Vízilabda: Nagy Ádám szerint el lehet érni az aranygeneráció szintjét

utanpotlassport.hu utanpotlassport.huutanpotlassport.hu utanpotlassport.hu
Vágólapra másolva!
2017.05.29. 09:11
Címkék
Utánpótlás-pályafutása alatt rendre az idősebb korosztályokban szerepelt a még mindig csak 19 éves Nagy Ádám, s könnyen lehet, hogy a júliusi, budapesti világbajnokságon ismét az „öregek” között szállhatott volna vízbe. Ugyanakkor az álom egyelőre szertefoszlott az OSC-ből a Miskolcba igazolt ígéret számára: a három éve ifjúsági világbajnok pólós vállsérülést szenvedett, s már túl is van a műtéten.

- Persze sosem jön jókor a sérülés, de ennek a mostaninak az „időzítése” különösen zavaró. Mi történt pontosan?- Persze sosem jön jókor a sérülés, de ennek a mostaninak az „időzítése” különösen zavaró. Mi történt pontosan?

- Egy-két hónapja edzés után ottmaradtunk még lövöldözni néhányat, és egy rossz mozdulatnál megroppant a vállam. Nagyon megijedtem, voltam vele MRI-vizsgálaton, orvostól orvosig jártam, de a vizsgálatok semmit nem mutattak ki. Ezért elkezdtem gyógytornázni, úszni, a kezemet próbálgatni a lövéseknél, lábtempózni, és úgy éreztem, megjavult a vállam. Már készültem is a következő mérkőzésemre, amikor újra éreztem a roppanást. Ez nagyjából egy hónapja történt; ekkor bizonyosodott be, hogy porcsérülésem van, és muszáj megműteni.

- Mikor térhet vissza a medencébe?

Nagy Ádám a nyáron már újra a vízben mosolyogna Forrás: Magyar Vízilabda Szövetség
Nagy Ádám a nyáron már újra a vízben mosolyogna Forrás: Magyar Vízilabda Szövetség

Nagy Ádám a nyáron már újra a vízben mosolyogna  •  Forrás: Magyar Vízilabda Szövetség

- Az orvosok körülbelül nyolc hét kihagyást jósolnak, vagyis július első-második hetében szállhatok vízbe újra, akkor kezdhetem el az edzéseket. Persze minden a rehabilitációtól függ, azt pedig nehéz megmondani mikor játszhatok legközelebb tétmeccsen.

- Akárhogyan is számolunk, a budapesti felnőtt vb-n biztosan nem szerepelhet. Pedig könnyen lehet, hogy ha nincs az operáció, akkor Märcz Tamás szövetségi kapitány nem csak a keretbe hívja meg, hanem vízbe is küldi. Vagyis a válogatott legfiatalabbjaként mutathatta volna meg a hazai közönségnek, mit tud. Hogy éli meg ezt?

- Nyilván nem érintett jól, ugyanakkor az nem jelenthető ki, hogy biztos helyem lett volna a csapatban. Az ügyben nincs tapasztalatom, hogy milyen érzés hazai rendezésű világversenyen játszani, de biztos plusz motivációt adott volna a közönség. Persze ad majd így is a többieknek, akik a vébéarany egyik esélyesei.

- A Duna Arénában még nem ér véget az év, augusztusban Belgrádban junior vb-t rendeznek. Az még mindig nem elérhetetlen…

- A körülményekhez képest talán még valóban jókor jött a sérülés, hogy lesz esélyem bekerülni a junior vébékeretbe; Horkai György szakvezető már jelezte is, nagyon számít rám. Egy biztos, nagyon szeretnék ott lenni a csapattal.

- Milyenek a juniorcsapat esélyei a világbajnokságon?

- Azt gondolom, a tavalyi hetedik hely nem reális, már akkor sokkal többre hivatott csapatunk volt, csak valamiért nem jött ki a lépés. A csoportmeccseken végig jól játszottunk, az olaszok elleni negyeddöntőt egészen különös körülmények között (már-már sporttörténeti tévedés nyomán – A szerk.) veszítettük el. Úgy érzem, az idén a legjobb négy közé kerülhetünk, sőt akár a döntő is elvárható tőlünk. De továbbmegyek: mint mindig minden magyar vízilabda-válogatottra, ránk is igaz, hogy az aranyért utazunk.

- A tavasszal nemcsak a vízben, hanem a parton is történt egy s más: bejelentette, hogy három év után elhagyja az OSC-t, s bár hívta a Ferencváros, a Miskolcot választotta. Miért?

- Még fiatal vagyok, nekem egyelőre a minél több játéklehetőség a legfontosabb. Úgy érzem, a Ferencvárosban nem játszhatnék annyit, amennyi a fejlődésemhez szükséges lenne. A miskolciak ötödikként zárták a bajnokságot, szerintem a szeptembertől összeálló fiatal csapat éppen ideális lesz a számomra.

- Igazi sportcsaládból származik, szülei kézilabdáztak, a dédnagypapa pedig válogatott futballista volt. Adta magát, hogy sportoló lesz?

- Ahogy mondja, ez szinte előre meg volt írva. Csak azt nem tudtam egy ideig, hogy melyik sportágat válasszam. A focival kezdtem, az nem igazán jött be, aztán elmentem kézilabdázni, de közben kiderült, hogy nem szeretek futni. Úgyhogy kerestem egy labdás sportágat, amelyben nem kell szaladgálni, ezért döntöttem a póló mellett. És szerencsére itt is ragadtam.

- A kis Nagyról egészen fiatalon megmondták, hogy különleges tehetség. A dicséretet motivációként vagy teherként élte meg?

- Az elismerés sokkal inkább plusz löketet adott. Úgy éreztem, ha valóban ilyen jó véleménnyel vannak rólam a szakemberek, akkor kötelességem megmutatni, hogy tényleg.

- Éveken át gyakran szerepelt az idősebbek között, ezért a saját korosztályában mindig kulcsembernek, a csapat egyik legjobbjának számított. Mennyire kellett példát mutatni a többieknek?

- A bakui Európa Játékokon szereplő U18-as válogatottban én voltam a csapatkapitány. Ott valóban azt éreztem, úgy néznek rám, mint rutinosabb játékosra, noha egyidős voltam a többiekkel.

- Milyennek ítéli a saját korosztályát? Felérhet a Benedek-, Kásás-féle legutóbbi aranygenerációhoz?

- Őszintén úgy gondolom, hogy igen. A nemzetközi mezőnyben mindig akadnak kiemelkedő csapatok. A háromszoros olimpiai aranyérmes magyar együttes megmutatta, mire képes, kihozta magából a maximumot. Most éppen a szerbek vannak a topon. Miért ne juthatnánk fel mi a csúcsra, akkor, amikor valóban beérünk?

- Tavasszal többször meghívták a felnőttválogatottba. Mennyire lepte meg a kerettagság?

- Nem nagyképűségből mondom, hogy különösebben nem ért váratlanul, hanem azért, mert mindenki így gondolta: kalkulálható volt, hogy az olimpia után fiatalítás következik. Azért természetesen volt bennem kis drukk is, mivel új szövetségi kapitány került a válogatott élére, és neki feltétlenül bizonyítani szerettem volna.

- Mennyit profitált abból, hogy együtt gyakorolhatott a felnőttválogatott játékosaival?

- Nagyon jól éreztem magam közöttük, úgy gondolom, sokat fejlődtem. De ez magától értetődő: a világ egyik legjobb csapatában csak tanulni lehet. Most pedig semmit nem szeretnék jobban, mint hogy mihamarabb rendbe jöjjön a vállam, és visszatérhessek a fiúkhoz.

További korosztályos híreink VÍZILABDÁBAN sportági aloldalunkon.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik