Egy asztalnál Eto'o, Hierro, Mijatovics: „A Szuperliga szégyenletes!”

FARKAS MÁTÉFARKAS MÁTÉ
Vágólapra másolva!
2021.10.04. 18:44
null
Az Atlético Madrid stadionjában tartották idén a World Football Summit konferenciát: Samuel Eto'o, Fernando Sanz, Fernando Hierro és Predrag Mijatovics osztották meg gondolataikat a labdarúgás jelenéről és jövőjéről a nagyszínpadon (Fotó: World Football Summit )
Nemcsak a szurkolóknál verte ki a biztosítékot a „szakadár” Szuperliga ötlete, hanem a labdarúgásban évtizedek óta jelenlévő, játékosként és vezetőként is a legmagasabb szinten lévő kiválóságok is ellenzik. A madridi World Football Summit konferencián a helyszínen hallgattuk meg Samuel Eto'o, Fernando Hierro, Predrag Mijatovics és Fernando Sanz kerekasztal-beszélgetését, akik a sportág jelenéről és jövőjéről osztották meg nézeteiket.

 

A World Football Summit a labdarúgás egyik legfontosabb üzleti seregszemléje, így természetes, hogy elsősorban olyan sztárvendégek színesítik a programot, akik innovatív szemléletükkel már a pályán kívül is bizonyítottak – néhány Bajnokok Ligája-cím a zsebben, és a jól csengő „név” persze ebben a világban sem hátrány.

A Real Madrid korábbi ikonikus csapatkapitánya, Fernando Hierro az eseményen mint szakmai befektető vett részt. A most 53 éves klublegenda a FlyFut nevű startup céget karolta fel, amely drónvideókat készít kispályás és nagypályás amatőr mérkőzésekről, amelyeket később visszanézhetővé tesznek a játékosok számára. A panelbeszélgetés másik résztvevője az FC Barcelonával és az Interrel BL-győztes Samuel Eto'o Afrikában számos projektbe szállt már be aktív évei alatt is, egyes iparági értesülések szerint hamarosan benyújtja pályázatát a Kameruni Labdarúgó-szövetség elnöki pozíciójára. Predrag Mijatovics, korábbi kiváló jugoszláv válogatott, ugyancsak BL-győztes labdarúgó Ramón Calderón elnöksége alatt sportigazgatóként dolgozott a királyi gárdánál, ma saját cégeit igazgatja Spanyolországban. Fernando Sanz ugyan Real Madrid-nevelés (és a korábbi elnök, Lorenzo Sanz fia) és ő is nyert BL-t a klubbal, de később a Malagában teljesedett ki pályafutása, amelynél 205 mérkőzésen lépett pályára, majd visszavonulása után négy évig a klub elnöke is volt, mielőtt katari befektetőknek eladta a tulajdonrészét. Ezzel a felhozatallal igyekeztek a szervezők a hallgatóságot inspirálni a szeptemberi konferencia első napjának fő programján.

HIERRO: A FUTBALL AZ EMBEREKÉ, NEM LEHET KISAJÁTÍTANI

A kerekasztal-beszélgetés a labdarúgás elmúlt két évének zaklatott időszakának értékelésével kezdődött. A résztevők szerint a végül földbe állt Szuperliga koncepciója is a pandémia okozta nehéz gazdasági helyzetre vezethető vissza, ez ugyanis nagyban visszavetette a futballklubok és az egész ökoszisztéma stabilitását. Egyetértettek abban, hogy a labdarúgást nem lehet folyamatosan konfliktusban tartani.

Hierro a szurkolók szerepét látta kulcsnak a helyreállításban is: „A futball a szurkolóké és azoké a gyermekeké, akik nap mint nap azért küzdenek, hogy egyszer elérjenek az elitbe. Ez a sportág nem kisajátítható: a foci az embereké, az egész társadalomé, és a benne dolgozók nekik tartoznak felelősséggel.”

Sanz még sarkosabban fogalmazott: „A labdarúgás folyamatosan növekszik, hiszen tömegeket mozgat meg, az emberek szenvedélyessé válnak miatta. Ez egy szórakozási forma, épp ezért fájdalmas látni a folyamatos csatározásokat, vitákat a háttérben”.

Mijatovics az intézmények szerepére mutatott rá: „A futball már régóta egy üzlet, és mint ilyen, készen kell állnia a problémák megoldására. Az intézményeknek is sokkal nyitottabbnak kell lenniük az együttműködésre. Problémát generálni könnyű, de most össze kell fogni, és lehetőleg egy irányba húzni.”

Mind a hárman kiemelték, hogy a volt futballistáknak a csapatmunka fogalma nem ismeretlen, hiszen abban nőttek fel. Az öltözőben felmerült problémákat őszinte beszélgetésekkel lehetett feloldani, és erre lenne szükség az UEFA, a FIFA, a szövetségek és a klubok viszonyrendszerében is.

MIJATOVICS: A SZUPERLIGA KONCEPCIÓJA EGY SZÉGYEN

A beszélgetés a szurkolók szerepének megerősödésével folytatódott. Kiemelték, hogy a Szuperliga esetében éppen a szurkolói tüntetések miatt végül az összes Premier League-klub elállt a kezdeményezéstől.

Hierro is ellenezte az elitista gondolkodást. „Ki az, akinél a jövő sztárjai elkezdik bontogatni szárnyaikat? Ki neveli a gyerekeket? A szövetségek és iskolák keményen dolgoznak ezen. Az elitista gondolkodás azt az érzetet veszi el a szurkolóktól, hogy a futball az övék – pedig minden ebből indul ki, a szenvedélyből és a szívből. Az amatőröknek és a profiknak szükségük van egymásra, és egy olyan koncepció, mint a Szuperliga, ezzel ellentétes értékeket képvisel.”

Sanz így folytatta: „A Szuperliga ötlete, de még inkább az indoklása nonszensz. 2011-ben a liga egy nagy adósságspirálban volt, de a nagyok csak magukkal foglalkoztak. Szolidaritást kértek a Realtól és a Barcától, de ők ettől elzárkóztak. A közvetítési jogokból származó bevételek igazságtalan elosztása érvényben maradt, sőt, még jobban a nagyok felé billent. Ezért is hangzik furán az, hogy a Szuperligával az egész futball megmentéséért tesznek ezek a klubok.”

„A Szuperliga mögött teljesen más motivációk vannak, ez egy szégyenletes projekt – értett egyet a többiekkel Mijatovics, aki kiemelte az amatőr háttér fontosságát is – A legtöbb profi futballista gyerekként a hozzá legközelebbi amatőr klubnál kezd el játszani. Ezeket lehetetlen összehasonlítani a profi klubok által elért státusszal és pozícióval. A különbség így is hatalmas, de ha a Szuperliga zárt rendszere megalakul, és oda összpontosul a legtöbb forrás, szponzori bevétel, akkor az az egész labdarúgás hátországára negatív hatással lesz. Mindenki több pénzt akar keresni a fennmaradáshoz és a fejlődéshez: a Szuperliga a többi csapattól elvenné ezt a lehetőséget, mert a szövetségeknél összességében kevesebb forrás állna rendelkezésre a műhelyek támogatására.”

SANZ: A LABDARÚGÁS AZ EGÉSZ SZÓRAKOZTATÓIPARRAL VAN VERSENYBEN

Sanz a verseny kiélezettségét jelölte meg fő külső veszélyforrásként, amire a labdarúgásnak figyelnie kell. „Nemcsak más sportágakkal, hanem az egész szórakoztatóiparral van versenyben a futball. Ide tartoznak a streaming szolgáltatók (Netflix, Amazon), a Formula–1 és más olyan szereplők is, akik hatalmas forrásokat mozgattak meg az emberek szórakoztatására és a tartalmaik fejlesztésére. Ha nem jó a terméked/szolgáltatásod, előbb-utóbb elveszíted az érdeklődést, és ez középtávon a labdarúgásra is igaz.”

Mijatovics is a jól előkészített befektetések fontosságát emelte ki: „A fejlődésbe invesztálni kell. Mi, futballisták tudjuk már az első edzéseken, hogy melyik igazolásból lesz kulcsember, és ki az, akinek még sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy beváljon. A gazdaságban is hasonló a helyzet, sok cég megoldása nagyon ígéretesnek tűnik elsőre, és a döntéshozók viszonylag gyorsan eldöntik, hogy hajlandók-e pénzt áldozni rá. De ahogyan a futballban, úgy az üzleti életben is nagyon meg kell vizsgálni, hogy mibe/kibe fektetünk. Sportszakmailag és gazdaságilag is egy kicsit óvatosabbnak, megfontoltabbnak kell lenni. Viszont ha jól prosperál mindkét terület, akkor nagyon sikeresen lehet kijönni a pandémiás válságból.”

Eto'o a hasonlatra reagálva a következőképpen folytatta: „Ezt azzal egészíteném ki, hogy vannak olyan játékosok, akik fantasztikusan teljesítenek az edzésen, aztán a mérkőzésen csalódást okoznak. Az üzleti életben is sok ilyen emberrel találkoztam.” Hozzátette: „A legmagasabb szinten sokszor hiányolom a globális gondolkodást. Engem például afrikaiként elsősorban az afrikai történetek izgatnak: a játékosok és a cégek szintjén is. De igazán sikeres csak az lehet, aki globális megoldásokban gondolkodik, és minden kontinensre kiterjedő szemlélettel szervezi az üzletet.”

A VAR-RÓL: SZÜKSÉGES, DE NEM SZABAD KIÖLNI AZ EMBERI TÉNYEZŐT A FUTBALLBÓL

A VAR-ra vonatkozóan is többféle nézőpont bontakozott ki a beszélgetésben.Hierro üdvözölte a bevezetést, és pozitívan értékelte a technológia működését. „A labdarúgásnak adaptálni kell a fejlődése szempontjából hasznos technológiákat, mint a VAR. Ugyanakkor mindezt óvatosan, sok előkészítéssel kell megtenni. A VAR a súlyos hibák kilencvenöt százalékát kiszűri, de arra nem képes, hogy az emberek teljes gondolkodását megváltoztassa. Hiszen a futballban egy konkrét szituációt többféleképpen értelmeznek a játékvezetők, a szurkolók, az edzők és a játékosok. Ez nem egy különös dolog, mindig is így volt.”

Mijatovics is a VAR mellett tette le a voksát. „A technológia mellett vagyok, de a labdarúgásban nem szabad túlzásba vinni a használatát. Problémákat old meg a VAR, ez vitán felül áll. De ez a sportág váltja ki a leghevesebb érzelmeket, és nekem tetszik az, hogy nem minden steril, egyes helyzeteket teljesen másként értelmezünk, és az emberi tényező továbbra is nagyon erősen jelen van a labdarúgásban.”

A résztevők egyetértettek abban is, hogy a futballnak, mint tartalomnak a pályán is izgalmasnak kell maradnia, de abban is fejlődni kell, hogy hogyan jutnak el a szurkolókhoz. A médiafogyasztási szokások drasztikus változása ugyanis nagyban érintette a klubokat és a szövetségeket is – a közösségi média, a mobilos tartalmak és a rövid összegfoglalók iránti érdeklődés jelenleg is folyamatosan növekszik.Sanz így reflektált erre: „A fiatal generáció továbbra is szereti a focit, de az adatokból jól látszik, hogy nagyon másként kell őket megszólítani. Ha összességében nézzük, akkor több időt töltenek el labdarúgással kapcsolatos tartalmak fogyasztásával, de egy mérkőzést egészében már egyre ritkábban tekintenek meg.”

KI IGAZOLJON, A SPORTIGAZGATÓ VAGY AZ EDZŐ?

A kerekasztal-beszélgetés végén Samuel Eto'o egy megosztó kérdést tett fel: a három, sportigazgatói/elnöki tapasztalattal bíró beszélgető partnerét az igazolásokkal kapcsolatos döntési folyamatokról faggatta.

Mijatovics elmondta, hogy a Real Madridnál töltött sportigazgatói ideje alatt szabad kezet kapott a vízió kijelölésében, és egy generációváltást akart végrehajtani a királyi gárdánál. Az edző szerepét illetően hangsúlyozta, hogy a keretösszetétel szempontjából a legtöbb esetben kikérte véleményét, de a konkrét igazolásokról nem ő döntött. „A klubnak az edző nélkül is jól kell működnie, ezért nem szerencsés csak az ő kezébe adni az igazolásokról szóló döntéseket” – érvelt a montenegrói.

Eto'o ezt teljesen másként látja. „Aki nélkül a klubnak jól kell működnie, az pontosan a sportigazgató – a kameruni kiválóság az FC Barcelona példáján keresztül szemléltette álláspontját. – A Barcánál mi tudtuk, hogyan kell játszanunk, és milyen játékosok illenek a keretbe. Az én szememben az edző volt a főnök. Övé a teljes felelősség, ezért neki kellene igazolnia, hiszen ő ismeri az öltözőt, és azt, hogy hol van szükségünk erősítésre.”


Samuel Eto'o már labdarúgóként is aktív volt az üzleti életben. Elsősorban a játékosok érdekeinek védelmére hívta fel a figyelmet a beszélgetés alatt (Fotó: World Football Summit)
Samuel Eto'o már labdarúgóként is aktív volt az üzleti életben. Elsősorban a játékosok érdekeinek védelmére hívta fel a figyelmet a beszélgetés alatt (Fotó: World Football Summit)

Hierro egy harmadik nézőpontot is megvilágított: „Az első döntést az elnök hozza meg, amikor a klubhoz hozza a sportigazgatót. Ez a szakember jelenti a hidat a csapat és a vezetőség között. Az edzőnek a játékosok irányítása a feladata, de egy jó sportigazgató képes látni a teljes képet: tudja a csapat dinamikáját, s tisztában van az anyagi lehetőségekkel és a piaccal is.”

ETO'O A FIÓKCSAPATOKRÓL: A FIATALOK SORSÁT NEM LEHET FÉLVÁLLRÓL VENNI

Sanz szerint is az anyagiak a meghatározók, erre a Málagánál szerzett tapasztalatát osztotta meg példaként: „Az elnökségem alatt több mint negyven saját nevelésű játékosnak adtunk lehetőséget a bemutatkozásra. Mivel nem volt pénzünk igazolásokra, az utánpótlásunkra támaszkodtunk, és ez bejött: a fiatalok feljuttattak minket az első osztályba”.

Eto'o erre reflektálva a fiókcsapatok szerepét világította meg: „Miért van szükség mindenkinek fiókcsapatra? Sok fiatalnak sajnos csak annyi jut, hogy kiegészítő emberként szerepelhessen az év eleji csapatképen. Ha nem hagyják el időben a megszokott környezetet, sokszor nem lesz esélyük kibontakozni magasabb szinten. Én elhagytam a Real Madrid fiókcsapatát, és utána jött meg az áttörés a karrieremben. Ez olyan dilemma, amivel az edzőnek és a sportigazgatónak is tisztában kell lennie: a fiatal játékosok nevelése rengeteg céllal történhet, de itt emberek sorsáról beszélünk, amit nem lehet félvállról venni”.

A VÁLOGATOTT MECCSEK MIATTI UTAZÁSOK KIZSIGERELIK A JÁTÉKOSOKAT

Eto'o szerint az nem vitás, hogy a futball továbbra is növekedni fog. A kérdés inkább az, hogy hogyan lehet nagyobb bevételt szerezni belőle a jövőben, hiszen ez folyamatosan változik. A kameruni úgy látja, hogy magát a játékost kell ismét a középpontba helyezni, hiszen irántuk egyre nagyobb a rajongás, ezt látjuk a közösségi oldalakon is. Sokan elfelejtik, hogy a bevételeket elsősorban a játékos teljesítménye határozza meg, jobban kellene vigyázni rájuk. „Mondok erre egy példát! A pályafutásom során évekig hétszer utaztam körbe a világot minden szezonomban. Olyan focisták ellen, akik már lemondták a válogatottságot, vagy nem kellett ilyen meccseken szerepelniük, ugyanúgy versenyképesnek kellett maradnom, de sokkal kevesebbet pihenhettem, mint ők. Ez egy nagy probléma ma is. Azoknak, akik a versenynaptárt összeállítják, többet kellene beszélniük hús-vér játékosokkal. Hiszen amíg az európaiak maximum három-négy órát utaznak a válogatottal egy-egy meccsre, addig az afrikaiak, az ázsiaiak vagy a dél-amerikaiak napokat töltenek a repülőn, és sokkal nehezebb dolguk van a klubokhoz való visszatéréskor” – zárta a beszélgetést Samuel Eto'o.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik