– Értékelné a nap eseményeit?
– Nehéz nap volt, nehéz mit mondani… – kereste a szavakat a versenyautóból való kiszállás után néhány perccel Michelisz Norbert, akinek első útja Thed Björkhöz vezetett, hogy gratuláljon. – Az időmérés után tudtam, hogy szinte lehetetlen, amire vállalkozom, de meg akartam próbálni.
– A délután tapasztalt technikai gondok nem hátráltatták a futamokon?
– Az első verseny rajtjánál éreztem, hogy valami nem stimmel, de utána megszűnt a probléma. Ugyanakkor bármilyen optimista voltam, rá kellett jönnöm újra, hogy ezen a pályán nem olyan könnyű előzni. Meg volt kötve a kezem.
– Mikor érezte, hogy elment a hajó?
– Fellengzősen mondhatnám, hogy a második futam végén, amikor áthaladtam a célvonalon, de ez az igazság. Az ember mindig reménykedik abban, hogy történik valami váratlan, valami olyasmi, ami neki kedvez. De nem történt, és azt kell mondanom, pusztán a versenyfutamok alapján Björk megérdemelte a világbajnoki címet.
– Nem lehet nem észrevenni, mennyire csalódott…
– Hogyne lennék csalódott, hiszen a világbajnoki címért jöttem ide. Nyilván lesz pozitív hozadéka ennek a hétvégének, de egyelőre nem tudom meglátni benne a szépet. El kell telnie egy kis időnek, hogy higgadtan értékelni tudjam a szezont.
– Hol úszott el a világbajnoki cím?
– Az időmérő edzésen.
– Nem a korábbi futamok valamelyikén? Esetleg amikor törölték a kínai eredményüket?
– Nem. Ha az időmérő úgy alakul, ahogy szerettem volna, teljesen más képük lett volna a versenyfutamoknak, de így tompa fegyverrel harcoltam.
