A Serie B esélyesei: Vicenza Calcio

Vágólapra másolva!
2015.07.19. 17:07
  A Serie B esélyesei: Vicenza Calcio Az elmúlt idényben közvetlenül a rajt előtt a mezőnyhöz csatlakozó Vicenza annyira összeállt a szezon...
A Serie B esélyesei: Vicenza Calcio
Az elmúlt idényben közvetlenül a rajt előtt a mezőnyhöz csatlakozó Vicenza annyira összeállt a szezon második felére, hogy a harmadik helyen zárta a bajnokságot és végül a rájátszás elődöntőjében búcsúzott. Idén ősszel újra nekivágnak a hadjáratnak, mely végén szeretnének visszatérni az élvonalba.
Vicenza város Észak-Olaszországban Veneto tartományban, az azonos nevű megye székhelye. Andrea Palladio városaként is ismert, hiszen az építész számtalan késő reneszánsz épületet valósított meg a városban. Vicenza belvárosa Olaszország egyik legfontosabb művészeti, kulturális emléke, ennek köszönhetően jelentős idegenforgalmi célpont. A város lakóinak száma meghaladja a 110 ezer főt, a környék híres szülöttje Roberto Baggio, míg testvérvárosa a német Pforzheim és a francia Annecy.
A Vicenza Calcio csapatát 1902. március 9-én alapították hivatalosan, amely a régió első klubja volt. A gárda először 1911-ben jutott fel az országos első osztályba, majd a Serie A-rendszer bevezetése óta először 1942-ben lettek tagjai az élvonalnak. Néhány esztendő első osztályú szereplés után visszakerültek a Serie B-be, legközelebb 1955-ben tértek vissza, ez az időszak pedig a klub történetének legsikeresebb éveit hordozta magával, hiszen közel két évtizeden keresztül méretteték meg magukat a Serie A-ban, legjobb eredményük az 1963-1964-es hatodik hely volt, valamint a Coppa Italia-negyeddöntője.
Két év kihagyás után újra tagjai voltak az élvonalnak, és a visszatérést követő első idényben, az 1977-1978-as évadot rögtön a második helyen fejezték be, amely a mai napig a klub történetének legjobb szereplése. Pechjükre a következő idényben újra kiestek az első osztályból és az UEFA Kupában is már az első forduló a kiesésüket jelentette.
A következő időszak újra szerényebb teljesítménnyel zárult, hamar a harmadosztályban találták magukat, a '80-as évek jórészt a második és a harmadik vonal közti ingadozással telt. 1993-ban kerültek fel újra a Serie B-be, 1995-ben pedig már az élvonal tagjai voltak, zsinórban négy szezont töltöttek el a legjobbak közt. Menet közben 1997-ben a klub története során első ízben megnyerték az Olasz Kupát, miután a negyeddöntőben a Milan, az elődöntőben a Bologna, a döntőben pedig a Napoli csapatát igázták le. Egy évvel később csak 14-ként zártak a bajnokságban, a KEK-ben viszont egészen az elődöntőig eljutottak, csak a későbbi győztes Chelsea tudta megállítani őket.
Egy évvel később már nem úszták meg a kiesést, bár 2000-ben bajnokként még egyszer azonnal visszajutottak, újra egyből kiestek, 2001-ben szerepeltek utoljára az első osztályban. Ezt követően a Serie B-ben is csak közepes szereplésre voltak képesek, 2005-ben például csak a kizárások árán őrizték meg tagságukat, 2012-ben pedig szintén kiestek volna, ha nincs a Lecce körüli bundabotrány. A következő szezonban már tényleg búcsúztak, miután csak 19. helyen végeztek. A szerencsével ezután sem álltak hadilábon, mert bár csak ötödik helyen zártak a Lega Pro Prima Divisione A-csoportjában, a csődöt jelentő Siena helyét a szövetség döntése értelmében a Vicenza foglalhatta el a Serie B-ben.
A 2014-2015-ös évad pedig a nehéz kezdet ellenére nagyon jól sikerült, a mezőny harmadik helyén végeztek, a rájátszás elődöntőjében a Pescara állította meg őket, amikor jókora sérüléshullám sújtotta a csapatot.
Összességében a csapat 30 idényt húzott le a Serie A-ban és további hét szezont a hőskori első osztályban, míg a Serie B-ben 34 idényt számlálnak. Az élvonalban a második hely a legjobb eredmény, a B-Ligát eddig háromszor nyerték meg (1955, 1977, 2000), egyszer a második, négyszer pedig a harmadik helyen végeztek.
A Vicenza klubszíneit a megalapítása óta a piros és a fehér képzi, a csapat tradicionálisan ilyen színű szerelésben játssza meccseit, manapság az eredetihez hasonló piros-fehér függőleges csíkozású pólóban.
A csapat a városi rivális Real Vicenzával együtt a Stadio Romeo Mentiben rendezi hazai mérkőzéseit, amelyet az 1935-ös átadása óta négy alkalommal újítottak fel. Jelenlegi kapacitása meghaladja a 13 ezer férőhelyet, ennyien utoljára 2003-ban zsúfolódtak be a stadionba a Sampdoria elleni mérkőzésre, de azért a legutóbbi rájátszás alatt a Pescara elleni elődöntőben is elérték a 12 ezret. Az olasz felnőtt válogatott csupán egy barátságos mérkőzést vívott a stadionban, de az U21-es válogatott rendszeresen tétmeccseket is szokott vívni a Romeo Mentiben.
A Vicenza és a Pescara szurkolótáborának barátsága az egyik első testvériség volt a táborok közt, a barátság létrejötte ugyanis 1977. január 9-re datálható. Később a Ravenna, a Cremonese, az Udinese és a Reggiana csapataival alakítottak ki közelebbi kapcsolatot. Ezzel szemben a legnagyobb riválisuk a Hellas Verona, de szintén óriási az ellentét többek közt a Napoli, a Bologna, az Atalanta, a Brescia, a Chelsea, a Triestina, a Venezia, a SPAL, a Juventus, a Milan és az Inter csapataival szemben

Az elmúlt idényben közvetlenül a rajt előtt a mezőnyhöz csatlakozó Vicenza Calcio annyira összeállt a szezon második felére, hogy a harmadik helyen zárta a bajnokságot és végül a rájátszás elődöntőjében búcsúzott. Idén ősszel újra nekivágnak a hadjáratnak, mely végén szeretnének visszatérni az élvonalba.

Vicenza városa Észak-Olaszországban, Veneto tartományban fekszik, az azonos nevű megye székhelye. Andrea Palladio városaként is ismert, hiszen az építész számtalan késő reneszánsz épületet valósított meg a városban. Vicenza belvárosa Olaszország egyik legfontosabb művészeti, kulturális emléke, ennek köszönhetően jelentős idegenforgalmi célpont. A város lakóinak száma meghaladja a 110 ezer főt, a környék híres szülöttje Roberto Baggio, míg testvérvárosa a német Pforzheim és a francia Annecy.

A Vicenza Calcio csapatát 1902. március 9-én alapították hivatalosan, amely a régió első klubja volt. A gárda először 1911-ben jutott fel az országos első osztályba, majd a Serie A-rendszer bevezetése óta először 1942-ben lettek tagjai az élvonalnak. Néhány esztendő első osztályú szereplés után visszakerültek a Serie B-be, legközelebb csak 1955-ben tértek vissza. Ez az időszak pedig a klub történetének legsikeresebb éveit hordozta magával, hiszen közel két évtizeden keresztül mérettették meg magukat a Serie A-ban, legjobb eredményük az 1963-1964-es hatodik hely volt, valamint a Coppa Italia-negyeddöntője.

Két év kihagyás után újra tagjai voltak az élvonalnak, és a visszatérést követő első idényben, az 1977-1978-as évadot rögtön a második helyen fejezték be, amely a mai napig a klub történetének legjobb szereplése. Pechükre a következő idényben újra kiestek az első osztályból és az UEFA Kupában is már az első forduló a kiesésüket jelentette.

