L. PAP ISTVÁN
L. PAP ISTVÁN
2020.04.23 09:54 Frissítve: 2020.04.23 13:08

40 éves a leghihetetlenebb magyar atlétikai világcsúcs

Paragi Ferenc az olimpia előtt Tatán dobta ki a világból a gerelyt – Moszkvában kellett volna...

Az előd, Németh Miklós a montreali olimpián érte el a régi világcsúcsot (Fotó: Imago)

 

NÉVJEGY: PARAGI FERENC

Született: 1953. augusztus 21., Budapest

Elhunyt: 2016. április 21., Budapest

Sportága: atlétika (gerelyhajítás)

Eredményei: olimpiai 10. (1980), olimpiai 20. (1976), Eb-9. (1978), 5x magyar bajnok (1975–1977, 1979, 1982), az Év magyar atlétája (1979)

Egyéni csúcsa: 96.72 (1980)

Volt idő, amikor atlétáink majdhogynem rendelésre szállították a világcsúcsokat, az 1953-ban megnyílt Népstadionban nem is volt meccs a meccs, ha a szünetben Iharosék Puskásék soros győzelme mellé legalább egy rekordot nem futottak a népi demokrácia még nagyobb dicsőségére.

A hetvenes-nyolcvanas évekre ez a lendület persze már messze alábbhagyott, igaz, az olimpiai számokra az ötvenes évek közép- és hosszú távjait, illetve a mindig is „magyar” számnak számító kalapácsvetést leszámítva amúgy sem volt jellemző a rekordgyártás.

Ezért is ment csodaszámba Németh Miklós (második világháború utáni első olimpiai bajnokunk, az 1948-tól négy évig kalapáccsal világrekorder Németh Imre fia) montreali gerelyhajító aranya, amelyet az első sorozatban a teljes mezőnyt sokkoló 94.58-as világcsúccsal szerzett meg. Németh pontosan fél méterrel javította meg a nyugatnémet Klaus Wolfermann több mint hároméves rekordját, és 6 méter 66 centit vert az ezüstérmes finn Hannu Siitonenre – nem is akadt fenn azon senki, hogy hazatérve egy NM-9458-as rendszámú autóval rótta Budapest utcáit.

A tatai világcsúcs több mint három évet élt, de érem nem járt érte

Ugyanitt az ifjú, még nem egészen 23 éves Paragi Ferencet a selejtezőben összenyomta a tét, csoportjában 77.48-cal utolsó, 11. lett, az egész mezőnyben is csupán ketten dobtak nála kisebbet. Összesítésben a 20. helyen zárt, pedig csak 79 méter volt a selejtezőszint, amit 16-an is teljesítettek. Tekintve, hogy akkor az edzéseken és a jelentéktelenebb versenyeken már a kilencven métert ostromolta, és az évi hivatalos legjobbja 87.98 volt, ez több volt mint érthetetlen.

Mivel azonban a 23 év gerelyhajításban nem kor, különösebb következtetést senkit sem vont le a montreali szereplésből, amelyet Németh káprázatos aranya amúgy is elhomályosított. Pedig érdemes lett volna.

Hasonlóan jelzés értékű volt, az 1978-as prágai Európa-bajnokság, amelyre Paragi már kifejezetten esélyesként érkezett, és ennek megfelelően a selejtezőt erőtől duzzadó 86.04-es kísérlettel meg is nyerte. A másnapi döntőben már ezzel is negyedik lett volna, ott azonban a sűrű, 182 centije mellé 107 kilós csepeli fiú ismét összeroppant a teher alatt, csupán 79.08-ra, az egy nappal korábbihoz képest hét méterrel kevesebbre volt képes, és a 9. helyen végzett.

Mivel világbajnokságot az atlétáknak 1983-ban Helsinkiben rendeztek először, amire Paragi már nem jutott ki, maradtak neki az olimpiák, pontosabban az olimpia: 1980-ban Moszkvában.

PARAGI ÉVRŐL ÉVRE
1967: 41.88 (600 grammos gerellyel)
1968: 50.68
1969: 67.70
1970: 70.06
1971: 74.36
1972: 80.06 (ifjúsági Európa-csúcs)
1973: 81.24
1974: 82.02
1975: 89.92
1976: 87.98
1977: 91.92
1978: 86.04
1979: 92.14
1980: 96.72 (világcsúcs)
Az örök-világranglistán Paragi 1980 áprilisában a 12. helyről ugrott az élre.

