Kajak négyes: Ez az arany végre a miénk lett!

„A lényeg az volt, hogy legyen arany – mondta Storcz Botond, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya az MTI-nek. – A kajak páros versenye fantasztikus meccs volt, egyszerűen döbbenetes. Nagyon okosan versenyeztek, beosztották az erejüket, nem dőltek be az indításoknak. A lányok pedig jól kapták el a rajtot, s akkor már lehetett látni, hogy a táv második fele még jobb lesz.″

Vajda Attila teljesítményéről Storcz Botond azt mondta: pontszerző helyen végzett, ilyen a verseny.

„Darab, darab – válaszolt tréfásan Ábrahám Attila, a Magyar Kajak-kenu Szövetség főtitkára arra a felvetésre, hogy előzetesen a magyarok közül Vajda Attila számított esélyesebbnek, mégis a férfi kajakpáros és a női kajaknégyes nyert. – Négy-öt aranyeséllyel számoltunk, a fő szabály szerint ezt felezni kell, tehát két-háromra számíthattunk. A mostani kettővel már teljesítettük a tervet, de ez a szám még nőhet, akár az öt is bejöhet.″

A főtitkár hozzátette: a Dombi, Kökény páros győzelmének azért örül, mert ebben a számban még nem nyert olimpián magyar kettős, s Kökény Roland már nagyon megérdemelte a diadalt.

„Ő már hosszú évek óta ott van az élvonalban, de eddig elmaradt az átütő siker. Sokan elfelejtik, hogy nyert párosban és négyesben is világbajnokságot, de amikor valami megmozdult a csapatnál, akkor ő mindig rosszul jött ki belőle. Ennek ellenére keményen dolgozott, edzett tovább, s készen állt a szerencsére. Dombi személyében pedig ideális társat talált.″

A női kajak négyesről Ábrahám Attila – aki 1988-ban Szöulban a négyessel nyert olimpiát – úgy vélekedett, látszott, hogy nagyon együtt vannak a lányok:

„Az előfutamban viszonylag gyengébben mentek, de ez sem rázta meg őket, látszott, hogy van tartásuk. Azt gondoltam, hogy a vége szorosabb lesz, ők is úgy készültek, hogy akár az utolsó öt méteren dőlhet el az első hely sorsa. Kovács Kati azt adta ki a többieknek, hogy a befutó utáni fehér bójasorig kell hajtani.″

Kucsera Gábor, aki 2006-ban párosban világbajnokságot nyert Kökény Rolanddal, a befutó pillanatában tudta, hogy nyert a magyar kajak kettős: „Ezt zsigerből érzi az ember.″

Hozzátette: elképesztő tiszteletet érez Kökénnyel szemben.

„Kökszivel három olimpiai ciklust csináltunk végig. Amit most, az utolsó ciklusban csinált, az minden tiszteletet megérdemel. Tíz éve mondogatja, hogy akkor is olimpiát fog nyerni, s így lett.″

NŐI K–4 500 MÉTER: „SZÉT TUDTAM VOLNA HARAPNI MINDENKIT” – KOZÁK DANUTA

Női négyesünk hagyományosan a németekkel vív nagy csatát: a nagy riválisé volt a jobb időeredmény hétfőn, ezzel együtt a szerdai verseny viszonylag simán alakult. A mieink jól rajtoltak, és bár fél távnál a fehérorosz négyes állt az élen, a sebességet váltó magyar hajó – ne spóroljuk meg a hősök névsorát: Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Kovács Katalin, Fazekas-Zur Krisztina – magabiztosan előzött, majd verte vissza a német támadást.

„Nagyon bennem volt az elrontott pekingi rajt – mondta a futam után Kozák Danuta a Nemzeti Sportnak. – Most viszont nagyon jól elmentünk. Az előfutamunkban még nem tetszett igazán a négyesünk, a tegnapi egyesem viszont annyi erőt adott, hogy most az utolsó száz méteren szét tudtam volna harapni mindenkit. Holnap is lesz feladatom, ma jó formában mentem, remélem, holnap is így lesz!”

Kovács Katalin első szavai az NS-nek : „A rajt jól sikerült, jelezte, hogy ebből győzelem is lehet. Kétszáznál átfutott az agyamon, hogy megvan, négyszáznál pedig, hogy ezt nem veszíthetjük el!”

„Nem ilyen versenyre számítottam, azt hittem, hogy mi fogjuk üldözni őket, erre szinte végig mi vezettünk. Kirobbantunk a rajtból, és az ellenfeleknek esélyt sem hagytunk, hogy utolérjenek – idézte fel később a döntőt Kovács az MTI-nek nyilatkozva. – Azzal nem foglalkoztam, hogy az Eb-n szerzett harmadik hely után sokan leírtak bennünket. Tudtam, hogy nincs gond, hiszen akkor még csak néhány napot tudtunk együtt készülni. Túlléptünk azon a szereplésen, nem görcsöltünk rajta, sőt, inkább erőt merítettünk belőle.″

Az immár háromszoros olimpiai és 31-szeres világbajnok kajakos a dobogón megcsókolta az aranyérmet – úgy tűnt, úgy örül neki, mintha az első lenne.

„Nagyon jó érzés, amikor az ember megvalósít egy álmot, amiért dolgozik. Én így tudok örülni az életben minden apróságnak, persze ez nem apróság, hanem óriási dolog″ – mondta ezzel kapcsolatban Kovács Katalin, aki három ezüst után tudott a csúcsra érni ebben a számban.

