Itt van Amerika
SZELI MÁTYÁS
SZELI MÁTYÁS
2020.03.07 07:31

Amit Klopp a Mainznál csinált, arra a Liverpoolnál huszonöt segítője van

A Jürgen Klopp pályafutásáról írt sorozatunk második részében edzői karrierje elejéig tekintünk vissza. Első csapata a Mainz volt, amelytől akkor sem rúgták volna ki, ha harmincnégyből harmincnégy meccset elveszít.

Játékosai mainzi időszakában is rajongtak érte, többek között Bódog Tamás is (Fotó: Imago Images)

Jürgen Kloppról szóló sorozatunk első részét a Liverpool menedzserének gyerekkorával kezdtük és azzal zártuk, hogy Christian Heidel, a kiesés elől menekülő Mainz sportigazgatója 2001 februárjában úgy döntött, neki ajánlja fel a vezetőedzői posztot. A 33 éves Klopp öt másodpercnyi gondolkodás után igent mondott, s másfél évtizeddel később a rá jellemző öniróniával jegyezte meg: első edzői döntése volt a legjobb – befejezte a játékos-pályafutását.

„A kezdet kezdetén mindenért én volt a felelős – mondta az első évekről a Sky Sportsnak. – Christian Heidellel gyakorlatilag mi voltunk a klub. Ez volt a legjobb módja annak, hogy beletanuljak a szakmába. Amit akkor csináltam, arra most vagy huszonöt segítőm van.

Azért a jelek szerint jól boldogult.

Jürgen klopp korábbi vezetőedzőjétől, Wolfgang Franktól (jobbra) tanulta a legtöbbet (Fotó: Imago Images)

Klopp többször elmondta, edzőként korábbi főnöke, Wolfgang Frank volt rá a legnagyobb hatással, aki két időszakban is irányította a Mainzot (1995–1997, 1998–2000). A 2013-ban elhunyt szakember talán nem világhírű, mégis nagy hatással volt több későbbi sztáredzőre. Azért is, mert forradalmi módon szakított az akkor már kissé idejétmúltnak tűnő söprögetős rendszerrel, amely főleg Olaszországban és Németországban volt népszerű. A Kaiserslautern még 1998-ban ilyen szisztémát alkalmazva lett bajnok, hat évvel később pedig a meglepetésgyőztes görögök alkalmaztak söprögetőt egyedüliként az Európa-bajnokság mezőnyében, talán nem véletlen, hogy mindkét csapatot ugyanaz a német edző, Otto Rehhagel irányította. Ebben a szisztémában a csapatok általában emberfogással védekeztek és a belső védők mögött játszott a söprögető, aki nevéből következően „eltakarította” a labdát vagy az ellenfelet, ha annak sikerült átjátszania a hátvédeket. A posztra használt olasz kifejezés, libero (szabad) pedig többek között arra is utalt, hogy kevesebb kötöttséggel járt, miközben „művelői” közül voltak, akik a takarítás mellett a támadásépítésben is kifejezetten tehetségesek voltak.

 
1. rész: „Negyedosztályú tehetség, élvonalbeli agy” – mondta magáról Jürgen Klopp 

Németországot tekintve Franz Beckenbauer, Klaus Augenthaler, vagy karrierje bizonyos szakaszában Lothar Matthäus és Matthias Sammer is e pozícióban futballozott, Franknak ellenben nem volt szüksége söprögetőre. Bár a különféle filozófiák, játékrendszerek eredete sokszor homályba vész, sokak szerint Frank vezette be a 4–4–2-es felállást Németországban. Ez persze csak a keret – a tartalom is fontos. Frank a söprögetős rendszerrel Olaszországban szakító Arrigo Sacchit tartotta egyik példaképének, így irányításával a Mainz emberfogás helyett területvédekezést alkalmazott, söprögető helyett „sima” négyvédős rendszerben játszott, s nagy hangsúlyt fektetett a letámadásra és a videoelemzésre is. Ez most talán magától értetődőnek tűnik, de akkor újításnak számított (a német edzők közül például Ralf Rangnick is a „régiek” által kritizált újhullámos vonalat képviselte), Klopp pedig hűen alkalmazta mestere módszereit.

