TALÁLATOK A(Z) futballtörténelem CÍMKÉRE

„Puskásék próbáltak szólni az érdekében, de akkor már öt órája fel volt akasztva.”

Az új felfedezésnek köszönhetően a Palace lett a legrégebben alapított, mai is aktív profi futballklub.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Az állambiztonság résen volt, az 1967-es díjazottban megmaradt a keserűség: „Pályafutásom egyik legfájóbb pontja.”

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Mándy Iván: „Apám vitt magával a meccsre. A nyomorból. És a meccseken megtörtént a nagy varázslat.”

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. A magyar sport egyik legnagyobb mecénása, az MTK felvirágoztatója a zsidóüldözés áldozataként halt meg Auschwitzban.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. „Pezsgős dugók durrognak, táncosparkett csillan, villogó szmokingban a könnyű jövedelmek kiskirálya: a labdarúgó.”

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Az Aranycsapat kapusa a körtéri harcok során a Szent Imre-szobor talapzata mögött bújt meg a lövések elől.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Szűcs Sándor, a kivégzett újpesti labdarúgó és Kovács Erzsi énekesnő tragédiájának titkai.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Így fest ma az István főherceg Szálló egykori különterme – felkerestük Bozóky Imrét, a címermentő elnököt.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Szerkesztőségi történetek a fiók mélyéről – „Kezünkben az egyszeri szenzáció, a naponta újraszülető megismételhetetlen: a napilap.”

Felidézzük a magyar labdarúgás 1914-es, 1915-ös és 1916-os évének karácsonyát • Schlosser, Schaffer, Orth és a többiek.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. A Rákóczi úti ház legendái félrelökött exkormányfőről és a tragikus sorsú Zsarnóczay János BLSZ-elnökről.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. „Szovjet csapatok Budapesten. Lövöldözések. Éjjel óvóhelyen” – belelapoztunk Lakat doktor ’56-os naplójába.

Szellemi vonal Hogantől az Aranycsapatig, kulturális lenyomat Angliában és a világban: több volt, mint egy meccs.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Nagy költőnk, József Attila egy iskolába járt az Aranycsapat későbbi szövetségi kapitányával.

1960. Nemcsak a 4:1-es Fradi-győzelem jelentett napokig témát, hanem a durva játék és a szurkolói viselkedés is.

1940. Amikor kibontották „a magyar futballért harcoló sportemberek zászlaját”.

BUDAPESTI FUTBALLMESÉK. Álmodtak kétszázezres óriásarénát a Remete-hegyre, gigastadiont a Tabánba és a Hajógyári-szigetre is.

Munkatársaink felkeresték a Dél-Németországban meghalt labdarúgónagyság Prien am Chiemsee-i sírját.

Száz évvel ezelőtt a háborús körülmények tették kedvezményezetté a BEAC-ot és a MAFC-ot.