„Nagyon nyugodt voltam az elmúlt napokban, magabiztosnak éreztem magam, és ebben a többiek is segítettek. Tudtam, hogy ott ülnek előttem, és nem lehet baj – árulta el Fazekas-Zur Krisztina, aki férje és edzője, Rami Zur révén tavaly még amerikai színekben indult a szegedi világbajnokságon, majd idén tavasszal hazatért, és kiharcolta az olimpiai csapatba kerülést. – Mindig benne volt az álmaiban az ötkarikás szereplés, bíztam is benne, és nagyon sokat gondoltam rá. Örülök, hogy végül összejött és ráadásul aranyéremmel.″

„Még most sem fogom fel, mi minden történt velünk az elmúlt egy órában… – így Szabó Gabriella. – Az első húzásra sikerült megindítani a hajót, a lányok meg jöttek utánam. Amikor célba értünk, az első gondolatom a pekingi második helyünk volt. Ez az arany végre a miénk lett!”

Magyarország női kajakos kvartettje az ötkarikás játékokon 1992-ben, Barcelonában tudott diadalmaskodni legutóbb. Azóta mindig a németek nyerték ezt a számot. A négyes a sportág 21. magyar olimpiai diadalát aratta.

FÉRFI K–2 1000 MÉTER: „AZT CSINÁLTUK, AMIT TUDUNK” – DOMBI RUDOLF

Dombi Rudolf és Kökény Roland a legjobb időt érte el az előfutamok során, de a döntőben a vezetést csak 750 méter után vette át – és pozícióját hatalmas hajrával őrizte meg. A magyar kettős mindössze 53 ezreddel előzte meg a hatalmas hajrát kivágó portugál egységet. A két magyar élete legjobb eredményét érte el – Kökénynek korábban vb- és Eb-aranya, Dombinak Európa-bajnoki címe volt.

„Amikor célba értünk, úgy éreztem, hogy megvan a győzelem. Annyiszor indítottunk a futam során, amennyit terveztünk, saját maxos pályát mentünk” – mondta a társánál 11 évvel fiatalabb Dombi Rudolf a Magyar Rádiónak, majd nevetve hozzátette: „Azt csináltuk, amit tudunk, ez ennyire volt elég. Az esélyekről előre nem szívesen mond az ember semmit, csak akkor, ha bejön a dolog. Mi dolgoztunk egész nyáron, és bízva bíztunk. Remek csapatot alkotunk így hárman-négyen, Rolinak is van egy mentora, szép időszak áll mögöttünk.″

„Már percek óta vége a döntőnek, de még most is remeg a lábam. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült győzniük. Tudtam, hogy remek hajrájuk van, és amikor beértek, nekem egyértelmű volt, hogy elsők lesznek – de hát én elfogult vagyok″ – mondta az úszó olimpikon Verrasztó Evelyn, az újdonsült aranyérmes Dombi Rudolf barátnője.

„Érdemes volt kitartanom, hiszen harminckét éve elég komolyan űzöm ezt a sportot. Már majdnem a pályafutásom végén vagyok, ez az utolsó olimpiám, úgyhogy ez a hab a tortán a karrierem szempontjából" – mondta a 36 éves Kökény Roland az eredményhirdetést követően az MTI-nek.

Dombi Rudolfnak és Kökény Rolandnak Vaskuti István, a magyar és a nemzetközi szövetség alelnöke adta át a virágokat az eredményhirdetésnél.

FÉRFI C–1 1000 MÉTER: „A SZÍVEMET-LELKEMET BELETETTEM” – VAJDA ATTILA

Vajda Attila a negyedik legjobb idővel került a döntőbe, és már ez jelezte, hogy a címvédésben nagyon sokan akarják megakadályozni. A magyar versenyző egy picit beragadt a rajtnál, és ahogy fogytak a méterek, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá: nem tudja megismételni pekingi bravúrját. A magyar kenus végül a hatodik helyen végzett, a német Sebastian Brendel lett az olimpiai bajnok.

„Igazából nem esett szét a mozgásom, ma ennyi volt benne, abszolút kihajtottam magam. Lehetett volna szebb és jobb, de az élsport nem arról szól, hogy lehetett volna... A felkészülés során mindent megtettünk, hogy ma ez a pálya tökéletes legyen, és én a szívemet-lelkemet beletettem ebbe a döntőbe″ – nyilatkozta Vajda Attila a Nemzeti Sport helyszíni tudósítójának.

A magyar kenus érzékeltette: őt egyáltalán nem érte váratlanul, ami történt – számított arra, hogy nagyon nagy lesz a konkurencia.

„Az elmúlt években győztem, dobogós tudtam lenni, viszont az előfutam időeredményei már azt mutatták, hogy legalább hat egység tud hasonlót, nagyon erős, kiegyenlített a mezőny. Sokkal kiegyenlítettebb, mint az elmúlt években. Lehetnék csalódott, de a lelkiismeretem tiszta. Azon el lehet gondolkodni, hogyha előbb kijövünk, akkor mennyivel jobban tudunk alkalmazkodni, hiszen a párás, hűvösebb, csapadékosabb idő nagy változás volt a szegedi kánikula után, nem is beszélve a más fajsúlyú vízről.″

Bár a körülmények nem ideálisak, Vajda igyekszik jó erőben tartani magát, és helytállni 200 méteren, ahol nem tartozik az esélyesek közé.

„Nincs konditerem, pedig a bemelegítésemnél nekem az sokat számít. A hotelben egy csövön húzódzkodom, itt a pályán egy evezős ergométeren kell bemelegítenünk, amit amatörizmusnak tartok. A kétszáz méter nem az én számom, igazából azért indulok, hogy legyen ott is magyar, ha már a lehetőségem megvolt rá. Nincs sok esélyem bejutni a döntőbe, de mindent megteszek azért, hogy megszorongassam a sprintereket.″