Nyolcvan éve született a római olimpia hősnője, Wilma Rudolph

L. PAP ISTVÁNL. PAP ISTVÁN
Vágólapra másolva!
2020.06.23. 10:32
A Fekete Gazella gyermekbénulással küzdő kislányból lett Amerika ikonja, ráadásul pályafutása a csúcson maradt félbe, hiszen már 22 évesen visszavonult. Wilma Rudolph mindössze 54 évet élt, mégis beírta a nevét a valaha volt legnagyobb hatású sportolónők történelemkönyvébe.

A melbourne-i váltóbronz után Wilma Rudolph Rómában háromszor állt a dobogó tetején (Fotó: AFP)
A melbourne-i váltóbronz után Wilma Rudolph Rómában háromszor állt a dobogó tetején (Fotó: AFP)
A melbourne-i váltóbronz után Wilma Rudolph Rómában háromszor állt a dobogó tetején (Fotó: AFP)
A melbourne-i váltóbronz után Wilma Rudolph Rómában háromszor állt a dobogó tetején (Fotó: AFP)
A melbourne-i váltóbronz után Wilma Rudolph Rómában háromszor állt a dobogó tetején (Fotó: AFP)

Tizenkét éves volt, amikorra újra megtanult járni. Nem futni, járni. Ahhoz képest, hogy húszéves korában őt ünnepelte a világ, az első tizenkét esztendő folyamatos harc volt az életben maradásért, majd a teljes emberi létért. Kétkilós testsúllyal született, négyévesen majdnem elvitte egy skarláttal kombinált tüdőgyulladás, majd a gyilkos poliovírustól gyermekbénulást kapott, és csak édesanyja, Blanche (aki ugyanabban az évben, 1994-ben hunyt el, mint a bajnoknő) állhatatosságának, az ortopéd cipőnek és a napi négy masszázsnak köszönhette, hogy nyolc év alatt teljesen felépült. Mrs. Rudolph vitte át nap mint nap a Tennesse állambeli Clarksville-ből jó ötven mérföldre fekvő kórházba, Nashville-be – a legközelebbibe, ahol a magát demokratikusnak hirdető, a második világháborúból a földkerekség első számú uraként talpra álló Amerikában feketéket is elláttak. Édesapja, Ed, a clarksville-i vasúti pályaőr kétszer nősült, összesen 22 gyermeke született, Wilma volt a sorban a huszadik. Otthon tizenkilencen voltunk gyerekek, s bizony rohanni kellett, hogy amikor asztalhoz érünk, találjunk legalább egy falatot!” – adott később logikus magyarázatot arra, hogy felnőttként mitől szedte úgy a lábait, mint a villám.

NÉVJEGY: WILMA GLODEAN RUDOLPH

Született: 1940. június 23., Saint Betlehem

Elhunyt: 1994. november 12., Brentwood

Nemzetisége: amerikai

Legjobbjai: 11.41 és 11.2 (100 m – elektronikus méréssel: 1960 és kézi méréssel: 1960), 22.9 (200 m – kézi méréssel: 1960)

Eredményei: 3x olimpiai bajnok (100 m, 200 m, 4x100 m – 1960), olimpiai 3. (4x100 m – 1956)

Elismerései: az Év sportolója (1960 – UPI), az Év női sportolója (1960 – AP), az IAAF Hírességek Csarnokának tagja (2014–), az Egyesült Államok Olimpiai Hírességek Csarnokának tagja (1983–)

„Az orvos azt mondta, sohasem fogok tudni járni. Az anyukám azt mondta, de igen. Én az anyukámnak hittem” – mondta a bölcs Wilma. Aki az összes rá leselkedő tragédiát legyűrte, kisgyermekként még csúnyán begörbülő bal lába kiegyenesedett, és a kislányból sudár, 180 centis tinédzser lett – rögvest el is ment kosárlabdázni. És mellesleg futott. Olyan gyorsan, hogy Ed Temple atlétaedző kiszúrta magának, és dacára a másodévesként egy idényben dobott 803 pontjának, rávette a sportágváltásra. Már 16 évesen (!) bekerült az 1956-os melbourne-i olimpiai csapatba – ezzel ő volt az Egyesült Államok olimpiai küldöttségének legfiatalabb tagja. A tökéletesen váltó britek, valamint az őket lehajrázó Betty Cuthbert Ausztráliája mögött az amerikai 4x100-as váltó harmadik embereként, a régi világcsúcsot beállítva bronzérmet vehetett át az eredményhirdetésnél. (200-on is rajthoz állt, 24.6-tal harmadikként kiesett az előfutamban, holott egy kivétellel az összes többiből továbbjutott volna.) De már ekkor mindenki sejtette, hogy Róma az ő olimpiája lesz.