A csepeli atléta erre úgy készült, hogy kidobja a világból a gerelyt, már februárban Új-Zélandon, az alapozás kellős közepén 92.10-re volt képes, tatai edzéseinek a csodájára jártak, igaz, arra a legelvakultabb Paragi-rajongók sem számíthattak, ami napra pontosan negyven évvel ezelőtt, 1980. április 23-án történt. Az új tatai atlétikai pályán rendezett ünnepi tesztversenyen ugyanis 96 méter 72 centire szállt a gerelye, amivel több mint két méterrel túldobta Németh montreali csúcsát, és egy csapásra a moszkvai játékok toronymagas esélyesévé lépett elő. (Elsőre 96.74-et mértek, de a nagy hitetlenkedés közepette a kontrollmérés is elképesztő eredményt mutatott – mindmáig ez az utolsó, olimpiai számban elért magyar atlétikai világcsúcs!)

„Nagyon ideges voltam tegnap – mondta a 96.72 után a nyilatkozatra csak a legritkább esetben kapható Paragi a Népsportnak. – Ugyanis esett a hó, és a rossz időjárás miatt bizonytalanná vált indulásom a versenyen. Pedig éreztem, hogy nagyon jó formában vagyok. Az elmúlt héten az edzéseken nyolcvanhét métereket dobáltam. Bevallom, ilyen nagy eredményre azért nem számítottam. Kimondhatatlanul boldog vagyok és aminek külön is örülök, úgy érzem, hogy még ennél több van bennem…”

Tamás László tanítványa még háromszor dobott. Második, 90 méteren felüli dobása szektoron kívülre szállt, harmadszorra 88.06-os eredményt ért el, negyedikre 86.18-at ért el, majd nem versenyzett tovább.

Paragi tatai világcsúcsa – sohasem látott felvétel!

„Maga a dobás nem sokban különbözött a többitől – emlékezett a rekordra a Képes Sportban 11 évvel később. – Amíg szállt a gerely, éreztem, hogy ez most elég jól »összejött«. Aztán jóval a 95-ös vonalon túl fúródott a földbe, és enyém lett a világcsúcs… Tulajdonképpen ilyen egyszerű volt…”

Paragi pályafutása során ötödször dobta túl a 90 métert, ráadásul formája semmit sem romlott, hiszen május 18-án is képes volt a szép nevű walesi Cwmbranban egy bődületes 96.20-as kísérletre, ami szintén jó másfél méterrel jobb volt a régi rekordnál.

Paragi 1980. májusi, 96.20-as dobása Walesben

Az olimpián 1980. július 27-én rendezték a szovjet fővárosban a selejtezőt, és Paragi számára kísértett a múlt, hiszen egy rontott kísérlet után másodikra is csak 72.60-ra volt képes, avagy felsejlett, hogy a világcsúcstartó szégyenszemre döntőbe sem jut. Ekkor azonban még valahonnan mozgósította a lelki tartalékait, mert harmadikra kivágott egy 88.76-ot (a selejtezőszint kereken 80 m volt), és három méter előnnyel hazavágta a teljes mezőnyt. A másnapi döntőben kellett volna… Ott ugyanis még a selejtezős dobással is meglett volna legalább a bronzérem, Paragi azonban két gyenge próbálkozás után a fináléban már harmadszorra sem volt képes megújulni, és 79.52-vel mindössze 10. lett. A verseny után övsömörre, ízületi kopásokra, térdfájdalmakra panaszkodott, nyilván így volt, a lényeg azonban, hogy ezúttal is, sokadszorra összeomlott a létező legnagyobb lehetőség, az örökkévalóság kapujában. Jellemző, hogy áprilisi világcsúcsa ellenére sem ő lett idehaza 1980-ban az Év férfi atlétája, hanem az olimpiai negyedik távolugró, Szalma László…

Paragi Ferencnek nem volt szerencséje a formaidőzítéssel:
három hónappal hamarabb dobta a rekordot, mint kellett volna

Az is természetes, hogy a moszkvai kudarc után azonnal beindult a suttogás a doppingról, amelynek a rossznyelvek szerint a rekordot köszönhette, és amely a játékokon vagy fordítva sült el, vagy egyszerűen hiányzott.

„Az ilyen pletykák szinte természetes velejárói egy-egy kiemelkedő teljesítménynek, ezeken csak mosolyogni lehet – hangzott évekkel később Paragi cáfolata. – Nem csak ez a bizonyos világrekord volt akkor az egyetlen jó dobásom, néhány héttel később egy külföldi viadalon például 96.20-at hajítottam. A nemzetközi versenyek olyan sűrűn követték egymást igen szigorú ellenőrzésekkel, hogy ha valaki doppingol a gerelyhajítók közül, az egészen biztosan megbukik. Ma is csak azt tudom mondani, amit akkor éreztem: kirobbanó formában voltam, nem tartottam senkitől, azt hiszem, tényleg én voltam a világon a legjobb…”

Azért jellemző, hogy a pesti aszfalton akkoriban rendkívül népszerű volt a vicc, amely szerint a tatai edzőtábor takarítónője tévedésből megitta Paragi reggeli kakaóját, majd száz méterre hajította a partvist…

Világcsúcsát éppen az 1983-as vb előtt néhány hónappal, 1983 májusában adta át a múltnak az amerikai Tom Petranoff (99.72-re, azaz pontosan három méterrel megjavítva), a rekord tehát több mint három évet élt. De Petranoff abban is Paragi követője lett, hogy a vb-n aztán csak 85.60-ig jutott, igaz, neki az is ezüstöt ért…

Hivatalosan gyakorlatilag vissza sem vonult, hiszen amikor 1991-ben felreppent a hír, hogy a 38 éves sportoló újra edzésbe állt, ezt ő maga pontosította, mondván, abba sem hagyta. Akkortájt 80 métert sem tudott, a világrekord pedig már az új gerellyel – az NDK-s Uwe Hohn 1984. júliusi 104.80-as álomrekordja után már komoly veszély fenyegette a túlsó kanyarban futókat, sőt a nézőket, ezért az IAAF 1986-ban megváltoztatta a szer súlyeloszlását –, a Németh Miklós által is szabadalmaztatott érdes felületű eszközzel is 96.96 volt. (Az 1991-es vb óta már ezeket sem használják, a cseh Jan Zelezny mai gerelyvilágrekordja, a 98.48 már 1996 májusa óta, azaz 24 éve él, és négy méternél jobban meg sem közelítette senki.)

Paragi testnevelő tanárként dolgozott, a vadászat volt a hobbija (büszkén emlegette, hogy ejtett el kétméteres vaddisznót is!), megszállott dohányosként fájdalmasan korán, 63 évesen érte a halál, négy évvel ezelőtt, majdnem az 1980-as rekord születésnapján vitte el egy infarktus. Emlékét egyebek mellett a Paragi Ferenc Gerelyhajítás Utánpótlásért Alapítvány őrzi, a hivatalos céginformációk szerint ráadásul pontos j-vel, gerejhajítóként. Ennél azért az egykori világcsúcstartó, de csak majdnem bajnok sokkal többet érdemelne…

MAGYAR VILÁGREKORDOK 
Atlétáink a századelőn és az '50-es években szórták a világcsúcsokat, még olimpiai számokban is született tizenhét (a játékokon kettő: Csermák Józsefé 1952-ben kalapáccsal és Németh Miklósé 1976-ban gerellyel, természetesen mindkettő aranyat ért), legutóbb immár 40 éve Paragi Ferencé. Dőlt betűvel az olimpiai számokban elért rekordokat jelöltük.
 
SZABADTÉREN
FÉRFIAK
300 yard
30.0 – Kovács József, 1935. 10. 06., Budapest
300 m
36.4 – Mezei-Wiesner Frigyes, 1913. 08. 31., Diósgyőr
500 m
1:07.6 – Rajz Ferenc, 1913. 07. 06., Budapest
1000 m
2:19.0 – Rózsavölgyi István, 1955. 09. 21., Tata
1500 m
3:40.8 – Iharos Sándor, 1955. 07. 28., Helsinki
3:40.8 – Tábori László, 1955. 09. 06., Oslo
3:40.6 – Rózsavölgyi István, 1956. 08. 03., Tata
2000 m
5:20.4 – Szabó Miklós, 1936. 10. 04., Budapest
5:02.2 – Rózsavölgyi István, 1955. 10. 02., Budapest
3000 m
7:55.6 – Iharos Sándor, 1955. 05. 14., Budapest
2 mérföld
8:56.0 – Szabó Miklós, 1937. 09. 30., Budapest
8:33.4 – Iharos Sándor, 1955. 05. 30., London
3 mérföld
13:14.2 – Iharos Sándor, 1955. ?, Budapest
5000 m
13:50.8 – Iharos Sándor, 1955. 09. 10., Budapest
13:40.6 – Iharos Sándor, 1955. 10. 23., Budapest
6 mérföld
27:43.8 – Iharos Sándor, 1956. 07. 15., Budapest
10 000 m
28:42.8 – Iharos Sándor, 1956. 07. 15, Budapest
20 000 m
1:03:01.2 – Csaplár András, 1941. 10. 26., Budapest
3000 m akadály
8.49.6 – Rozsnyói Sándor, 1954. 08. 28., Bern
8.35.6 – Rozsnyói Sándor, 1956. 09. 16., Budapest
4x880 yard
6:36.2 – Válogatott, 1954. ?, Tata
4x1500 m
15:29.2 – Válogatott, 1953. 09. 23., Budapest (Garay Sándor, Béres Ernö, Rózsavölgyi István, Iharos Sándor)
15:21.2 – Bp. Honvéd, 1954. 07. 14., Budapest (Tábori László, Mikes Ferenc, Rózsavölgyi István, Iharos Sándor)
15:14.8 – Bp. Honvéd, 1955. 09. 29., Budapest (Mikes Ferenc, Tábori László, Rózsavölgyi István, Iharos Sándor)
4x1 mérföld
16:25.2 – Válogatott, 1959. 09. 29., Budapest (Kovács Lajos, Szekeres Béla, Iharos Sándor, Rózsavölgyi István)
Kétkezes súly
28.04 – Darányi József, 1931. 06. 14., Budapest
28.67 – Darányi József, 1931. 09. 27., Budapest
29.46 – Darányi József, 1935. 06. 28., Budapest
Kalapács
59.02 – Németh Imre, 1948. 07. 14., Tata
59.57 – Németh Imre, 1949. 09. 04., Katowice
59.88 – Németh Imre, 1950. 05. 19., Budapest
60.34 – Csermák József, 1952. 07. 14., Helsinki
73.74 – Zsivótzky Gyula, 1965. 09. 04., Debrecen
73.76 – Zsivótzky Gyula, 1968. 09. 14., Budapest
Gerely (szabad fogás)
57.60 – Kóczán Mór, 1909. 06. 13., Budapest
57.91 – Kóczán Mór, 1909. 06. 13., Budapest
58.80 – Kóczán Mór, 1909. 09. 08., Budapest
60.64 – Kóczán Mór, 1911. 10. 22., Pozsony
Gerely
94.58 – Németh Miklós, 1976. 07. 26., Montreal
96.72 – Paragi Ferenc, 1980. 04. 23., Tata
30 km gyaloglás
2:27:46.6 – László Sándor, 1952. 05. 18., Budapest
30 mérföld gyaloglás
4:21:12.6 – Róka Antal, 1952. 06. 01., Budapest
4:20:10.6 – Róka Antal, 1955. 10. 30., Budapest
50 km gyaloglás
4:31:21.6 – Róka Antal, 1952. 06. 01., Budapest
 
NŐK
880 yard
2:11.6 – Kazi Aranka, 1954. 05. 29., Budapest
3x880 yard
6:36.2 – Válogatott, 1954. 06. 21., Tata
25 000 m
1:29:29.2 – Szabó Karolina, 1988. 04. 22., Budapest
30 000 m
1:47:05.6 – Szabó Karolina, 1988. 04. 22., Budapest
 
FEDETT PÁLYÁN
FÉRFIAK
60 m
6.4 – Gresa Lajos, 1976. 01. 17., Budapest
Hármas
12.67 – Gajzágó Tibor, 1898. 12. 08., Budapest
13.22 – Mező Béla, 1901. 12. 08., Budapest
 
NŐK
880 yard
2:10.5 – Nagy Zsuzsa, 1965. 02. 13., Los Angeles
2:08.6 – Nagy Zsuzsa, 1966. 03. 05., Albuquerque
Magas
195 – Mátay Andrea, 1979. 01. 31., Budapest
196 – Mátay Andrea, 1979. 02. 17., Budapest
198 – Mátay Andrea, 1979. 02. 17., Budapest  

2020.06.29 19:17:06

Atlétika SZABÓ GÁBOR

Wartburg kombiból élve is másfél száz aranyat nyert már a masters-bajnokságokon.

2020.06.22 18:19:20

Atlétika L. PAP ISTVÁN

A Fekete Gazella gyermekbénulással küzdő kislányból lett Amerika ikonja.

2020.05.09 12:30:34

Atlétika L. PAP ISTVÁN

Az örökifjú sprinter karrierjét doppingügye és hazai ellenségei mellett a kor sem tudta megtörni.

2020.05.07 21:15:14

Atlétika PIRCS ANIKÓ

„Minél extrémebben néz ki valaki, annál jobban odafigyelnek rá, mert a különleges külső magabiztosságot sugall.”

2020.04.23 14:53:35

Atlétika VINCZE SZABOLCS

Februárban egyéni csúcsot futott 800 méteren, így motivációja kitarthat az elhalasztott tokiói olimpiáig.