A negyvennegyedik junior vb-érem reményében

Hatvan ország képviselteti magát a budapesti junior vb-n – képünk illusztráció (Fotó: Czagány Balázs, NS-archív)

A junior-világbajnokság számunkra – mondhatni – a csúcson kezdődik. Az első napon lép szőnyegre a két hete a bulgáriai Szamokovban véget érő junior Európa-bajnokság két kötöttfogású főszereplője, az aranyérmes Lőrincz Viktor (74 kg), illetve a bronzérmes Rizmajer György (96 kg).

A budapesti világbajnokságra elkészült sporttörténeti áttekintés szerint a két férfi szakágban egyaránt huszonöt, a nőiben pedig tíz junior-világbajnokságot rendeztek az 1969-től 2009-ig terjedő négy évtizedes időszakban. A magyar 20 évesek sok szép sikert értek el, mi több, az aranyérmet szerzett országok között a kilencedik helyet foglalják el.

A sort Balla József nyitotta meg, aki 1975-ben a bulgáriai Haszkovóban megszerezte az első magyar vb-címet. Az elsőt és egyben utolsót a szabadfogásban. A további tíz aranyérmünk ugyanis kivétel nélkül a kötöttfogáshoz fűződik. Külön érdekesség, hogy Deák Bárdos Mihály szabadfogásban nyert ezüstöt 1995-ben, míg tíz évvel korábban Podolszki Tibor mindkét fogásnemben harmadik helyet szerzett.

A junior vb-kel kapcsolatos első kezdeményezés 1967-hez kötődik. Rendeztek ugyanis egy versenyt Várnában, amelynek azonban valamennyi dokumentációja eltűnt, még az eredményei sem maradtak fenn. Így 1969-ben az egyesült államokbeli Colorado Springsben megrendezettet tekintjük az első hivatalos junior-világbajnokságnak. Pedig nem is az volt a neve... A versenyforma természetesen az utánpótlást célozta meg, de nem valamelyik korosztály nevével jelölte meg.

Az „espoir" (remény) elnevezés az eredeti szándékra utalt: kiemelkedő nemzetközi versenylehetőséget biztosítani az olimpiai reménységek számára. Colorado Springsben 17 évesen győzött a szovjet Szoszlan Angyijev, a szabadfogás későbbi kétszeres nehézsúlyú olimpiai bajnoka (mindkétszer Balla József előtt).

Ugyancsak 17 éves volt a kötöttfogás 57 kg-os ezüstérmese, a svéd Lars-Erik Skiöld, a későbbi Európa-bajnok és olimpiai bronzérmes. Rajthoz álltak azonban például 19 évesek is. A harmadik világbajnokságon, 1973-ban aranyérmet nyert a svéd kötöttfogású fenomén, Frank Andersson, aki 17 volt, de a résztvevők döntő többsége akkor már a 20 évesek közül került ki. A világ tehát élt a mai juniorkorhatár adta lehetőséggel.

1978-ban ugyancsak Colorado Springs adott otthont az első olyan versenynek, amelyet junior-világbajnokságnak neveztek, annak viszont 18 év volt a felső korhatára, amely ma a „kadet" (ifjúsági) kategóriáé. 1975-ben a mexikói Santo Domingóban sor került egy szabadfogású versenyre, amely a kadet-világbajnokság nevet viselte, de csak 1980-ban indult el (és 1999-ig tartott) a 16 éveseknek kiírt világbajnokságok sorozata. A nevek közötti átfedések és keveredések ellenére egyértelműen ki lehetett deríteni: melyek voltak a mai értelemben vett juniorok, a 20 évesek versenyei.

Az élet rendje 1997-ben állt helyre: attól kezdve a junior-világbajnokság elnevezés valóban a 20 éves felső korhatárt takarja. Mi több, azóta rendezik meg évente.