Könnyed stílusa miatt nem véletlenül 
hasonlították gazellához (Fotó: AFP)
Könnyed stílusa miatt nem véletlenül hasonlították gazellához (Fotó: AFP)

Miután 18 évesen nem éppen tervezetten szült egy kislányt, Yolandát, a Tennessee Universityn sportösztöndíjat kapott, a kosárlabdával végleg felhagyott, és 1960-ban első számú esélyesként, egyebek mellett Cuthbert 200-as világcsúcsát megdöntve érkezett meg az olasz fővárosba. Wilma Rudolph az 1960-as játékokon 100 méteren kezdett, mind a négy futamát fölényesen megnyerte, az elődöntőben 11.41.es világcsúcsot repesztett, a döntőben elért 11.18 pedig csak a 2.8-as hátszél miatt nem lett újabb rekord. Szeptember 5-én viharos, esős, szembeszeles időben megnyerte az olimpiatörténet egyetlen olyan 200 méterét, amelyen valamennyi döntős gyengébb időt futott, mint a két nappal korábbi selejtezőben (Rudolph elsőre 23.30-as olimpiai csúcsot) – ráadásul másfél órával az elődöntő után. A váltó már csak ujjgyakorlat volt, a változatosság kedvéért itt is az előfutamban futottak az amerikaiak világcsúcsot (44.50), Rudolph természetesen befutóember volt, majd az embertelen, 43 fokos hőségben 44.72-vel győztes váltóval 0.28-at adott az ezüstérmes, 1992-ig utoljára egyesített német csapatnak. A Fekete Gazella becenevet (La Gazzella Nera) az olasz sajtónak köszönheti – ma az ismert aktuálpolitikai környezetben aligha kaphatná meg... –, népszerűsége a játékok után nem ismert határt, városa, Clarksville utcáin hazaérkezésekor ünneplő tízezrek hömpölyögtek október 4-én, a „Welcome Wilma Day”-en.

Róma amúgy is az afro-amerikai sportolók nagy áttörését jelentette. Az első igazi televíziós olimpián már százmilliók láthatták nemcsak Wilma Rudolph, de az ökölvívó Cassius Clay (a majdani utolérhetetlen Muhammad Ali), a kosaras Oscar Robertson (12-szeres NBA-All Star, 1971-ben a Milwaukee Bucksszal bajnok) és a tízpróbázó Rafer Johnson (később befutott színész, az 1984-es Los Angeles-i olimpia lánggyújtója) ötkarikás diadalait. Kell-e mondani, a sportban legalább annyit tettek otthoni elfogadásukért és a feketék jogaiért, mint azok, akik a politika élvonalában harcoltak. Wilma Rudolph ráadásul nem csupán az első amerikai nő, de az első fekete nő is lett, aki egy olimpián háromszor nyert aranyérmet.

AZ ÖT KARIKA NAGYASSZONYAI
Az egyetlen olimpián legeredményesebb női atléták:
NévÉvAEB
Fanny Blankers-Koen (holland)19484
Florence Griffith-Joyner (amerikai)198831
Betty Cuthbert (ausztrál)19563
Wilma Rudolph (amerikai)19603
Valerie Brisco-Hooks (amerikai)19843
Allyson Felix (amerikai)20123

Tokió előtt 1963-ban lediplomázott, tanári és edzői oklevelet kapott, Amerika hősként tekintett rá, filmek, könyvek, televíziós szereplések kísérték útját, maga is aktív részese lett a feketék polgárjogi küzdelmének. A világra tett hatása leírhatatlan, a női sportolók közül csak a legnagyobbakéhoz – a műkorcsolyázó Sonia Henie, a szintén atléta Fanny Blankers-Koen vagy az egyaránt teniszező Billie Jean King és Martina Navratilova – mérhető.

Kár, hogy már 1962-ben bejelentette: visszavonul. Huszonkét évesen, egy karrier csúcsán ez nem volt mindennapos döntés, Wilma Rudolph egyebek mellett így indokolta elhatározását: „Ha csak két aranyat nyernék Tokióban, már hiányérzetem lenne. A csúcson szeretném befejezni, mint példaképem, Jesse Owens.” Tegyük hozzá: korai visszavonulása pillanatában 100-on (1961-ből), 200-on (1960) és a 4x100-as váltóval (1961) is világcsúcstartó volt, és további négy számban tartotta az amerikai rekordot...

1961-ben két évre férjhez ment William Ward atlétához, majd az amerikai külügy jószolgálati nagyköveteként 1963-ben bejárta Afrikát, hogy aztán odahaza álljon a feketék polgárjogi küzdelmének frontvonalába. Miután ismét összejött Yolanda apjával, diákkori szerelmével, Robert Eldridge-dzsel kötött újabb házasságot, aminek további három gyermek, Djuanna, Robert Jr. és Xurry lett a gyümölcse – ez a kapcsolat 17 évig, 1980-ig tartott.

Kevéssel édesanyja halála után, 1994 nyarán agytumort és torokrákot diagnosztizáltak nála, és november 12-én elhunyt. Tennessee államban minden lobogót félárbócra eresztettek, egész Amerika tudta, ki az, akiért a harangok szólnak.

Mindössze 54 évet élt, e rövid időbe azonban a sportsikerek mellett a polgárjogi aktivitás is belefért (Fotó: AFP)
Mindössze 54 évet élt, e rövid időbe azonban a sportsikerek mellett a polgárjogi aktivitás is belefért (Fotó: AFP)

„Amikor futok, olyan szabadnak érzem magam, mint egy pillangó” – mondta egyszer. Wilma Rudolph másokat is ezzel a szabadsággal ajándékozott meg.

Wilma Rudolph a római olimpián

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik