A Miami lehajrázta a Bostont, és bejutott a nagydöntőbe

A remeklő LeBron James és a feljavuló Dwyane Wade mellett a három triplát is értékesítő Chris Bosh is nagyot játszott, de a kiegészítő személyzet segítsége szintén kellett a Heat továbbjutásához.

Bostonban a kieséssel akár le is zárulhat egy legendás korszak, hiszen a négy ász közül Ray Allennek és Kevin Garnettnek is lejár a szerződése a szezon végeztével, tehát lehetséges, hogy az utóbbi öt esztendő legkiegyensúlyozottabban szereplő keleti alakulata többé nem szerepel ebben az alapfelállásban. Nézzük, hogyan alakult a rangadó!

MIAMI HEAT (2.)–BOSTON CELTICS (4.) 101–88

Az utóbbi két találkozón láthatóan az volt a céljuk a rutinosabb, de rövid kispaddal rendelkező bostoniaknak, hogy ha már nem tudnak 48 percet hasonló szinten végigjátszani, akkor inkább az elején legyen előnyben az ellenfél, aztán a második félidőben vagy sikerül a tempófokozással utolérniük a Miamit vagy nem.

Ez a mutatvány az 5. mérkőzésen sikert hozott Garnették számára, ám legutóbb csúnya kudarcba fulladt, így a végső döntés a hetedik összecsapásra maradt. A találkozó elején nagyon éles volt a vendéggárda, a hazaiak pedig nem tudtak irányítani, ám szépen tartották a lépést a karrierje 10. playoffbeli tripla dupláját teljesítő Rajon Rondóval (22 pont, 14 gólpassz, 10 lepattanó) és társaival.

Az első játékrészt még csak négyegységnyi fórral zárta a Rivers-legénység, de a második szakaszban a nagyon hatékony Brandon Bass erőteljes megmozdulásaival már 11-es előnyben volt a Celtics. A nagyszünet előtt sem vesztett ebből sokat a negyedik kiemelt, hét volt közte kétnegyednyi játék után.

Amint sejthető volt, a találkozó érdemi része a fordulás után kezdődött meg: a Miami fokozatosan ledolgozta hátrányát, és a játékban is átvette a vezetést. Chris Bosh már ekkor jelezte, hogy nem szabad őt üresen hagyni a triplavonalon kívül, de Shane Battier és Mario Chalmers is ott folytatta, ahol két napja abbahagyta – nagyon egységesnek mutatkozott a 31-et szóró James húzta Miami.

Az utolsó játékrésznek stílszerűen egyenlő állásnál kezdtek neki a felek, s a periódus első öt percében gyakorlatilag kivétel nélkül kosárra kosár volt a válasz, hol az egyik, hol a másik csapat vezetett, fokozódtak az izgalmak.

Aztán a negyed közepén villámgyorsan eldőlt minden: előbb Bosh juttatta négypontos vezetéshez övéit egy hármassal – ez volt az addigi legnagyobb (!) hazai előny –, majd pillanatokkal később James talált be méterekkel a triplavonalon túlról, a támadóidő lejárta előtt.

Ebben a percben több támadást is elkapkodott a Celtics, Ray Allen üres triplakísérleteket hagyott ki, s a Miami-vonat átrobogott a hitét s energiáját elvesztő bostoniakon – az utolsó percekre nem maradtak izgalmak.

A Miami Heat 2011 után az idén is megérdemelten jutott be az NBA nagydöntőjébe, de dicséret illeti a korábban rengetegszer leírt vesztes felet is, hiszen a Celtics gyakorlatilag érdemi cseresor nélkül kényszerítette hét mérkőzésre a Heatet.

Nem látunk a jövőbe, de a jelenlegi helyzet alapján elképzelhető, hogy egy nagy korszak lezárul a bostoni „nagy hármas" potenciális szétesésével, illetve a klasszisok (Ray Allen, Kevin Garnett) esetleges visszavonulásával, ugyanakkor egy másik éra ezzel egy időben kezdődhet el: a Miami nagy hármasa megszerezheti első bajnoki címét, amennyiben a Nyugati főcsoportot megnyerő Oklahoma City Thundert le tudja győzni a kedden éjjel kezdődő nagydöntőben.