Azt írta a közösségi oldalán, hogy eddigi Balaton-kerülései közül messze ez volt a legnehezebb…
Ez volt az ötödik próbálkozásom, s a harmadik sikeres – mondta Soltész Attila. – Tavaly nem volt jó évem, a hosszú távokon semmi sem akart összejönni. Igaz, munkahelyváltás miatt nem is tudtam megfelelően felkészülni. A MyWay 240-et térdsérülés miatt ötvenhét kilométernél fel kellett adnom, míg a júniusi privát Ultrabalatonomat napszúrás miatt száznegyvenegy kilométernél hagytam abba.
Nem volt jó érzés két sikertelen Balaton-kerüléssel a hátam mögött létezni, így mindenképpen „revansot” akartam venni.
A hideg nagy kihívás elé állított, a Balaton télen nem olyan, mint nyáron. Februárban kihalt a környék, ingerszegény a környezet, a hideg pedig rendesen próbára tette az izmaimat. Mivel tavaly kétszer is sikertelenül próbáltam megkerülni a tavat, kételyeim voltak magammal szemben – aztán amikor odaálltam a rajthoz, már biztos voltam benne, hogy végigmegyek. Becsülettel felkészültem, s dolgozott bennem a motiváció.
Milyen volt a futás?
Az északi parton könnyedén haladtam, akkor kifejezetten örömfutásban volt részem, majd egyre nehezebb lett. A combjaim kezdtek beállni, nehézzé vált a futás, de egy másodpercig sem fordult meg a fejemben, hogy feladom. A frissítés is rendben volt, a gyomrommal nem volt semmi probléma.
Mindig a feleségem kísér kerékpárral, de most nem akartam kitenni a hidegnek, így autóval jött, s depózott nekem.
Milyen célokat tűzött ki erre az évre?
A májusi Ultrabalatonon és a Deseda Ultramaratonon biztosan ott leszek, valamint erősen gondolkodom az Ultra-Tisza tón. Ezeken kívül jó néhány félmaratonon és maratonon szeretnék részt venni, továbbá nagy célom a Spar Maraton-részvétel.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!