„Csak Klopp jár a fejemben” – a szurkolók Mainzban is imádták (Fotó: AFP)

„Az első edzés után maga mellé állította az összes játékost – elevenítette fel Klopp kapcsán Heidel a The Guardiannek. – Először is a taktikai elképzeléseiben rejtőzött a sikere. Wolfgang Franknak köszönhetően mi voltunk az első német profi csapat, amely söprögető nélkül, négyvédős rendszerben játszott. Nekem olyan edzőre volt szükségem, aki az ő taktikai útját követi, amely korábban két szakembernek is megoldhatatlan kihívásnak bizonyult. Jürgen viszont három edzés alatt rendbe rakta a csapatot. És ez sok szenvedéllyel és rengeteg futással párosult, így sok ellenfelet szétziláltunk, miközben egyénekre lebontva átlagos csapat voltunk.”

A csapat Klopp irányításával gyorsan magára talált, első hét mérkőzéséből hatot megnyert, végül sikerült elkerülnie a kiesést a harmadosztályba, a következő két idényben a feljutásért harcolt. A 2001–2002-es évadban a Mainz csak egy ponttal maradt le a feljutást érő harmadik helyről, a következő kiírás azonban még fájdalmasabban zárult. Ugyan a negyedik Mainz az utolsó fordulóban 4–1-re nyert a Braunschweig vendégeként, de a harmadik Frankfurt eközben 6–3-ra legyőzte a Reutlingent, így megmaradt az eggyel jobb gólkülönbsége. A 80. percben a Mainz 4–0-ra vezetett, az Eintracht meccse pedig 3–3-ra állt. A szívszorító események után Klopp arra kérte a drukkereket, az új idény előtt jöjjenek el a csapat első edzésére.

Tízezren tettek eleget a kérésének, a Mainz pedig a 2003–2004-es évadban feljutott az élvonalba, és az edző bevallása szerint bármi történjék is, ez pályafutása legjelentősebb eredménye.

Jürgen Kloppék 2008 tavaszán óriásit buliztak Mainzban (Fotó: AFP)

Szintén fontos, hogy Klopp ekkoriban vette maga mellé korábbi csapattársát, az általa csak „agynak” becézett Zeljko Buvacot, aki 2018 áprilisáig volt első számú segítője. A páros tagjai állítólag korábban megígérték egymásnak, ha valamelyikük vezetőedzői állást kap, viszi magával a másikat. Talán mellékes, de Buvac érkezése adminisztratív szempontból is fontos volt, hiszen papíron évekig ő volt a vezetőedző, mivel Klopp csak 2004-ben kapta meg a pro licencét.

A Klopp iránti bizalomra jellemző, hogy a csapat magyar légiósa, Bódog Tamás a feljutás után úgy nyilatkozott a Nemzeti Sportnak, hogy a mainzi vezetőség szerint Klopp helye akkor is biztos, ha a Bundesligában mind a 34 mérkőzését elveszíti a csapat (amelynél később Szabics Imre is megfordult).

Ez persze nem történt meg, a Mainz kétszer is a 11. helyen végzett, a harmadik élvonalbeli évadban azonban kiesett, és első próbálkozásra nem sikerült visszajutnia, Klopp pedig könnyes búcsút intett a klubnak.

A mainzi időszak az edző magánéletében is jelentős változást eredményezett. Ezalatt ismerte meg második feleségét. A pár 2005-ben egy bisztróban találkozott, ahol a tanárként és szociális munkásként is tevékenykedő Ulla felszolgálóként dolgozott. Klopp szerint szerelem volt első látására (napokon belül összeköltöztek, és még abban az évben összeházasodtak), és az is imponált neki, hogy jövendőbelijét nem érdekelte különösebben a futball, így fogalma sem volt róla, hogy ő kicsoda.

Szabics Imrét is szerette a rendkívüli népszerű edző (Fotó: Imago Images)

Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk, ezzel nem volt egyedül Németországban, ám televíziós szereplései szélesebb közönséggel is megismertették az edzőt. Raphael Honigstein a Klopp – Hadd szóljon címmel magyarul is megjelent könyvében részletesen ír pályafutása ezen oldaláról is. Megtudhattuk, hogy Klopp a kilencvenes évek elején már dolgozott a SAT.1-nek, volt, hogy hódeszkásokról készített riportanyagot, később több csatornán is volt stúdióvendég, nyilatkozatai már akkor is élményszámba mentek. A kétezres évek elején Paul Breitner ellenben csak vonakodva ült le vele és Rangnickkal egy stúdióbeszélgetésre a német válogatott nehézségeiről, mert a korábbi klasszis hátvéd úgy vélte, beszélgetőtársai másodosztályú edzőként nem sokat tudnak mondani a témáról.

Országos viszonylatban a 2006-os németországi világbajnokság hozta el neki az ismertséget. A ZDF-en a 2005-ös Konföderációs-kupa jelentette neki a főpróbát, majd jött a vb, amelyen hol Pelé, hol Franz Beckenbauer mellett osztotta az észt. Pontosabban ez nem igaz: a beszámolók szerint közérthetően, viccesen, no meg a még ma is rendszeresen hallott lózungok mellőzésével osztotta meg meglátásait a közönséggel, mintha csak a barátai­hoz beszélne egy bárban – mondjuk arra is volt példa, hogy technikai problémák miatt üvöltve dühöngött adáson kívül.

A mainzi sikerek után Jürgen Klopp és segítője,
Zeljko Buvac a Borussia Dortmundhoz távozott (Fotó: AFP)

„Megvan a képessége, hogy a képernyő előtt ülő nagymamáknak is elmagyarázza a labdarúgást – mondta Honigstein könyvében a ZDF sportszerkesztőségének vezetője, Dieter Gruschwitz. – Ráadásul éppen egy világbajnokság alkalmával, amikor egész családok ülnek a képernyők előtt, olyanok is, akiket egyébként nem érdekel a futball.”

Klopp népszerűségét, ismertségét jelentősen növelték tévés szereplései, de edzői munkájának köszönhetően a kérők közül is válogathatott, mire 2008-ban eljött mainzi búcsú ideje.

„Meglepően sok klub érdeklődött irántam, de senkivel sem tárgyaltam, mert úgy volt, ha visszajutunk az élvonalba, a Mainznál maradok – idézte fel a Sky Sportsnak. – Az utolsó fordulóban maradtunk le a feljutásról, úgyhogy addig nem beszéltem egyik kérővel sem. Vasárnap buliztunk egy nagyot Mainzban, elbúcsúztunk, szóval eléggé jó állapotban voltunk… Amikor másnap reggel felkeltem és megnéztem a telefonomat, azt láttam, hogy tizenöt-húsz klub keresett. Mindig is a Dortmund volt legszimpatikusabb, a stadion, a hagyománya és a klub nagysága miatt. Rajta volt a listán, ajánlatot tett, úgyhogy tárgyalóasztalhoz ültünk.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2020. február 29-i lapszámában jelent meg.)

2020.05.25 12:01:21

Angol labdarúgás GALAMBOS DÁNIEL (KÉPES SPORT)

„Hét-nyolc évesen csatárt játszottam, és mindig Michael Owennek képzeltem magam.”

2020.05.26 14:38:31

Angol labdarúgás NAGY PÉTER

Szálas Zoltán az angol futballisták különleges étrendjéről, a Premier League-ben megszokott menetrendről és a gyökeresen megváltozott körülményekről.

2020.05.18 22:55:07

Angol labdarúgás DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. A rászakadt jólét és luxus torzíthatja az egyéniségét.

2020.05.09 11:13:39

Angol labdarúgás GALAMBOS DÁNIEL (Képes Sport)

A Liverpoollal megnyerte a BL-t és a klubvilágbajnokságot, alanyi jogon az Afrika legjobbjának járó díjat.

2020.05.08 23:22:52

Angol labdarúgás SZELI MÁTYÁS

NS-VÉLEMÉNY. Elegendő indok-e, hogy cirkusz kell a négy fal közé zárt, egyre fáradó népnek?