversenyek kulisszája lehet a játékok talán leglátványosabb helyszíne, ami azért is fontos, mert a strandröplabdát általában kiemelt érdeklődés kíséri. Itt egy nyitott, 12 ezer férőhelyes ideiglenes stadion épülne, mellette további két edző- és bemelegítőpályára is szükség van.

 

Az egykori Népstadion 68 976 férőhelyével Európa egyik legnagyobb futballstadionja volt, az 1953-as megnyitása óta több tucat Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezőnek adott otthont, 1966-ban és 1998-ban pedig az atlétikai Európa-bajnokság helyszíne volt. A helyén új, a XXI. század igényeinek megfelelő aréna épül, a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság néhány mérkőzését is itt játsszák majd. A Papp László Budapest Sportaréna Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka, 2003-as átadása óta több nemzetközi sporteseményt rendeztek itt, például a 2013-as cselgáncs-világbajnokságot vagy a 2014-es női kézilabda Európa-bajnokságot. Sportesemények terén a Syma-csarnok is bejáratottnak számít, hiszen itt volt többek között a 2004-es ifjúsági és serdülő asztalitenisz Európa-bajnokság, a 2008-as öttusa-világbajnokság néhány versenyszáma, valamint a 2014-es kiokusinkarate-világkupa.

 

A Budapesti Vásárközpont a főváros X. kerületében, az Albertirsai út, Fehér út és a Kincsem park által határolt területen helyezkedik el. Jelenleg a G-csarnok számít a legmodernebb létesítménynek, itt rendezték meg például 2012-ben a FIFA 62. kongresszusát, 2024-ben pedig a tollaslabdázók és a tékvandósok vehetik birtokukba. Az újonnan épülő D1- és a D2-csarnok a nehézatléták otthona lesz, a tervek szerint itt a cselgáncsozók, a birkózók és az ökölvívók küzdelmeire kerül sor. A nemzetközi szövetségek által olimpiára ajánlott férőhelyek kényelmesen kialakíthatók, s mivel ezek a csarnokok közel vannak egymáshoz, a klaszter hatalmas előnye, hogy öt sportág küzdelmei kifejezetten szurkolóbarát módon sétatávolságra lennének egymástól, vagyis a drukkerek – attól függően, hogy éppen mire kíváncsiak – rövid idő alatt átérhetnek egyik helyszínről a másikra.

A Népliget a főváros legnagyobb közparkja, itt van többek között a Ferencváros utánpótlás-nevelő központja. Az ide tervezett aréna a mai Építők SC telepének helyén épül meg, az átadását 2018-ra tervezik, s várhatóan ugyancsak két év múlva készülnek el azok a műfüves pályák, amelyek a játékok alatt a gyeplabdának adnának otthont, ami azért sem meglepő, mert a sportág hazai bajnoki mérkőzéseinek egy részét már eddig is itt játszották. Ehhez a klaszterhez tartozik még a Groupama Aréna, amely 2014 óta a Ferencváros labdarúgócsapatának új otthona, ráadásul már több válogatott mérkőzést is rendeztek itt, köztük az emlékezetes, norvégok elleni Európa-bajnoki pótselejtezőt, amelyen a válogatott kijutott a franciaországi kontinenstornára. A 2024-es olimpia alatt természetesen a labdarúgótorna egyik helyszíne lenne az Üllői úti létesítmény.

 

PÁLYÁZATI MENETREND

1. SZAKASZ

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2015. november 16-i hét: a NOB szemináriumot tart a rendezésre pályázó városok képviselőinek.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról.
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. augusztus 5–17.: a riói olimpia helyszíni megtekintése, a pályázók élesben tanulmányozhatják a rendezést.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről.
2016. november/december: a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban.

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése.
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást.
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.