Év Sportolója Gála: a legjobbak a legjobb helyen

Telis-tele van felejthetetlen jelenetekkel, varázslatos pillanatokkal az Év sportolója díjátadó gála immár 61 évre visszanyúló története – de mielőtt túlságosan visszanyúlnánk a távoli múltba, ennek igazolására elég az egy évvel ezelőtti rendezvényre gondolni, amely minden bizonnyal a legemlékezetesebbek egyike az eddigi hatvan közül. Február 14-én következik a negyedik alkalom, amikor a méltóságteljes Nemzeti Színház ad otthont a rangos eseménynek – a hely szelleme önmagában is növeli a rendezvény fényét, de tavaly januárban mégis elsősorban a színpadra lépők tették igazán felülmúlhatatlanná a gálát. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közös életműdíját átvevő Balczó András például a hagyományos köszönetnyilvánítás mellett Ady Endrét szavalt, életbölcsességeket osztott meg, és még a botját is eldobta jókedvében.

Az egyéniben háromszor, az öttusacsapattal ötször díjazott, összességében a szavazás történetének legtöbbször kitüntetett alakjához hasonlóan sokaknak csalt könnyeket a szemébe a Magyar Labdarúgó-szövetség életműdíjasa, Mészöly Kálmán: a legendás labdarúgó szintén rendkívül érzelemdúsnak és meghatottnak mutatkozott. Díjat adott át minden idők egyik legjobb teniszezője, a vajdasági származású Szeles Mónika vagy a román színekben négyszeres olimpiai bajnok erdélyi tornász, Szabó Katalin is, továbbá közös dalt adott elő hat évtized hat ikonikus énekesnője, Zalatnay Sarolta, Csepregi Éva, Vincze Lilla, Keresztes Ildikó, Wolf Kati és Radics Gigi. És akkor még nem is említettük az év edzőjének választott Shane Tusup tört magyarsággal előadott bocsánatkérését és szerelmi vallomását – immár csak volt – feleségéhez, az év női sportolójának néhány perccel később hatodszor is megválasztott Hosszú Katinkához – vagyis az est dramaturgiai csúcspontját is nehéz kijelölni.

A gála megszületésénél több mint hat évtizeddel ezelőtt bábáskodók jellegében, eleganciájában, ünnepélyességében és drámaiságában alighanem valami hasonlót kívántak teremteni, ahogy erre az évek során többnyire törekedtek is a szervezők.

A sportvilág számos remek kezdeményezéséhez – a modern kori olimpia életre hívása, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a futball Európa-bajnokság vagy az Aranylabda kitalálása – hasonlóan az ötlet francia eredetű; a neves sportlap, a L'Équipe 1946-tól már évente megrendezte saját szavazását, s megnevezte a „Champions des champions francais-t”, vagyis a francia bajnokok bajnokát. A kezdeményezést a Népszabadság híresen frankomán beállítottságú, „Monsieur” becenéven is ismert sportrovatvezetője, Lukács László ültette át a hazai viszonyok közé az 1950-es évek második felében. Miért ne csinálhatnánk egy ilyet mi is Magyarországon? – tette fel a kérdést Lukács, és nyomban támogatókra talált.

Az első év sportolója választást 1958-ban tartották, a díjátadó ünnepségre pedig 1959. március 22-én került sor, méghozzá az újságírókat, szerkesztőket soraiban tudó sportklub, a Sajtó SC éves sportbálján. Pataky Károly, a MÚOSZ sportújságíró-szakosztályának elnöke, valamint Kéri János titkár adta át a sportújságírók szavazatai alapján odaítélt díjakat. Az első győztes az 1958-os Roland Garrost első – azóta is utolsó – magyar nőként megnyerő Körmöczy Zsuzsa teniszező volt, a férfiaknál a Budapesten világbajnoki címet szerző későbbi olimpiai bajnok birkózó, Polyák Imre, míg a csapatok között a szintén Budapesten, az Eb-n diadalmaskodó férfi vízilabda-válogatott nyert.

A hagyomány útjára indult. A helyszínek gyakran változtak (erről lásd keretes írásunkat), a kategóriák pedig idővel bővültek. Elsőként 1985-ben az edzők kategóriájával, 1995 és 2014 között pedig a tagság szavazott az Év szövetségi kapitánya díjról is. Immár 11 kategóriában választják meg a győztest (továbbá az Év góljáról a szurkolók voksolhatnak az M4 Sport honlapján), hiszen négy kategóriában a parasportolókat is díjazzák, illetve a labdarúgás mint a kimagaslóan legnépszerűbb sportág, külön megítélés alá esik, három kategóriában is képviselteti magát. Minden kategóriában az MSÚSZ elnöksége állított össze tízes jelöltlistákat, amelyeken három-három jelöltre szavazhattak a tagok. A kategóriák első három helyezettjét ma, február 4-én az M4 Sporton élőben sugárzott sajtótájékoztatón hozza nyilvánosságra a szövetség. A versenyben maradt jelöltek kapnak meghívót a gálára, s élő tv-adásban derül fény a győztesek kilétére.

Az egyéni rekorder Egerszegi Krisztina úszó, aki hétszer nyerte el a címet. A sportágak rangsorát is az úszók vezetik (22 elsőség), a férfiak közül is úszó, Darnyi Tamás győzött a legtöbbször (5).
Ha a csapattagként kiérdemelt elsőségeket is számítjuk, senki sem nyert többször Balczó Andrásnál, aki háromszor lett az év férfi sportolója és ötször volt tagja az év csapatának választott öttusa-válogatottnak is.