FFT: Ez az idény meghozza az áttörést – Vida Kristopher

Vágólapra másolva!
2021.09.25. 19:39
null
Fotó: FFT via Getty Images
A lengyel Piast Gliwice 26 éves középpályása most van a legjobb formában, amióta elszerződött Dunaszerdahelyről. Ahogy jönnek a gólok, úgy nő az önbizalma is, és még esze ágában sincs lemondani a válogatottságról.

 

Ízelítőként néhány részlet a FourFourTwo interjújából:

–Az előző idényben a hatodik lett a csapat. Mi a cél most?
–Konkrét célt nem tűztünk ki magunk elé, mindig a következő feladatra fókuszálunk. Nincs ugyan kimondva, de egyértelmű vágyunk, hogy kijussunk az európai kupaporondra. És nagyon jó lenne megnyerni a Lengyel Kupát, szeretnék már a magasba emelni egy trófeát.

–Másfél éve távoztál Dunaszerdahelyről. Nem bántad meg a klubváltást?
–Nehéz kérdés, mert a DAC-ot is nagyon szerettem. Nem indult jól a lengyelországi történet, mert megérkezésem után két héttel jött a járvány, és otthon ültünk két és fél hónapot. Nagyon megszenvedtem azt az időszakot. De nem bántam meg, mert szeretem a kihívásokat, és egy erősebb ligába kerültem, ahol újra bizonyítanom kellett. Úgy érzem, ez az idény meghozza az áttörést, most jó formában vagyok, végre a szurkolóknak is bizonyíthatom, hogy érdemes volt szerződtetni engem.

–Milyen a mindennapi életed Gliwicében? Jó hely?
–Gliwice nem nagy város, igaz, Dunaszerdahely még kisebb volt, nincs ezzel semmi baj. Azt tudni kell, hogy nem a legnevesebb futballváros Lengyelországban, viszonylag kevés szurkolónk van, a tizenegyezer férőhelyes stadionunk legfeljebb félig szokott megtelni. De szeretünk itt élni a feleségemmel és a kutyánkkal. Van egy gyönyörű városközpont, a csapattársaimmal ott szoktunk időt tölteni az edzések után. Ami kicsit problémát jelent, hogy kevesen beszélnek angolul. Könnyen tanulok nyelveket, de a lengyel nagyon nehéz.

–Sokszor voltál magyar korosztályos válogatott, és a felnőtteknél is többször szóba került már a neved, de még nem szerepeltél a nagyok között. Ennek is eljön majd az ideje?
–Ez továbbra is nagy álmom. Amikor jobb időszakaim voltak, olyankor gyakran felvetődött a nevem a válogatottnál, de a keretbe eddig csak egyszer hívtak meg, az Azerbajdzsán és Wales elleni mérkőzésekre. Ráadásul azokat is a lelátóról néztem, a meccskeretbe már nem kerültem be. Bízom benne, hogy valamikor magamra ölthetem a címeres mezt, akár már az októberi selejtezők során is.

A teljes interjút elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik