Tényleg ő lehet az új Touré? Jaja!

2367565 23675652367565 2367565
Vágólapra másolva!
2015.07.05. 19:07
Címkék
Mancini első milánói FM-korszaka alatt nagyon szerette volna leigazolni Yaya Tourét, ám nem feltétlenül azért, mert egyetért a „Minden középpályára...

Mancini első milánói FM-korszaka alatt nagyon szerette volna leigazolni Yaya Tourét, ám nem feltétlenül azért, mert egyetért a „Minden középpályára kell egy izmos fekete” alapvetéssel. A Manchester City elefántcsontparti óriás lidércét ugyan nem, de egy hozzá hasonlított középpályást sikerült ide csábítania majdnem klubtörténeti rekordért, 30 millió euró körüli összegért. Bemutatjuk Geoffrey Kondogbiát.

A gall gyerek 2010-ben került fel az egyik legjobb francia utánpótlással bíró RC Lens csapatának első keretébe, miután a piros-sárgák elhappolták a Senart-Moissy nevű amatőr klubból. Még abban a szezonban bemutatkozhatott a Ligue 1-ben, ahol 17 évesen összesen három meccs jutott neki a felnőttek között. A következő idényben már alapemberként gyilkolta az ellenfél középpályásait, amit olyan ragyogó hatékonysággal végzett, hogy a Napoli és a Juventus vitte volna Olaszországba azonnal. Végül érdekes módon az a Sevilla tudta bezsákolni, amely néhány évvel korábban egy másik fekete, balos védekező középpályást csábított el a francia bányászvárosból a napfényes Hispániába: bizonyos Seydou Keitát, ráadásul Kondogbia ugyanannyiba került nekik, mint Mali büszkesége.

A Lens szurkolói nem szúrták tökön magukat a távozása miatt, mert a fiatalember hozzáállása nem volt példaértékűnek mondható: sokszor öncélúan futballozott, és nagyobb hatásfokkal gyűjtötte a sárga lapokat, mint Zimány Linda a celebpasik boxeralsóit, arról nem beszélve, hogy egyszer hamis jogsival kapták el a rendőrök.

Első sevillai napjain szembesült akkori edzője fura ötletével, mely szerint, mi lenne, ha balhátvéddé képezné át a nyurga tanoncot. Ez a csodás javaslat az első edzőmeccsig volt életképes, mert mindenki szerencséjére Michelnek megjött az esze és a középpálya közepére állította egy bizonyos Gary Medel partnereként. A kis chilei vadember és a colos francia végül szolid teljesítménnyel járult hozzá az andalúz klub 10. helyezéséhez.

Az alacsony testzsír-százalékú, de harcias, védelem előtt járőröző középpályást Patrick Vieirával rakták párhuzamba, azzal a különbséggel, hogy Kondogbia a bal lábával szeret hozzáérni a labdához. Meccsenként 3 sikeres szerelése és 1.5 interceptionje, és 87%-os passzolási rátája arról tanúskodott, hogy megfelelően végezte a munkáját. A Michelt váltó Unai Emery 4-2-3-1-es rendszerében a Manökennel alkották az elhárító osztagot minimális támadó feladattal: Kondogbia melója szinte csak a labdaszerzésre koncentrálódott, Medellel együtt nem nagyon ostromolhatták a kaput (egy gólt azért szerzett). Erre utal a 6-os szám: mindössze ennyi közvetlen gólhelyzetet tudott teremteni a teljes első szezonjában. Amiért viszont dicséretet érdemelt, az a letisztult játéka. Labdaszerző létére csupán 2 sárgát szedett be, bár tegyük hozzá, olyan idegbeteg pajtások mellett, mint Medel és a bosnyák Emir Spahic, nem volt könnyű neki is lapot kicsikarnia a bírótól.


A kiválóan sikerült debütáns szezont követően felmerült a neve az Arsenalnál és a Real Madridnál is, és mivel a Sevilla éppen adósságokkal küszködött, a kassza feltöltésének egyik opciója Kondogbia esetleges piacra dobása volt – kis probléma, hogy játékjoga felét a Doyen cég birtokolta, így kapásból 20 millió eurós árcédulát akasztottak a nyakába.

Némi meglepetésre nem egy mamutklub, hanem a trendeknek megfelelően egy unatkozó milliárdos jóvoltából pénzzel újra teletömött, elitbe vágyó kisebb egyesület, a Monaco csengette ki ezt az összeget érte. Az átlag hatezer nézőt rajta kívül Radamel Falcao, James Rodriguez, Joao Moutinho, Ricardo Carvalho és Jeremy Tolulalan szórakoztatta kéthetente, így azért kevésbé meglepő, hogy játékperceinek száma csökkent és gyakran találta magát a kispadon. Lefülelt labdáinak és passzolásainak meccsenkénti átlagai csutkára megegyeztek a sevillai szezonjával, ellenben a labdaszerzései visszaestek néhány tizedet.


A 2014/15-ös idényben viszont ugyanezek a számok nőttek (mérkőzésenkénti majd’ két sikeres csele pazar mutató) vagy standardek maradtak, a játékpercei meg 400-zal emelkedtek. Időközben a francia bajnokság legjobbjai közé kapaszkodott fel, annak ellenére, hogy kedvenc mértékadó szakportálunk, a whoscored osztályzatai alapján az emberevők rangsorában kilencen is megelőzték.

Legtöbben bizonyára a tavaszi Monaco-Arsenal párharc során figyeltek fel rá. Elsősorban a londoni találkozón játszott kiemelkedően, szinte uralta a középpályát és nem csupán a termete (188 cm) miatt. Rengeteg párharcot megnyert, a PL-ben edződött középpályások között képes volt megtartani a labdát és hiába szóltak a korábbi híradások erősen defenzív mivoltáról, nem egy támadásban volt kulcsszerepe.

Hogy Mancini benne látja-e a következő Yaya Tourét, nem tudjuk. Abból a szempontból bíztató lehet a két játékos közti párhuzam, hogy Manchesterbe kerülése előtt az elefántcsontparti gólem nem tartozott a gólvágó középpályások közé: miután ott feljebb tolták, azt követően lett csatárokat megszégyenítően eredményes. Kondogbiával valószínűleg nem tervez hasonló átprogramozást, mivel egyértelmű, mennyire szerelmes a védekező középpályásokba és ugye az nyilvánvaló, hogy a Serie A-ban a kevesebb gólt kapó csapatok a sikeresebbek, nem a cirkuszi gálameccseket rendezők. Ebből kiindulva az agyontaktikázott, védekező stílusú calcio nagyon feküdhet neki, hiszen a csápjaival rengeteg labdát halászhat, illetve rombolókhoz képest szokatlanul ügyes.

A Sálpápa talán nagyobb szabadságot adhat neki a támadás-szervezést illetően, igaz, ehhez nem ártana tudni a végleges keret összetételét és a várható hadrendet. Ha Medellel lesz hátul párban, egészen biztosan kalandozhat előre, ha Kovaciccsal, akkor kevésbé. Ha három belső középpályás lesz trequartistával, ismét számíthatunk rá szervezésügyileg, viszont ha 4-3-3-ban kell fel-alá szaladgálnia, aligha.

A leigazolása mindenesetre óriási fegyvertény Ausilióéktól, akinek azért is jár a piros rúzsos cuppanós puszi a kopasz homlokára, mert a városi rivális elől sikerült megszerezni. Az ára talán egy picit húzós, de legrosszabb esetben minimális buktával ki lehet belőle szállni. Erre viszont ne gondoljon senki, mert hatalmas potenciál van benne, amit remélhetőleg sikerül belőle kihoznia novembertől Spallettinek.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik