MAROSI GERGELY
MAROSI GERGELY
2017.04.14 09:08 Frissítve: 2017.04.14 09:27

Ha ragaszkodunk a pocsék ítéletekhez, mondjunk csak nemet a videobíróra

A Bajnokok Ligája negyeddöntőjének első mérkőzésein olyan téves ítéletek sokasága született meg, amelyek csak még egy lökést adhatnak a videotechnológia bevezetésének – ezen a szinten már túl sok pénz múlik egy-egy döntésen, így az összes résztvevő érdeke azt kívánja, hogy maximálisan kihasználják a technikai segítség nyújtotta lehetőségeket.

Ilyen jeleneteket biztosan megspórolhat a jövőben a videobíró alkalmazása (Fotó: AFP)

 

Ha kellene még érv amellett, hogy bőven itt az idő a videotechnológia és a videobíráskodás bevezetésére legalább a futball legmagasabb szintjén, a Bajnokok Ligája negyeddöntőjének első köre bőven szolgáltatott ilyet. Csak a legnyilvánvalóbb, mérkőzést befolyásoló, egy kérdéses esettől eltekintve biztosan hibás döntések sora:

1. A Juventus–Barcelona mérkőzésen Giorgio Chiellini egyértelmű kezezéséért nem járt tizenegyes a vendégeknek.
2. Viszont a 72. percben, 3–0-nál a Juventus üres kapura és gólra játszott ki egy akciót, ám az asszisztens lest intett – tévesen.
3. A Monaco első gólja Dortmundban leshelyzetből született, Kylian Mbappé belógott a védők mögé.
4. Kérdés, hogy a második francia gól előtt történt-e szabálytalanság a végül öngólt elérő Sven Benderrel szemben.
5. Az Atlético Madrid–Leicester City mérkőzést olyan tizenegyes döntötte el, amely előtt a szabálytalanság a büntetőterületen kívül történt.
6. A Bayern München kezezésért kapott egy tizenegyest a Real Madrid elleni mérkőzésen, holott vállról pattant le a labda. Más kérdés, hogy Arturo Vidal az égbe lőtte az ajándékba kapott lehetőséget.

Hat olyan döntés, amely döntőn befolyásolta vagy befolyásolhatta volna a negyeddöntők alakulását. Mondhatni, pont hattal több annál, mint amennyi videobíró alkalmazása esetén lett volna – talán a Monaco második góljánál történteket még technikai segítséggel sem lehetett volna minden kétséget kizáróan bebizonyítani, de az összes többi jelenetnél mi, akik televízión követtük a meccseket, villámgyorsan láttuk, mi lett volna a helyes döntés. Szemben a játékvezetői egységgel, amelynek nem áll rendelkezésére olyan segédlet, amit a kamerák mindenkinek az otthonába hoznak.

Bolond dolog ez.

A tradicionalisták érvelhetnek azzal, hogy a labdarúgás egész jól megvolt eddig is az ilyen fejlesztések nélkül, amelyek gépiessé teszik a futballt, megzavarják a mérkőzések természetes tempóját és sodrását. A modern futball már amúgy is elég lélektelen, most már az őszinte, kőkemény bírói hibáknak sem lesz hely benne. Állandó játékmegszakítások, rétestésztaként elnyúló meccsek. Még egyből örülni sem lehet a gól után, mert figyelni kell, hogy hívják-e a videobírót, nem szakadhat ki rögtön az üvöltés. Szép új világ, két és fél óra egy találkozó.

Erre mondom én, hogy inkább ez, mint hogy egy euromilliókról döntő sorozatban olyan hibák sorát kövessék el a játékvezetői egységek, amelyek közvetlenül befolyásolják a mérkőzések sorsát. A játékvezető nyilván nem tévedhetetlen, de ha nem használja ki a sportágat irányító szervezet a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket, melyek ezeket korrigálhatják, akkor az a francia szállóigével élve több mint bűn – hiba.

Szerencsére a futballvilág nagy és változatos. Ha akarjuk, felvesszük a „nem a modern futballra" pólót – mert tényleg van bőven olyan jelenség, amelyre érthetően mond nemet a szurkoló –, ha akarjuk, szurkolói csapatot alakítunk, ha akarjuk, ezentúl a Burkina Fasó-i bajnokság mérkőzéseit követjük, mert az legalább nem mainstream, ha akarjuk, nem megyünk megye kettes mérkőzésnél magasabb szintre, mert az még igazi foci, igazi férfiakkal. Én is kimegyek. És soha nem is fog hiányozni a videobíró a Szokolya–Kóspallag derbiről. Nekem sem.

A sportág legmagasabb szintjéről annál inkább.

EZ NEM AZ NFL
„Nem akarunk NFL-é válni, de meg akarunk szabadulni a botrányoktól és azoktól a játékvezetői hibáktól, amelyek a címlapokra kerülnek. Nem akarjuk megsemmisíteni a sodrását és az érzelmeit egy labdarúgó-mérkőzésnek” (David Elleray, volt játékvezető, az IFAB technikai igazgatója)

Hogy a labdarúgás mennyivel el van maradva a technológiai fejlesztések alkalmazása tekintetében, arra nem kell más bizonyíték, mint hogy az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL) már 1991 óta alkalmazzák a gólvonal-technológiát.

„Érthetően aggodalomra adott okot az, hogy voltak korongok, amelyek a kapuban landoltak és kipattantak onnan, vagy olyan esetek, amelyeknél a kapus már a vonal mögött tenyerelt rá a korongra, és szépen kitolta onnan. Túl sok hibát követtünk el a régi rendszerben. A változtatásoknak örülnek a drukkerek, mert többször hozunk jó döntést, de természetesen elégedetlenkednek, ha túl sokáig tart a tanakodás. Akárcsak a labdarúgásnak, a jégkorongnak is van egy ritmusa, amelyet nem szeretünk megtörni, így általában két és fél percen belül ítéletnek kell születnie. Természetesen még így is vannak hibák” – magyarázta az NHL-ben bevezetett változtatások okát még 2007-ben egy interjúban Mike Murphy alelnök. A Reuters hírügynökség tíz éve arról készített anyagot, hogy a jégkorongban bevezetett újítások mintát szolgáltathatnak a labdarúgásnak – azt valószínűleg kimondhatjuk, hogy a futball azért nem sietett a technológiai fejlesztések alkalmazásával…

Az NFL-ben már 1986-ban (!) kísérleteztek azzal, hogy video-visszajátszásokkal segítik a játékvezetői egység munkáját, igaz, a rendszer 2007-ben nyerte el végleges formáját. De rögbiben (Rugby League – 1996, Rugby Union – 2000), krikettben (2001), teniszben (2002), kosárlabdában (2002), sznúkerben (2007), baseballban (2008), vívásban (2008), és tékvandóban (2009) is messze előbb jelent meg a videotechnológia valamilyen szintű alkalmazása, mint a labdarúgásban. Arról, hogy pontosan mennyire kiterjedt a videotechnológia alkalmazása, és milyen esetekben lehet segítségül hívni azt, a The Stats Zone kiváló összeállításában lehet bővebben olvasni.

A FIFA és az UEFA a végsőkig ellenállt a technológia bevezetésének. Felhozták, hogy nem elég pontosak a rendszerek, az európai szövetség bevezette a pluszasszisztensek alkalmazását – most már a játékvezetői csapat felsorolása is elég sokáig tartana, ehhez képest az emberi tévedés kiiktathatatlan –, ám végül még a világ labdarúgásának szabályalkotó dinoszaurusz-testületét, az IFAB-ot is elérte a változás szele. A gólvonal-technológiát – ismételjük el, az NHL-ben 26 éve alkalmazzák – még mindig nem vezették be az összes topligában, a videobíróval pedig egyelőre csak kísérleteznek.

A francia–spanyol felkészülési válogatott mérkőzésen láthattuk az előnyét és a hátrányát is a rendszernek: utóbbi a gól utáni tanácstalankodás (egy mindenki – játékos, helyszínen lévő szurkoló, otthon ülő drukker – által azonnal észlelhető vizuális jelzés biztosan hasznos lenne), előbbi pedig két korrekt ítélet, amely helyett eredményt befolyásoló hibás döntések születtek volna meg.

 

Melbourne City FC on Twitter

The Video Assistant Referee system is ready to go for the first time here at @aamipark ahead of #MCYvADL tonight.



 

Az ausztrál A-League-ben március végén döntöttek a video-asszisztens (VAR) bevezetéséről, áprilistól már alkalmazzák is a fejlesztést, élesben tesztelve azt. A játékvezetők gólok, tizenegyesgyanús esetek, azonnali piros lapok és rossz azonosításból fakadó tévedések esetén használhatják a VAR-rendszert. A video-asszisztens akkor „lép színre”, ha a felvételek alapján egyértelműen játékvezetői hiba történt.

„Nem szeretnénk átvenni a játékvezetést a bírótól. Minimális beavatkozást akarunk, maximális haszonnal. A video-asszisztens akkor jön a képbe, ha egy döntés egyértelműen rossz volt. A játékvezetői reakció nagyon pozitív – úgy tekintenek a fejlesztésre, mint egy eszközre, amely kihúzhatja őket a pácból. Visszanézhetik az eseteket, és ha hibáztak, korrigálhatják a döntésüket. Mostantól van egy biztonsági hálójuk. Egy ilyen eszköz megmentheti őket attól a három vagy négy álmatlan éjszakától, amelyet egy rosszul meghozott döntés okoz nekik” – nyilatkozta az ausztrál játékvezetők főnöke, Ben Williams a Sydney Morning Heraldnak az új szisztémáról.


TORNÁBAN IS JÖHET 2018-TÓL A VIDEOBÍRÓ?
Egyre több sportágban vetik be a videotechnológiát, a közeljövőben a hírhedten bíráskodás-érzékeny tornasportokban is kipróbálhatják a videobírós rendszert. A Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) a Fujitsu vállalattal karöltve dolgozik évek óta egy olyan technológián, amely „számítógépesítené" a nehézségi (D) zsűri feladatait a tornasportban.

A pontozóknak igen nehéz dolguk van, ha csak a szemükre és rutinjukra hagyatkozhatnak, sokszor egyszerűen az emberi test korlátjaival harcolnak, és nem vehetnek észre mindent, ami a szőnyegen történik. A Fujitsu által fejlesztett, motion capture-technológián alapuló rendszer érzékeli, hogy egy tornász milyen elemet hajt végre, és meg is tudja adni a nehézségi pontszámot ezekre. A kísérleti fázisban levő rendszert a FIG japán elnöke, Vatanabe Morinari Magyarországon is bemutatta már. A technológia a tervek szerint a 2018-as, tokiói világkupaversenyen debütál, és a 2020-as nyári olimpián már be is vezethetik. Video-visszajátszásokat vitatott esetekről már most is kérhetnek a küldöttségek a tornaversenyeken, megfellebbezve az eredetileg adott pontszámot.

A Wellington Phoenix–Sydney FC mérkőzésen a videobíró segítségével megítélt tizenegyesnél Shaun Evans játékvezető a sydneyiek reklamálását látván kikérte a VAR-t kezelő Jarred Gillet véleményét. Az eredeti hibás döntéstől („Tovább!”) számított 16 másodpercen belül megállt a játék, további 14 kellett, hogy a bíró jelzéséből egyértelmű legyen, videózás következik. 50 másodperc, és megszületett a döntés, tehát 80 másodperces megszakítást jelentett a jelenetsor a mérkőzésnek. Ennyit a játékosok is el tudnak reklamálni egy-egy vitatható ítélet után. A meccs 96. percében volt még egy vitatható jelenet, amelynél viszont nem jött segítség a video-asszisztenstől – mivel nem volt megállapítható a felvétel alapján, hogy a játékvezető egyértelműen téves ítéletet hozott.

Az egyértelmű, hogy a rendszer még finomításokat igényel, ám aligha fogja akár játékos, akár edző, akár klubvezető azt mondani, hogy a videobíró használata ostobaság. Már csak azért sem, mert a futball már rég akkora üzletté vált, hogy egy-egy kétes döntésen egyéni és csapatszinten is nagyon súlyos összegek múlhatnak.

Minél tisztább a játékvezetés – és a video-asszisztens ehhez járul hozzá –, annál biztosabb, hogy valóban a pályán mutatott teljesítmény határozza meg a végkimenetelt. Annál kevesebb lesz a tévedés, és annál nehezebb lesz elcsalni egy találkozót. Hogy mást ne mondjunk, a ghánai játékvezető, Joseph Odartei Lamptey márciusban kapott életre szóló eltiltást, miután a FIFA bizonyítottnak találta, hogy egy fantomtizenegyes befújásával – vélhetően a fogadási maffia kívánságára – közvetlenül manipulálta a Dél-Afrika–Szenegál világbajnoki selejtező eredményét. A video-asszisztens jelenléte az ehhez hasonló manipulációknak is valamennyire korlátot szabhat.

Sokatmondó, hogy a már említett francia–spanyol mérkőzés után – melyen a házigazdák kétszer is kárvallottjai voltak a rendszernek, hiszen egy góljukat nem adták meg, míg a második spanyol találatot eredetileg beintették lesnek – Didier Deschamps két mondatban elintézte a videós segítséget.

„Ha kipróbált és fair rendszerről van szó, miért ne? Kicsit megváltoztatja a futballt. Ma ellenünk volt, de előbb-utóbb a döntések mindenkinek kiegyenlítődnek. Ez a futball evolúciója. És így is kell lennie" – értékelt.

Hiába, Deschamps vérprofi. Csakúgy, mint a legmagasabb szinten játszó futballisták. Lehet, hogy „szívtelenebb" egy ilyen rendszer, elképzelhető, hogy a közönség óvatosabb lesz a reakciójával, de ha jók a tapasztalatok, akkor alighanem mindenki hamar hozzászokik. És senkinek sem fognak hiányozni a játékvezetői ítéletek sorával támogatott csapatok (khm, Dél-Korea, 2002), nagy világbajnoki mérkőzések kétes ítéletei (1954 és Puskás Ferenc meg nem adott gólja a fináléban 2:3-nál; 1966 és Geoff Hurst lövése, amely nem volt bent szintén a döntőben; 1986 és az „Isten keze"-gól, és még számtalan példa), a reklamálások, lázadások, fenyegetőzések, összeesküvés-elméletek. Egy hosszabb gyűjtést itt találnak a játékvezetői baklövésekről (és csalásokról) a futballtörténelemben.

Akkor már inkább videózzunk. Lehet, hogy a játék folyamatossága nem lesz olyan, mint korábban – és az is biztos, lesznek esetek, amelyeket videós asszisztenciával sem tudnak majd jól eldönteni –, de (sokkal) több korrekt ítélet születik majd a pályákon.

Igazából ez ellen nagyon nehéz lenne jó érveket felhozni.

A Nemzeti Sport digitális formában - az e-újságért kattintson ide!

2017.07.19 20:48:23

Bajnokok Ligája CSERHÁTI ANDRÁS

A két gyors góllal indító Hapoel Beer-Seva Budapesten is győzni tudott, csak 200 nézőt engedtek be a stadionba.

2017.07.18 23:38:41

Bajnokok Ligája VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. A nagy utazás talán nem ér véget.

2017.07.14 11:47:47

Bajnokok Ligája nemzetisport.hu

Nagy Dominikék Kleinheisler Lászlóékkal találkozhatnak a harmadik selejtezőkörben.

2017.07.14 11:32:11

Bajnokok Ligája nemzetisport.hu

Az Olympiakosszal és a Salzburggal is összesorsolhatják a kispestieket.

2017.07.13 23:52:48

Bajnokok Ligája VINCZE ANDRÁS

NS-VÉLEMÉNY. Több meccs, több remény.