Megtört fejlődés, szakmai hibák: Egervárit értékelte az MLSZ

„Az elnökség tagjai számára fontos, hogy a társadalom minden szintjén heves indulatokat kiváltó események után tárgyilagosan, egészében vizsgálja a kapitány több mint három éves működését és a magyar válogatott eredményességét.

Egervári Sándor, 2010. augusztus 11. és 2013. október 11. között 34 mérkőzésen vezette a magyar válogatottat. Mérlege: 17 győzelem, 8 döntetlen, 9 vereség, a mérkőzései felét tehát megnyerte a csapattal. Százalékos teljesítménye 62 százalék, az elmúlt 25 évben ennél egyetlen magyar szövetségi kapitány sem teljesített jobban. 2000 óta ő volt az első szövetségi kapitány, akivel a negyediknél jobb helyet tudott elérni selejtező csoportjában a válogatott, hiszen mindkét selejtező végén a harmadik lett csapata.

A magyar válogatottat a FIFA világranglista 64. helyén vette át, irányításával a valaha volt legjobb helyezését érte el a csapat a rangsorban, a 27-diket. A nemzeti csapat ezt követően is folyamatosan a harmincadik hely környékén tartózkodott, s csak októberben csúszott vissza – de még mindig előrébb tart, mint 2010 augusztusában, amikor az MLSZ vezetése azzal a feladattal bízta meg a kapitányt, hogy alakítson tartással rendelkező, a korábbi időszakoknál versenyképesebb alakulatot.

Az elnökség elfogadta, hogy az Egervári Sándor által kialakított keretbe tíz egyiptomi ezüstérmes [bronzérmes – a szerk.], U20-as játékost is beépített, és azt is, hogy egészen 2013 márciusáig töretlenül fejlődött, és a legtöbb mérkőzésen igazi közösségként működött a magyar válogatott. Ráadásul, egészen a Románia ellen idegenben megvívott világbajnoki selejtezőig, reális eséllyel bírt a pótselejtezőt érő második hely elérésére (eztán már csak matematikai esély maradt). Ez az eredmény, a kisebb-nagyobb hullámvölgyek ellenére is, arra késztette az elnökséget, hogy további bizalmat szavazzon Egervári Sándornak a munka folytatásához.

Az elnökség ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a március óta lejátszott mérkőzéseken tapasztaltakat, legyen szó barátságos vagy tétmérkőzésről, közösségépítésről, eredményességről. Különösen sajnálatra méltó, hogy a csapat a selejtező sorozat kiemelkedően fontos bukaresti mérkőzésén nem tudott felnőni az elvárt szinthez, és teljesítményével, de legfőképpen a vereség módjával az egész futballszerető közvélemény számára hatalmas csalódást okozott.

A romániai kudarc után felmerült a szövetségi kapitány leváltása, ám az elnökség akkor úgy döntött, hogy a hátralévő mérkőzéseken is Egervári és stábja dirigálja a csapatot, hiszen egy esetleges új szakember nehéz helyzetben kezdte volna meg munkáját, és ez nem szolgálta volna a válogatott hosszabb távú épülését.

Ezt követően viszont – különösen az elmúlt mérkőzések fényében – egyértelművé vált, hogy a kapitány az általa elért szinten túl már nem volt képes a továbblépést biztosítani, így az amszterdami vereséget követően az MLSZ elnöke elfogadta a kapitány lemondását.

Egervári Sándor tevékenysége két időszakra bontható. Az első 30 hónapban folyamatosan fejlődött, erősödött a válogatott, és pozitívan értékelhető eredményességet sikerült felmutatnia. Az utána következett 8 hónapban viszont megtört a folyamat, nem sikerült megőrizni a korábbi stabilitást és eredményeket. Ennek legfőbb szakmai okai a válogatottban érintett játékosok meggyengült versenyeztetése, az aktuális forma, az átigazolások és sérülések voltak, amelyeket a szakmai stáb hibái is erősítettek. Ehhez hozzájárult, hogy a válogatott illetve a szakmai stáb támogatottsága is érezhetően gyengült a közvélemény szemében és a szakmában egyaránt.

Az MLSZ elnökségének egyértelmű álláspontja, hogy a válogatott hosszú távú érdekeit a megfontolt, körültekintő kapitányválasztás szolgálja, ezért a vezetés alaposan mérlegeli a lehetőségeket, mielőtt meghozza végső döntését. Fontos, hogy a lehető legjobb megoldás születhessen meg a szövetségi kapitány személyét illetően, és a jövő évi első FIFA-játéknapon a legalkalmasabb szakember irányítása mellett léphessen pályára ismét a magyar válogatott.”