A következő időszak újra szerényebb teljesítménnyel zárult, hamar a harmadosztályban találták magukat, a '80-as évek jórészt a második és a harmadik vonal közti ingadozással telt. 1993-ban kerültek fel újra a Serie B-be, 1995-ben pedig már az élvonal tagjai voltak, zsinórban négy szezont töltöttek el a legjobbak közt. Menet közben 1997-ben a klub története során első ízben megnyerték az Olasz Kupát, miután a negyeddöntőben a Milan, az elődöntőben a Bologna, a döntőben pedig a Napoli csapatát igázták le. Egy évvel később mindössze 14-ként zártak a bajnokságban, a KEK-ben viszont egészen az elődöntőig eljutottak, csak a későbbi győztes Chelsea tudta megállítani őket.

Egy évvel később már nem úszták meg a kiesést, bár 2000-ben bajnokként még egyszer azonnal visszajutottak, de újra egyből kiestek, 2001-ben szerepeltek utoljára az első osztályban. Ezt követően a Serie B-ben is csak közepes szereplésre voltak képesek, 2005-ben például csak a kizárások árán őrizték meg tagságukat, 2012-ben pedig szintén kiestek volna, ha nincs a Lecce körüli bundabotrány. A következő szezonban már tényleg búcsúztak, miután csak 19. helyen végeztek. A szerencsével ezután sem álltak hadilábon, mert bár csak ötödik helyen zártak a Lega Pro Prima Divisione A-csoportjában, a csődöt jelentő Siena helyét a szövetség döntése értelmében a Vicenza foglalhatta el a Serie B-ben.

A 2014-2015-ös évad a nehéz kezdet ellenére nagyon jól sikerült, a mezőny harmadik helyén végeztek, a rájátszás elődöntőjében a Pescara állította meg őket, amikor már jókora sérüléshullám sújtotta a csapatot.

Összességében a Vicenza 30 idényt húzott le a Serie A-ban és további hét szezont a hőskori első osztályban, míg a Serie B-ben 34 idényt számlálnak. Az élvonalban a második hely a legjobb eredmény, a B-Ligát eddig háromszor nyerték meg (1955, 1977, 2000), egyszer a második, négyszer pedig a harmadik helyen végeztek.

A Vicenza klubszíneit a megalapítása óta a piros és a fehér képzi, a csapat tradicionálisan ilyen színű szerelésben játssza meccseit, manapság az eredetihez hasonló piros-fehér függőleges csíkozású pólóban.

A csapat a városi rivális Real Vicenzával együtt a Stadio Romeo Mentiben rendezi hazai mérkőzéseit, amelyet az 1935-ös átadása óta négy alkalommal újítottak fel. Jelenlegi kapacitása meghaladja a 13 ezer férőhelyet, ennyien utoljára 2003-ban zsúfolódtak be a stadionba a Sampdoria elleni mérkőzésre, de azért a legutóbbi rájátszás alatt a Pescara elleni elődöntőben is elérték a 12 ezret. Az olasz felnőtt válogatott csupán egy barátságos mérkőzést vívott a stadionban, de az U21-es válogatott rendszeresen tétmeccseket is szokott vívni a Romeo Mentiben.

A Vicenza és a Pescara szurkolótáborának barátsága az egyik első testvériség volt a táborok közt, a barátság létrejötte ugyanis 1977. január 9-re datálható. Később a Ravenna, a Cremonese, az Udinese és a Reggiana csapataival alakítottak ki közelebbi kapcsolatot. Ezzel szemben a legnagyobb riválisuk a Hellas Verona, de szintén óriási az ellentét többek közt a Napoli, a Bologna, az Atalanta, a Brescia, a Chelsea, a Triestina, a Venezia, a SPAL, a Juventus, a Milan és az Inter csapataival szemben.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik