Olimpiai és világbajnok, mégsem ért fel a csúcsra – de 2022 Alexander Zverev éve lehet

 

 

Van abban némi igazság, hogy aki nem tud Grand Slam-tornát nyerni egyesben, érhet el bármilyen szép eredményt, a históriás könyvekben csak lábjegyzet lehet. 2021 után ez marad a keresztje a német Alexander Zverevnek, aki Tokióban egyesben olimpiai bajnok lett, márpedig ezt a három hússzoros GS-győztes közül a szerb Novak Djokovics és a svájci Roger Federer sem mondhatja el magáról...
Zverev ráadásul úgy győzött a japán fővárosban, hogy az elődöntőben éppen a saját szempontjából az esztendő egyik legfontosabb mérkőzését játszó Djokovics ellen fordított szett- és brékhátrányból, az utolsó másfél játszmájában elképesztően magas színvonalú teniszt produkálva, sorozatban nyolc gémet megnyerve. A döntőben az orosz Karen Hacsanovnak már semmi esélye sem volt ellene, másfél óra sem kellett hozzá, hogy diadalmaskodjon. És a 24 éves német teniszező felült a sikerhullám tetejére: az ötkarikás viadal első körétől kezdve egymást követő 16 találkozóján győzött, behúzta a cincinnati mestertornát, a US Open elődöntőjében azonban megálljt parancsolt neki Djokovics.

Zverev tavaly emlékezetes döntőt játszott New Yorkban, akkor az osztrák Dominic Thiem bizonyult jobbnak nála, vagyis megállapítható, hogy legszebb eredményeit kemény pályán jegyzi – a leggyorsabb borításon idén november óta már kétszeres ATP-világbajnok is! Teljesítményén még mindig megfigyelhető a nagy fokú ingadozás, hogy ennél is többre vigye, ezt ki kell küszöbölnie. A szervája parádés, hatékony fegyvere, gyakran másodikra is úgy meghúzza az adogatását, mintha elsőt ütne, ezzel meglepi a háló túloldalán állót. Játékát sokan hasonlítják az idén US Opent nyerő orosz Danyiil Medvegye­véhez, mindketten 198 centiméter magasak, jól szerválnak és ritörnöznek, remekül védekeznek, rendben van a fonákjuk, mégsem említhetők egy napon. Noha Medvegyev az idei vébédöntőben öt egymás elleni győzelem után kikapott Zverevtől, jobb taktikus, váratlan ütései révén kiszámíthatatlanabb, nehezebben kivédekezhető, mint csaknem egy évvel fiatalabb kollégája, és mentálisan is erősebb.

„Nagyszerű játékos, aki bárkit képes legyőzni. Nyerhet Grand Slam-tornát, ez nyilvánvaló, de nem ő az egyetlen ilyen teniszező, s ez teszi nehézzé a feladatot. Képes rá? Igen. Vajon meg is csinálja? Nem tudhatjuk”  – mondta Medvegyev egyik legnagyobb riválisáról.

Mindenesetre Zverevnek a torinói világbajnokság döntőjében nem volt problémája az ütéskiválasztással, s mivel a végeláthatatlan hosszúságú labdamenetek inkább Medvegyevnek kedveznek, arra törekedett, hogy hideg fejjel már a labdamenetek első felében alkalmazni tudja bombáit, és a megfelelő pillanatban legyen agresszív.

Djokovics ellen egészen tűrhető a mérlege, idén a vb-elődöntőben is legyőzte, ezzel alakította a saját szempontjából 4–7-re az állást, viszont mindenképpen hiányérzete lehet amiatt, hogy a Grand Slameken háromból semmi a mutatója ellene.

Az orosz szülők gyermekeként Hamburgban született Alexandernek egyébként a bátyja, Mischa is profi teniszező, volt 25. is a világranglistán, és az Eurosport-csatorna szakértőjeként úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben a nagy négyest már Djokovics, Medve­gyev, Sztefanosz Cicipasz és az öccse alkotja, ami nem is tűnik valószínűtlennek. Elvégre Sascha idén 59 győzelmet számlált, s ennél többet senki sem jegyzett a fehér cirkuszban. A napokban érdekes interjút adott a német Tennis Magazine-nak, amelyben apját, idősebb Alexander Zverevet Ivan Lendlnél jobb edzőnek nevezte, míg David Ferrert édesapjával helyezte egy polcra. Ferrerrel csupán rövid ideig tudott együtt dolgozni 2020-ban a be­gyűrűző koronavírus-járvány miatt, ám később szívesen folytatná a munkát a korábbi kiváló spanyol játékossal.

A külső szemlélőnek úgy tűnhet, nem lehet könnyű mindennapi szakmai kapcsolatban lenni Zverevvel, mert a személyisége finoman fogalmazva is ellentmondásos. Tehetséges, karizmatikus, értelmes, a 2020-as Australian Openen megszerzett pénzdíját például felajánlotta a bozóttüzek okozta károk enyhítésére, viszont sokszor nagyképű, arrogáns, és azt is felhozhatjuk ellene, amit tavaly nyáron csinált. Amellett, hogy részt vett a vele jó barátságot ápoló Djokovics szervezte, a Covid-19 veszélyeire fittyet hányó Adria Touron – amelyen több játékos megfertőződött a koronavírussal –, közzétette, követi a karanténnal kapcsolatos előírásokat, négy órával később viszont feltűnt egy szabadtéri bulin készült videón, amelyen barátaival csinos hölgyek társaságában maszk nélkül szórakozott. Akkor, június végén már a tönk szélén állhatott a kapcsolata Brenda Pateával, akivel júliusban szakított. Patea ebben az időszakban esett teherbe, majd idén március 11-én életet adott Zverev első gyermekének, Maylának, aki nem volt tervezett baba, de szakításuk idején nyilván tudtak arról, mi a helyzet. Zverev ugyan élete fénypontjának nevezte Mayla világra jöttét, ám az édesanya azt állította, azóta nem is beszélt Zverevvel, amióta szétmentek, az ifjú apa nem is érdeklődött a lánya felől. Később viszont közös videót töltöttek fel a közösségi oldalakra, amelyeken Zverev a lányával játszik, miközben Pateával edzenek. Ez a történet nyilvánvalóan nem fekete-fehér, van azonban egy másik história, amely a fentieknél jóval súlyosabb, erről keretes írásunkban olvashatnak.

Mindettől függetlenül elképzelhető, hogy 2022 Alexander Zverev éve lesz, már a melbourne-i Australian Openen esélye nyílik rá, hogy megtörje Grand Slam-győzelem nélküli sorozatát, hiszen a ranglistának is megfelelően Djokovics és Medvegyev mögött ő lesz a harmadik legesélyesebb arra, hogy elhódítsa a trófeát. Kemény pályán nincs is mitől és kitől félnie.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. december 18-i lapszámában jelent meg.)