Labdarúgás: új rendszerrel javítaná a utánpótlás-nevelést az MLSZ

Szeptemberben indult el a Magyar Labdarúgó Szövetség által létrehozott új rendszer, amely az utánpótlás-nevelés javítását célozza meg. Az érintett területek között a következő pontok állnak: a tehetségek kiválasztása, a felfelé áramlás biztosítása, a képzés és a versenyeztetés, pontosabban a fiatal játékosok felnőtt első osztályba való beépítése. Bár az utóbbi időszakban többek között az infrastruktúrát és az igazolt játékosok számát tekintve is előrelépés történt hazai fronton, az MLSZ sportigazgatója, Barczi Róbertazzal indokolta a változásokat, hogy nem csak a számok, hanem a minőség területén is javítani kell.Barczi Róbertazzal indokolta a változásokat, hogy nem csak a számok, hanem a minőség területén is javítani kell.

Javítani szeretne a hazai szövetség a labdarúgás utánpótlás-nevelésén  •  Forrás: MLSZ

A szövetség egyik újítása az akadémiák játékospolitikájára irányult: az ilyen minőségben működő klubok számára nyolcra korlátozzák annak a számát, hogy hány, a megyéjükön kívülről érkező labdarúgót igazolhatnak. A cél ezzel, hogy fókuszba kerüljenek a saját maguk által nevelt futballisták.

„A Győr és környéki gyerekeket szeretnénk bevonzani, ez az elsődleges cél nálunk. A legjobb forgatókönyv, ha nálunk kezdik bontogatni a szárnyaikat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a távolabbról érkező fiatalokat másképp fogadnánk; nekik is ugyanúgy örülünk– kezdi Tuboly Frigyes, a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia vezetője.– A következő lépés, hogy a megye legtehetségesebb fiataljai hozzánk kerüljenek. Ebben fontos szerepet kapnak a partnerklubjaink, akikkel a lehető leghatékonyabb kommunikációval működünk együtt. A megyén kívülről nyolc játékos érkezhet hozzánk, esetükben szerintem az iskolaváltás idején a legmegfelelőbb a csatlakozás; addigra viszont, mire ők ideérnek, ki kell alakítanunk a gerincet. Ahogy telik az idő, és idősödnek a labdarúgók, ez a folyamat egyre nehezedik, emiatt fontos, hogy egy adott korosztály korán összeálljon. Az ETO esetében tehát működhet az átigazolások ilyen fajta szankcionálása, mások nevében azonban nem szeretnék beszélni. A budapesti klubok például eltérő helyzetben vannak, hiszen egy városra több akadémia is jut.”

A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia igazgatója, Tuboly Frigyes  •  Forrás: eto.hu

Arról egyelőre korai beszélni, hogy vannak-e eredményei a változásnak, ebben Tuboly is egyetért.

„A szövetség és a klubok közötti kommunikáció rendkívül fontos. Természetesen ez már korábban is jelen volt, azonban ha ezt a viszonyt szorosabbá akarja tenni az MLSZ, az semmiképpen sem rossz ötlet. Jól kell működnie mindkét irányba a kommunikációs csatornának, ha pedig beindul ez a folyamat, akkor a fejlődést is hozni fogja magával.”

Barczi Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy „akadálymentesíteni” kell a kiválasztást és a felfelé áramlást, illetve meg kell előzni a tehetségek esetleges elkallódását. Ezt egy piramisrendszer biztosítaná, amely összeköti a sportszervezeteket, a Körzetközpontokat, a Tehetségközpontokat és az akadémiákat. Véber György, az Újpest korábbi labdarúgója jelenleg a klub U19-es csapatát edzi, amely a korosztály Kiemelt Csoportjának tagja. Szerinte nincs minden rendben a játékosok felfelé áramlását tekintve.

„Az Újpest utánpótlása nem akadémia, ennek érezzük a hátrányát a kiválasztásnál. Ettől függetlenül országos a lefedettségünk, az én keretemben is van Csongrádról, Nyíregyházáról, sőt, még Kisvárdáról is játékos. A felfelé áramlással kapcsolatban Újpesten most öt-hat játékos papíron felkerült a felnőttcsapathoz, ám ők már évek óta a tartalékcsapat (BLSZ I., majd NB III.– a szerk.) tagjai voltak, huszonéves futballisták. E tekintetben országos szinten rossz a helyzet itthon, mivel még őket is tehetségeknek hívjuk, miközben külföldön akár a 18 éves labdarúgó is alapembere lehet a felnőttválogatottnak. Kevés olyan klub van, amelyik fiatal, saját nevelésű játékost alkalmaz az NB I-ben.”

Az Újpest FC U19-es csapatának vezetőedzője, Véber György  •  Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A vezetőedző a kitörés lehetőségeinek boncolgatása közben a múltra is visszatekintett.

„Teljesen más világ van manapság ahhoz képest, mikor én voltam ebben a helyzetben. Egyszerűbb a tehetséges fiatal játékosoknak bekerülni a központokba, míg az én időmben ilyenek nem léteztek, a kitöréshez pedig nagy adag szerencse is kellett. Ez az esetemben is igaz volt; ha a Szeged csapatát nem sorsolták volna össze az Újpesttel a Magyar-kupában, nem igazoltak volna le 1988-ban. Más szempontból viszont egyszerűbb volt, mert a tehetséges fiatalokat előszeretettel vetették be a felnőttek között is, így volt lehetőség a tudás megmutatására. Szintén fölösleges összehasonlítani a jelenlegi infrastruktúrát a 30-40 évvel ezelőttivel. A pálya ugyanakkora, csak sokkal jobb minőségű, a labda ugyanúgy kerek, csak sokkal jobb minőségű... Ég és föld. Amilyen körülmények között készülhetnek manapság a hazai fiatalok, szerintem bárhol megállná a helyét.”

Az MLSZ kezdeményezésének alapja, hogy kezdeményező játékot várnak el a csapatoktól.

„Megvannak a csodálatos körülmények a hazai utánpótlás számára, amivel a legtöbben visszaélnek– mondja Véber.– Magyarországon ma propagandaszöveg folyik, akár a felnőttfutballra, akár az utánpótlásra gondolunk. Bármelyik hazai meccset nézzük, előtte az edzők szájából a »magasan védekezünk«, »letámadunk« és »az ellenfél térfelén akarunk labdát birtokolni« szövegeket halljuk, míg a pályán legtöbbször a szöges ellentéte történik. Véleményem szerint az Újpest nem tartozik a kiemelkedő csapatok közé U19-ben, aminek az oka, hogy egyedül a miénk nem akadémiai csapat. Ennek ellenére nem vagyok hajlandó mást játszatni a labdarúgóimmal, csak kezdeményező focit. Természetesen a védekezésre is meg kell őket tanítani, de attól fejlődnek igazán, ha azt csinálják, amit a legtöbben csak emlegetnek. A szövetség törekvése ebből a szempontból jogos, csak borzasztó nehéz lesz kivitelezni.”

További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.