Hegymászás: Erőss és Kiss eltűnt a Kancsendzöngán

„A 2013-as Kancsendzönga (8586 m, Himalája, Nepál) Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter, a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt!” – olvasható az expedíció közleményében.

A szomorú hírt Kollár Lajos közölte a Kancsendzönga alaptáborából. Erőss Zsoltot és Kiss Pétert nem találták a mentésükre küldött serpák sem a 4-es táborban (7600 méter), sem a környékén.

Az index.hu arról írt, hogy egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette: társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták. Vincze Szabolcs a hírt megerősíteni nem tudta, de elképzelhetőnek nevezte, hogy igaz.

„A keresés érdemi része véget ért, mert amit lehetett, a serpák megnéztek, nekik is vissza kell indulniuk, hogy biztonságos magasságba érjenek” – mondta Vincze Szabolcs. Beszámolója szerint ilyen kutatáskor a serpák szétszóródnak, szétnéznek ott, ahol emberi testek lehetnek belátható területen belül, de csak ésszerű határon belül kockáztatnak. Hozzátette: mivel a 4-es táborban és környékén nem találták meg a magyarokat, ők valószínűleg feljebb rekedtek, ismét a szabadban éjszakáztak a mínusz 30 fok körüli hidegben.

„Ha Péter és Zsolt fent ragadtak, kint éjszakáztak, akkor gyakorlatilag semmi esélyük, hogy túlélték” – jegyezte meg a szóvivő.

Vincze Szabolcs elmondta, hogy kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal. Ráadásul valószínűleg egyetlen mászócsapat sincs már fent a hegyen, a kutatóexpedíció járhatott a legmagasabban. Hozzátette: ha a serpák fel tudtak menni a 4-es alaptáborba, akkor aránylag jó lehetett az időjárás, viszont közeleg a monszun, hamarosan elkezd esni a hó, napokon belül jön a rossz idő.

A szóvivő azt nem tudta megmondani, hogy mi lesz a folytatás, mint mondta, a helyszínen az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos, az expedíció vezetője próbál szervezkedni, ő tudja, lehet-e még tenni valamit, fel lehet-e még küldeni valakit a magyarok keresésére.

Az index.hu cikke felidézi, hogy a mászók közel két napot töltöttek 8000 méter felett, amelyet halálzónaként emlegetnek: az alacsony oxigénszint miatt itt a szervezet nem képes megfelelően működni. Egy éjszakát húztak ki 8300 méteren, haladási sebességükből következtethetően is nagyon kimerültek voltak, valójában már csak vánszorogtak.

A túlélésre esélyt az biztosított volna, ha elérik a még mindig extrém magasságban lévő négyes tábort, és ott hálózsákban tudnak aludni, tudnak maguknak vizet olvasztani és inni, ami fontos a nagy magasságban különösen száraz levegőben. Enni ilyen magasságban és ilyen terhelés után nem igen lehet. Ha a két hegymászó a sátrakon kívül van valahol még életben, akkor az azt jelenti, hogy egyedül valószínűleg már képtelenek a mozgásra.

Erőss Zsolt és Kiss Péter hétfőn jutott fel a Nepál és India határán álló 8586 méteres Kancsendzönga csúcsára. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek, és a lefelé vezető úton el is szakadtak egymástól, és nem érték el a legmagasabban, 7600 méteren fekvő alaptábort.

A hegyen közben lavina zúdult alá, elsodorta a 2-es tábort, egy koreai és egy bangladesi hegymászó meghalt, sokan a szabadban töltötték az éjszakát a mínusz 30 fokban. A magyar hegymászók kimerültséggel küzdöttek.

„A fiúk fáradtak, és nagyon le vannak gyengülve, ezért segítséget kell küldeni eléjük” – tájékoztatta korábban az MTI-t Kollár Lajos, hozzátéve: minél előbb biztonságban szeretné tudni a csapatot, hogy a monszun miatt legkésőbb május 25-én elindulhassanak lefelé a hegyről.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 van hátra a „nyolcezresek” közül.