LeBron James megsérült, de a Heat így is nyert

A Thunder 14 ponttal vezetett a mérkőzés elején, de a Miami Heat az előző estéhez hasonlóan ismét ledolgozta a hátrányát: a Nagy Hármas mellett most Mario Chalmers volt az összecsapás hőse – LeBron James viszont térdsérülést szenvedett az utolsó percekben. A Heatnek egyetlen győzelem hiányzik a franchise második bajnoki címéhez.

Scott Brooks, a Thunder vezetőedzője nem változtatott az alapfelálláson, továbbra is két magasemberrel (Ibaka és Perkins) kezdett – és ez a makacsság a mérkőzés első szakaszában jó döntésnek tűnt, a Thunder ellenállhatatlanul kosárlabdázott. Russell Westbrook, a gárda sokat kritizált irányítója 10 pontnál tartott az első etapban, mellette Durant és a nem igazán ponterős magasemberek is csipkedték magukat – Nick Collison 6, Kendrick Perkins 4 pontot szerzett. A túloldalon a negyed közepén tört meg a lendület, rengeteg rossz dobás jellemezte ekkor a Heat játékát – ha nincs Norris Cole parádés hárompontosa az utolsó másodpercekben, bizony nagyobb is lehetett volna a különbség.

De nem lett, sőt Cole a második negyed elején újabb triplát szórt be (a nagydöntő elején az újonc irányító még nem volt az aktív rotáció tagja!), amivel megadta a jelet csapatának: az első negyed végi triplát is számolva a Heat 16–0-s futást csinált hárompontosokkal, kőkemény védekezéssel fűszerezve. A hadműveletre Chalmers 2+1-e tette fel a koronát, amivel 33–32-re zárkózott fel a hazai csapat. A Thunder húzóemberei leginkább hárompontosokkal próbálkoztak, sikertelenül. Westbrook ziccere lehelt életet a Thunder egysíkú támadójátékába, ám a túloldalon továbbra is sültek a kezek: előbb Wade, majd Chalmers talált be a vonalon túlról – extázisban kosarazott ekkor a Heat. A Thunder becsületére legyen mondva, próbálta követni ellenfelét, de a félidőre mindössze 3 pontnyi különbség maradt meg a nagy előnyből.

A harmadik játékrész elején megint beragadt az OKC, Wade 4 pontjával az első pillanatokat követően vezetett újra a Miami. Kevin Durant azonban most jobban figyelt, a lehető legjobb pillanatban stoppolta le az ellenfél újabb lendületvételét. Felváltva estek a kosarak, ám feltűnő volt, hogy az Oklahoma City gyakorlatilag nem támadja a festéket, míg a túloldalon a hazaiak jól megtalálták az egyensúlyt a kinti és benti játék között. A Perkins, Collison páros az első percek után már nem talált be, és Serge Ibaka is ekkor szerezte pontjait (egészen pontosan négyet) – törvényszerű volt, hogy csak kinti kosarakkal sokáig nem lehet meccsben maradni, különösen úgy, hogy a Nagy Hármas ezekben a percekben Négyessé vált. A sztárok pontjai mellett Mario Chalmers begyújtotta a rakétákat, és amikor a Thunder azt hitte, hogy már mindent kivédett, jött Shane Battier, aki bepörkölt egy hármast. A negyed végén LeBron James one man showja következett, ami eleinte jól sült el, de a végére a Thunder előnyére tudta fordítani az egysíkúvá vált játékot, és 5 pontos hátrányban készülődött az utolsó játékrészre.

Arra a negyedre, ami az irányítók pontpárbaját hozta. Bár Durant szerezte az első pontokat, a folytatásban a Heat gyakorlatilag eltüntette a pályáról. Mivel James Harden faultproblémái miatt ismét teljesen használhatatlan volt (2/10 mezőnyből), a kiegészítő emberek pedig nem voltak faktorok ma, Russell Westbrook állt a sereg élére, és 17 pontot szerzett az utolsó játékrészben. Ez sem volt azonban elég, a másik oldalon Mario Chalmers lépett elő nyerőemberré, 12 egységével (Chalmers néhány éve az NCAA final fourban dobott meccsnyerő triplát, nem kezdőről van tehát szó ebben a műfajban). Négy perccel a vége előtt Durant még szerzett 4 pontot (Jamest ekkor kellett letámogatni a pályáról), de ez csak arra volt elég, hogy pillanatokra előnybe kerüljön a Thunder: az utolsó percekben a Heat visszavette a vezetést, és az OKC (Westbrook) minden próbálkozására volt válaszuk. Az utolsó esély Durant triplája lehetett volna, de a pontkirály hibázott, így a végén a Heatnek izgulnia sem kellett – az eredmény miatt. LeBron James lába miatt azonban annál inkább: az MVP láthatóan nagy fájdalmak közepette szállt ki a játékból. Bár visszatért és 94–94-nél parádés triplát dobott, kérdés, hogy a sérülése mennyire zavarja majd a későbbiekben. Egy biztos: 1–3-ról még egyetlen csapat sem állt fel 1985, a 2–3–2-es rendszerű döntő bevezetése óta.