Atlétika: füvön, betonon futva készült Szűcs Valdó Amerikában

– A hétvégén 13.63 másodperccel mutatkozott be 110 méteres gátfutásban a Budapest Openen. Mit írt önnek amerikai edzője, James Hillier az időeredménye láttán?
– Hogy az elmúlt öt hónap történéseit és a jetlaget figyelembe véve nagyon rendben van ez az eredmény. Egyébként sohasem kezdtem még ilyen jó eredménnyel a szabadtéri szezont, szóval, tényleg nincs miért búslakodnom.

– Mi fért bele ebbe a furcsa öt hónapba?
– Egy elég zaklatott felkészülés, de azért így is el tudtam végezni a munka nyolcvan-nyolcvanöt százalékát. A fedett pályás szezonban már szuper formában voltam, az európai ranglistán a negyedik, a világranglistán a nyolcadik volt az időeredményem, így nagyon vártam a világbajnokságot. De a járvány közbeszólt, olyannyira, hogy New Yorkban március közepére le is zártak mindent, a pályát, a konditermet, így nem tudtam a megszokott körülmények között edzeni. Szerencsére a menyasszonyommal nem a központban, hanem New York centrumától ötven kilométerre élünk, így kissé könnyebb helyzetben voltunk, mint a belvárosiak. Volt lehetőségem a szabad mozgásra, a pályáról kölcsönkértem a gátakat, bepakoltam őket a kocsimba, és kerestem olyan területeket, olyan parkokat, ahol felállíthattam és gátazhattam. Igaz, füvön és betonon futottam, ami nem az igazi, de sikerült áthidalnom ezt az időszakot. A pályánk júniusban nyitott ki, azóta tudok normálisan edzeni.

– Mennyi idő alatt lehet a kiesés miatti hátrányt ledolgozni?
– Szerintem viszonylag gyorsan. Erőnlétben nem vetett vissza ez a néhány hónap, technikailag pedig sokat fejlődtem. A sebesség és a frissesség ugyan nincs még meg, de az országos bajnokságra rápihenek, és bízom benne, hogy a reakcióm már egészen más lesz ezen a hétvégén.

– A győzelemre vagy a jó időeredményre hajt?
– Mindkettőre. Egyrészt Baji Balázs ellen versenyezni mindig jó érzés, nagy motiváció és jó lenne ismét legyőzni őt. Az időeredmény sok mindentől függ, az időjárástól, a széltől. Így azt mondom, ha 13.50 másodpercen belül futok és nyerek, nagyon elégedett leszek, de akkor is kiugrok majd a bőrömből, ha mondjuk 13.20-szal a második helyen zárok. Szeretném megvédeni a címemet, de meglátjuk, mit hoz a hétvége. Az augusztus 19-i Gyulai Memorialra már csúcsformában szeretnék lenni, és végre jó lenne ott is szép időt futni, mert ezen a versenyen eddig nem jött ki a lépés.

– Hogyan tervezi ezt az idényt? Lát még lehetőséget az indulásra más versenyeken?
– Egyelőre vakon tapogatózunk a menedzseremmel, Knipl Istvánnal. A környező országokba talán el lehetne menni, de kérdőjeles az is, melyik ország éppen milyen színű besorolásban van, mennyire biztonságos, és hány teszt kell az induláshoz, meg aztán a hazatéréshez.

– Könnyű volt hazajönnie az Egyesült Államokból?
– Abban bizony nem volt hiba! Összesen húsz ember utazott a gépen, úgy éreztem, mintha privát repülőm lenne. Persze a maszkot csak az étkezésnél vehettük le, mindenki odafigyelt a higiéniára, abszolút biztonságban éreztem magam. Amióta hazatértem, három teszten is átestem, egy vérvizsgálaton és két orr-garat-teszten, szerencsére mindegyik negatív lett.

– Meddig marad Magyarországon?
– Nem tudom, minden a versenyzési lehetőségtől függ és persze attól, miként kapok belépési engedélyt az Egyesült Államokba. Mivel oda beutazási tilalom van, és én nem vagyok amerikai állampolgár, egyelőre nehézkesnek tűnik a visszatérés, de dolgozom rajta. Ha nem lesznek idén versenyeim, jó lenne minél előbb visszamenni, hogy elkezdhessem a felkészülést a következő idényre. Amely nagyon mozgalmas lesz, mert az olimpia mellett fedett pályás Európa-bajnokságot és fedett pályás világbajnokságot is rendeznek. Jó lenne vírus- és sérülésmentesen egy szép, kerek felkészülést végigcsinálni.