Történelmi tett: Los Angelesben a Stanley-kupa!

A ligához 1967-ben csatlakozó Kings nyerte meg a döntő első három mérkőzését, ám legutóbb kétszer is kikapott, így a Devilsnek maradt esélye, hogy megismételje a Toronto 1942-es bravúrját, nevezetesen hogy 0–3-ról elhódítsa a Stanley-kupát. Nem sikerült.

Az utolsó meccs őrült hazai rohamokkal indult, és az első harmad derekán – mint utóbb kiderült – döntő fontosságú emberelőnyhöz jutott a Kings: Steve Bernier öt perc plusz végleges kiállítást kapott, amiért hátulról a palánkra lökte Rob Scuderit, akinek felszakadt az arcbőre. Az emberelőny során, 3 perc 58 másodperc alatt háromszor is betalált a Los Angeles!

Előbb Dustin Brown terelt be egy erős passzt, majd az ő lövésébe nyúlt bele Jeff Carter, nem sokkal később pedig Trevor Lewis a korongot elvétő hálóőr, Martin Brodeur mellől piszkált a kapuba. A fináléban mindig az a csapat nyert, amelyik az adott találkozón az első gólt szerezte – a tetemes előny mellett ez is előrevetítette a végeredményt.

Közvetlenül a szünet előtt Patrik Eliás szépíthetett volna, ám kísérlete nyomán a korong a keresztvason csattant.

A második játékrészből másfél perc telt el, amikor Brown átadását Carter a rövid felső sarokba lőtte. A gól után hevesen reklamáltak a vendégek, mert hátvédjüket, Anton Volcsenkovot az egyik vonalbíró akadályozta a helyezkedésben.

A folytatásban is a Királyok akarata érvényesült, a rivális nagyon bénultan játszott, és ha Brodeur nem véd jól, még nagyobb lehetett volna a különbség. Ahogyan fogyott a Devils reménye, úgy lett egyre sportszerűtlenebb a mérkőzés. A második pihenő előtt aztán Adam Henrique szépített az elalvó védők statisztálása mellett.

A harmadik harmad hajrájában Brodeur helyére is mezőnyjátékost küldött be a Devils edzője, ám a hazaiak ebből is előnyt kovácsoltak: Lewis az üres kapuba lőtt. Tizenöt másodperc múlva – amikor a kapus már visszatért – Matt Greene távolról megadta a kegyelemdöfést is.

A Kings sikere több szempontból is bravúr: a kaliforniai csapat úgy hódította el a Stanley-kupát, hogy az idei playoffban 10, összesítésben pedig 12 idegenbeli találkozót nyert meg egyhuzamban. A menetelés során nyugaton előbb az első, a második, majd a harmadik kiemeltet búcsúztatta, végül a döntőben a szintén jobb mutatókkal büszkélkedő Devilst fektette két vállra.

A Kings – amely eddig csak egyszer volt finalista, még 1993-ban – a 16 csapatos rájátszásba a 13. legjobb alapszakasz-eredménnyel került be059 ilyen gyenge rangsorolással egészen mostanáig nem nyertek bajnokságot.

A rájátszást elképesztőnek nevezhető 94.61 százalékos védési hatékonysággal és 1.41-es kapott gólos átlaggal záró, a playoff legértékesebb játékosának megválasztott kapus, Jonathan Quick mellett Brown és Anze Kopitar volt a csapat motorja (20 pontjukkal az élen végeztek a playoffban); utóbbi az NHL történetének első szlovén Stanley-kupa-győztese lett.

A Kings egészen a legendás Wayne Gretzky 1988-as átigazolásáig „lesajnált" együttes volt. A hírességek a város kirakatcsapatának, az NBA-s Lakers kosármérkőzéseire jártak, ám most már olyan celebek is rendszeres látogatói a hokimeccseknek, mint például a futballista David Beckham vagy a színész Matthew Perry.