Óriásit hajrázott a DVTK, nagy csalódást okozott a Budafok – NB II-es értékelés

NSO-ÖSSZEÁLLÍTÁS NSO-ÖSSZEÁLLÍTÁSNSO-ÖSSZEÁLLÍTÁS NSO-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Vágólapra másolva!
2021.12.16. 11:18
null
Könyves Norbert (pirosban) és a DVTK bizakodva várhatja a tavaszt (Fotó: Vajda János/Észak-Magyarország)
Véget ért a labdarúgó NB II 2021–2022-es kiírásának őszi szezonja, sőt már egy, tavaszról előre hozott fordulót is lejátszottak a csapatok. A Nemzeti Sport Online szokás szerint értékeli az őszt; a bajnokságot kiváló hajrájának köszönhetően a DVTK vezeti, a Vasas áll a második helyen, míg abszolút pozitív meglepetést szerzett az újonc Kecskemét, illetve a Haladás, de Szegeden sem panaszkodhatnak az őszre. A Budafok azonban negatív szenzációt okozott eddigi szereplésével, hiszen az előző idényben még NB I-es XXII. kerületiek kieső helyen állnak. A mezőny hátsó részének szorosságát pedig az mutatja, hogy a 13. és a 19. helyezett között mindössze két pont a különbség.

 

NAGYOT HAJRÁZÓ DVTK, AZ EGYIK MEGLEPETÉSCSAPAT AZ ÚJONC LETT

Szenzációs hajrájának köszönhetően az előző idényben még az NB I-ben szereplő DVTK telelhet az élen a másodosztályban, pedig az együttes a 11. játéknap után még mindössze a 7. helyen állt úgy, hogy addig csak négy bajnokin diadalmaskodott. A klubvezetőség azonban kitartott Kondás Elemér vezetőedző mellett – nem is vetődött fel edzőváltás – és ez helyes döntésnek bizonyult, hiszen utolsó kilenc bajnokijából nyolcat megnyert az együttes, egyszer pedig remizett, mindennek köszönhetően pedig az első helyig nyomult. Az élcsapatok ellen jól ment a diósgyőrieknek, a Vasast (2–1) és a Haladást (2–0) otthon legyőzte, míg a Kecskemét ellen döntetlent (1–1) játszottak. Minden DVTK-érzelmű drukker számára azonban nyilvánvalóan a Nyíregyháza elleni mérkőzés volt a legfontosabb ősszel és a csapat ezt is behúzta hazai pályán (4–2). A miskolciak szerezték a legtöbb gólt a bajnokságban (38-at), ebből három támadó, Könyves Norbert, Horváth Zoltán és Molnár Gábor összesen huszonhat találatot vállalt magára. Az együttes bizakodva tekinthet tehát a jövőbe, Oláh Bálint a Nemzeti Sportnak elmondta, hogy nyilvánvaló céljuk a remek formát átmenteni tavaszra.

Sorozatban negyedik idényét kezdte meg nyáron a második vonalban a nyáron többek között Márkvárt Dáviddal és Bobál Gergellyel megerősített Vasas, amely új vezetőedzővel, Kuttor Attilával vágott neki a bajnokságnak. Az agyi keringéses betegsége után a 2. fordulóban, Diósgyőrben elveszített rangadón csereként újra pályára lépett a piros-kékek meghatározó csatára, Feczesin Róbert, aki ezt követően a 7. körben a Szolnok elleni diadal alkalmával góllal tért vissza a kezdőbe. Hogy a jelenléte mennyire fontos az angyalföldieknek, azt mi sem jelzi jobban, hogy az ősz végére hét találatával ő lett a csapat legeredményesebbje. A Vasas az ősz folyamán csak háromszor kapott ki, a DVTK mellett Győrben és Tiszakécskén – különösen az utóbbi fájt nagyon a szurkolóknak, hiszen a sereghajtó újonc otthonában úgy hagyta ott a három pontot az angyalföldi gárda, hogy előtte zsinórban öt meccsen még gólt sem kapott. A piros-kékek helyzetét nehezítette, hogy október végén Kuttor Attila és a segítője, Tóth Mihály is koronavírusos lett, így két meccsen is Desits Szilárd asszisztensedző irányította a csapatot. Kuttor a Haladás ellen emberhátrányban megnyert rangadón tért vissza, ekkor élre ugrott a Vasas, sőt a 17. forduló után már három pont előnnyel vezette a táblázatot. Ezután azonban az utolsó három meccsén csak egyszer nyert, így a bajnokság félidejében birtokolt éllovas pozíció odalett – a Vasas másodikként, tehát így is feljutó helyről várhatja a tavaszt.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Kecskeméti TE bőven a várakozások felett teljesített újoncként ősszel, ők az egyik meglepetéscsapat. A lila-fehérek nyáron alaposan átalakultak – 16 játékos érkezett – és úgy tűnik, nem nagyon lőttek mellé az átigazolási piacon. Az első fordulóban ugyan még kikapott otthon a Budaörstől a KTE 3–2-re, de ezt követően főképpen Lukács Dániel mesternégyesével 5–2-re győzte le a Soroksárt, mellyel egy 13 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat indult el. A nagy menetelés folyamán a Vasas és a DVTK otthonában is pontot szerzett Szabó István együttese. A Kecskemét egyik nagy erénye az egységben volt keresendő, Szabó bátran forgatta csapatát a sűrű időszakokban, így a keret minden tagját „tűzben” tartotta. Noha az őszi szezon hajrájában Szegeden és Tiszakécskén, valamint otthon a Haladás ellen is pont nélkül maradt az újonc, utolsó két mérkőzésén erőt demonstrált, hiszen a Szentlőrincet és a Budaörsöt is hárommal verte meg idegenben, így felléphetett a dobogóra.

Lukács Dániel Soroksár elleni mesternégyese lendületet adott a Kecskemétnek (Fotó: Dömötör Csaba)
Lukács Dániel Soroksár elleni mesternégyese lendületet adott a Kecskemétnek (Fotó: Dömötör Csaba)

A negyedik helyen álló Szombathelyi Haladás új szakmai stábbal, Németh Szabolcs vezetőedző irányításával kezdte a bajnokságot, amely előtt a célkitűzés az első nyolc hely valamelyikének megszerzése volt. A rajton a vasiak 1–0-ra nyertek Pécsett, majd további tíz bajnokin nem találtak legyőzőre. A szombathelyiek meglepték a mezőnyt, ők kapták a bajnokságban a legkevesebb gólt és hat fordulón keresztül vezették is a tabellát. A zöld-fehérek csapatvédekezése rendben volt, viszont a támadójátékukon maradt csiszolnivaló. A rangadókon nem igazán ment az együttesnek, a Vasas és a Diósgyőr elleni idegenbeli meccseket elveszítették. Ugyanakkor a Kecskemét otthonából három ponttal távozott az őszi idényben sok saját nevelésű fiatalt pályára küldő Hali.

IDEGENBEN REMEKELT A SZEGED ÉS AZ ETO, SOKAT REMIZETT A SIÓFOK ÉS A SZENTLŐRINC

Remek őszt produkált a Szeged-Csanád GA is. A Haladás után a második legkevesebb gólt kapta (15), az idegenbeli teljesítmény alapján pedig szintén másodikként áll az ETO mögött. Kilenc alkalommal érintetlen maradt Molnár F. Tamás hálója, Dragan Vukmir együttese ennek ellenére sem nevezhető tipikus „bekkelő” együttesnek, hiszen többnyire már az ellenfél térfelén elkezdte a labdaszerzésre irányuló letámadást. Szegeden kikapott az éllovas Diósgyőr (2–1) és a harmadik Kecskemét (2–0), nem tudott nyerni a második Vasas (0–0) sem, és ugyan Szombathelyen vereséget szenvedett a Tisza-parti alakulat (0–1), viszont a Győr otthonából elhozta a három pontot (2–0) – az élmezőny csapatai elleni eredmények is bizonyítják, jó munkát végzett az edzői stáb az ősszel.

A GÓLLÖVŐLISTA ÉLCSOPORTJA

13 gól: Takács Tamás (Csákvár)

11 gól: Könyves Norbert (DVTK)

10 gól: Lukács Dániel (Kecskemét)

9 gól: Lukács Rajmond (Békéscsaba)
8 gól: Molnár Gábor (DVTK)

Az ETO FC Győr a 12. helyen végzett az előző bajnokságban, ehhez képest mindenképpen előrelépés, hogy az ősz után a 6. helyen áll az együttes. Az idegenbeli mérlege a győrieknek a legjobb az egész mezőnyben, hat győzelem és két döntetlen mellett csak Ajkán és Siófokon kaptak ki. A jó hazai eredményekkel viszont adós maradt Klausz László csapata, a győri szurkolók csupán háromszor örülhettek győzelemnek az ETO Parkban (a kieső helyen álló Tiszakécske és a Budafok, illetve a feljutásra álló Vasas ellen). A győri házi góllövőlista elején két nyáron igazolt játékos, Óvári Zsolt és Bacsa Patrik áll, 6, illetve 5 találattal.

A kellemes meglepetést okozó együttesek közé sorolható a Dorogi FC is. Egy éve a csapat a kieső zónában telelt, az előző bajnokság végére azonban feljött a 14. helyre. Most továbbra is Fenyvesi László kezei alatt jó rajtot vett a Komárom-Esztergom megyei csapat, amelynek egységességét mutatja, hogy az első hat meccséből négyet megnyert, mindegyiket egy-egy góllal. Tette mindezt úgy, hogy a Buzánszky Jenő Stadion felújítása miatt a hazai bajnokijait akkor még Tatabányán játszotta. Ezután visszaesés következett, kétszer is négyfordulós nyeretlenségi sorozatuk volt a dorogiaknak és bár október végén visszatérhettek a saját otthonukba, ám az első hazai fellépésen meglepetésre alulmaradtak a Csákvárral szemben, majd kiütötte őket a Vasas (0–5). Ez egy kijózanító vereség lehetett, mert a hátralévő hat találkozójukból megint négyet behúztak Girsikék, és úgy zárták hetedikként az őszt, hogy a mezőnyben – holtversenyben a Tiszakécskével – a legkevesebb döntetlent játszották, mindössze hármat.

Kissé hektikus őszön van túl a BFC Siófok, amelyet nyáron Domján Attila személyében új tréner vett át. A Balaton-partiak az első hat meccsükön ikszeltek, az első győzelemre pedig egészen a nyolcadik játéknapig kellett várni, ezt azonban utána újabb két siker követte. Az ősz derekán visszaesés következett, a hajrá azonban jól sikerült, utolsó öt bajnokijából négyet megnyert az együttes, így felkapaszkodott a nyolcadik helyre. Kiesési gondjai várhatóan – az előző idénnyel ellentétben – már nem lesznek a Balaton-partiaknak.

A Nyíregyháza jó kezdés után visszaesett – a fotón Zamostny Balázs (Fotó: Török János/Délmagyarország)
A Nyíregyháza jó kezdés után visszaesett – a fotón Zamostny Balázs (Fotó: Török János/Délmagyarország)

Kétgólos hátrányból, a hosszabbításban fordította meg első meccsét a Dorog ellen a Nyíregyháza Spartacus, és ez akkora lendületet adott a stadionépítés miatt hazai meccseit Balmazújvároson játszó csapatnak, hogy az első hét fordulóban nem is talált legyőzőre. A remek rajtot követően visszaesett a nyíregyháziak teljesítménye, öt nyeretlen meccs után edzőváltás következett, Szergej Pacajt Feczkó Tamás váltotta a kispadon. Az új szakvezetővel megnyerte első meccsét az együttes, de ezután a koronavírus-járvány elérte a keretet, emiatt rengeteg kulcsjátékosát nélkülözte a Nyíregyháza és ismét gödörbe került, amelyből nem sikerült kimásznia az őszi szezon végéig. A Szpari utolsó meccsein ráadásul hadilábon állt a góllövéssel, szurkolói joggal lehetnek tehát csalódottak: csapatuk a 9. helyen telel, miközben a kiváló szezonkezdet jobb helyezéssel kecsegtetett.

Az előző idény meglepetéscsapata volt a PMFC, amely a nyáron igyekezett a lehető legjobban összetartani a keretet, s ezt a törekvést nagyjából siker is koronázta, hiszen a Győrhöz igazoló Óvári Zsolton kívül meghatározó játékos nem távozott Pécsről. Ezzel szemben erősítések bőven érkeztek a csapathoz, többek között Svedjuk Alex, Marques-Airosa Patrik, Hursán György és Bíró Bence is Baranyába tette át székhelyét. Az idényt mégsem sikerült igazán jól kezdeniük a piros-feketéknek, s így a lelátón is megjelentek az elégedetlen hangok. Amikor pedig épp elindulhatott volna felfelé a gárda, jött egy sérülés-, betegséghullám, ami kettétörte a jó sorozatukat. A viszontagságos őszt követően a Pécs dolga leginkább az lesz, hogy rendezze a sorokat, és ismét mindenki bevetésre alkalmas állapotba kerüljön, hogy Vas László ismét törhesse azon a fejét, melyik a legjobb tizenegy, amit a pályára küldhet.

Az előző idényben története legjobb eredményét – 5. hely – elérő FC Ajka beragadt a rajtnál, de ez annak is köszönhető, hogy nyáron alaposan átalakult a csapat játékoskerete. A korábbi meghatározó emberek közül öten-hatan távoztak, a változásokat nem volt könnyű kezelni, egészen a hatodik fordulóig nyeretlen volt Kis Károly legénysége. Mikor úgy tűnt, kezd magára találni az együttes (amely a rossz kezdés után az ETO FC Győrt, a Békéscsabát, és a III. Ker. TVE gárdáját is legyőzte), mindig jött egy bukkanó, egy gyenge forma, vagy egy szerencsétlenül sikerült mérkőzés. Így összességében erősen hullámzó volt az ajkai ősz, leginkább azt bánhatják a Vasas elleni hazai döntetlennel évet záró Veszprém megyeiek, hogy több „megnyert” meccset is kiadtak a kezükből.

Szinte a nulláról építette újra csapatát a Szentlőrinc a nyáron, hiszen mindössze hat játékos maradt a klubnál első másodosztályú idénye után. Ekkora változtatásokat követően nem sokan gondolták volna, hogy az egymás számára szinte teljesen ismeretlen labdarúgók stabil teljesítményt tudnak majd nyújtani az idény elején, az összecsiszolódási időszakban. Éppen ezért voltak a baranyaiak az NB II legkellemesebb meglepetései között a tíz meccsre nyúló veretlenségi sorozatukkal, még akkor is, ha ebből hétszer csak egy pontot szereztek. Először a Budafok múlta felül őket az első és azóta is egyetlen olyan találkozójukon, amikor Mervó Bence és Miroslav Grumics is kezdett. A kiemelkedő kezdést követően viszont jött egy betegségek, sérülések nehezítette időszak, amikor hat mérkőzésen keresztül nem is tudtak nyerni. Az őszi meccseik sorát viszont így is pozitívan, a Szolnok legyőzésével tudták lezárni, így valamivel nyugodtabban telelhetnek.

RENDKÍVÜL SZOROS AZ ALSÓHÁZ – A BUDAFOK ÉS A SZOLNOK IS BAJBAN VAN

Nagy mélységeket járt meg ősszel a Békéscsaba 1912 Előre csapata, ahol nagyon sokáig csak remélték, hogy az év végére elkerülnek a kieső zónából. A bajnokságot még Preisinger Sándor irányításával kezdték el a lila-fehérek, de hat forduló után még egyetlen győzelmet sem számláltak, és mindössze három pontot hoztak össze, a 18. helyen álltak. Preisinger távozott, a viharsarkiakat a Vasas kedvéért 2020-ban elhagyó Schindler Szabolcs visszatért, és a szakember – ha nem is azonnal, de – gatyába rázta a társaságot és a 10. fordulóban Csákváron megszerezte a nagyon várt első győzelmet. Hazai pályán a Nyíregyháza elleni mérkőzés kivételével nem nyert bajnokit a csapat, idegenben Győrben és Szegeden győzött még kétszer, és így, a szoros alsóházat látva, ha nem is nyugodtan, de mégis jobb szájízzel telelhet a 13. helyen. Az Előre támadói sokáig nem nagyon találták a góllövő cipőjüket, ám Lukács Raymond aztán megrázta magát és 9 találatig jutva vezeti a házi góllövőlistát.

Lipcsei Péter együttese, a Soroksár öt meccset nyert meg az őszi húszból (Fotó: Meder István)
Lipcsei Péter együttese, a Soroksár öt meccset nyert meg az őszi húszból (Fotó: Meder István)

 

Az összeállítást készítette: Bábics Norbert, Bereczky Bence, Füzesi Bálint, Gajdács Pál, Gelei József, Horváth Gábor, Kvanduk Bence, Mádi József, Nyitrai András, Pósfai Gyula, Pum András, Sánta László, Varga Balázs.

Ha van tipikus középcsapat a második vonalban, akkor a Soroksár SC-re feltétlenül illik ez a jelző. Igaz, az előző bajnokság nyolcadikja most csak a 14. helyen áll, ráadásul a mezőny sűrűsége miatt mindössze egy pont az előnye a 18. és 19. helyezettel szemben. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Lipcsei Péter együttese a Szamosi Mihály Sporttelep rekonstrukciója miatt a pályaválasztói jog felcserélését kérte és az első öt fordulóban rendre idegenben játszott. Ezek után már nem annyira meglepő, hogy az első diadalát csak a hetedik körben, Békéscsabán aratta. Az újonc III. Kerületi TVE legyűrése után egy rossz széria következett: hat meccsükből négyet elvesztettek, csak kettőt nyertek meg Lovrencsics Balázsék, akik az utolsó hat bajnokijukon megint csak egy győzelmet tudtak elérni. Örömteli tény viszont, hogy december 5-én a Vasas ellen először rendeztek villanyfényes mérkőzést a soroksári pályán, bár a premier nem sikerült jól, hiszen a vendég együttes mind a három pontot elvitte.

Időbe tellett, amíg az előző kiírásban még az NB III-ban szereplő III. Kerületi TVE felvette a másodosztály ritmusát, az első 12 fordulóban ugyanis mindössze egyszer tudott nyerni – a szintén újonc Tiszakécske otthonában. A dolgok alakulásában közrejátszhatott az is, hogy Kemenes Szabolcs vezetőedző magánéleti okok miatt a 3. fordulótól nem ülhetett ott a kispadon, helyette Czvitkovics Péter és Veress Balázs „meccseltek”, majd az egykori kapus szeptember végén, az Ajka elleni hazai találkozón tért vissza. Három nappal később egy bravúros döntetlen következett Diósgyőrben, az újabb sikerre azonban október végéig kellett várni, ami a Siófok ellen jött össze. A pécsi diadal fellángolásnak tűnt, ám az utolsó két fordulóban megtáltosodott Kemenes Szabolcs együttese: előbb a Békéscsabát gyűrte le több mint 70 percig emberhátrányban játszva, majd Budafokon rúgott egy sima hármast a tavasszal nálánál még két osztállyal feljebb játszó ellenfelének. A begyűjtött hat pontnak köszönhetően a III. Kerületi TVE a 15. helyre ugrott előre, így meglepetésre bennmaradó pozícióban térhetett pihenőre. Javítanivaló azért így is akad bőven, hiszen a csapat a szerzett gólokat tekintve – holtversenyben – az utolsó előtti helyen van a mezőnyben.

A nyári keretátalakítás nem ment zökkenők nélkül az Aqvital FC Csákvárnál, tizennégy új játékos és egy komplett szakmai stáb került júniusban a klubhoz. Az egykori válogatott labdarúgóból edzővé lett Mónos Tamás kezébe került a marsallbot, a Puskás Akadémiától érkezett 53 éves szakembernek ez az első megbízatása felnőtt együttesnél. Ennek ellenére biztató rajtot vett az együttes, ám a folytatásban „elfelejtett" nyerni – kilenc meccset játszott le zsinórban győzelem nélkül, s egy csapásra a kiesők között találta magát. A szezon második felére viszont összeállt a gárda, csupán az őszi bajnok DVTK-tól, a feljutásért küzdő Haladástól, valamint a Tiszakécskétől szenvedett vereséget, miközben legyőzte a Szegedet, a Dorogot és a Soroksárt. A téli szünetet így bennmaradó helyen tölti a Csákvár, ám sokkal nyugodtabbak lehetnének szurkolói, ha a nyolc döntetlenből a Szolnok, a Győri ETO és a III. Kerületi TVE ellen „agyonnyert” meccseken nem engedik kicsúszni a kezükből a győzelmet. A góllövőlistát 13 találattal a korábban az NB I-ben is szereplő csákvári támadó, Takács Tamás vezeti.

Az ősz egyik csalódását a Budaörsi SC szereplése okozta. Amíg a csapat egy évvel ezelőtt még a harmadik helyen telelt, majd az előző bajnokságot a hatodik helyen zárta, addig most a még éppen bennmaradást jelentő, 17. pozíciót foglalja el. Pedig a bajnokságot remekül, egy kecskeméti győzelemmel kezdte Márkus Tibor együttese, ráadásul több mint öt év után csákvári és tatabányai átmeneti otthonaiból végre a saját, vadonatúj stadionjába költözhetett a gárda. Ennek ellenére az első hazai győzelmére közel két hónapot kellett várni, ami a 10. fordulóban a sereghajtó Tiszakécske ellen jött össze, de akkor már Gabala Krisztián irányította a Budaörsöt. Időközben ugyanis Márkust egy hétmeccses nyeretlenségi sorozat után menesztették. Eddig Gabala érkezése sem hozott áttörést: vele 11 forduló alatt 13 pontot sikerült összekaparni, igaz, a zöld-fehérek bravúros döntetlent értek el a Vasas otthonában, de például egy sima ötöst kaptak Diósgyőrben.

A Budaörs új stadionjában eddig nem jönnek a várt jó eredmények (Fotó: Dömötör Csaba)
A Budaörs új stadionjában eddig nem jönnek a várt jó eredmények (Fotó: Dömötör Csaba)

Ha van igazi mélyrepülés, akkor a Budafoki MTE-é feltétlenül az volt ezen az őszön. A XXII. kerületi gárda tavasszal esett ki az NB I-ből és az idényt a tehetséges fiatal edzőnek tartott Boér Gáborral kezdte meg. Az első hét fordulóban szerzett 11 pontjával még közepes teljesítményt nyújtott a fővárosi alakulat (3 győzelem, 2 döntetlen és 2 vereség), ezután azonban ötből négy bajnokit is elbukott, ráadásul háromszor gólképtelen maradt, így a pécsi 1–3 után a klubvezetőség megköszönte Boér munkáját és a korábbi játékost, majd vezetőedzőt, Csizmadia Csabát hívta vissza a kispadra. A váltás ellenére a pontok csak lassan kezdtek gyarapodni a Budafok neve mellett, a győzelmek ugyanis továbbra is elmaradtak. Nyolc forduló alatt Csizmadiával mindössze öt döntetlent ért el a dél-budai együttes, egynél több gólt pedig csak egyszer sikerült összehoznia, így szégyenszemre a kiesést jelentő 18. helyről fordulhat rá a tavaszra.

Bár hét alapember is távozott nyáron a Szolnoki MÁV-tól, a Tisza-parti csapat mégis remekül kezdte az idényt, öt forduló után – a Diósgyőr legyőzését követően – veretlenül állt a tabella második helyén. Azonban ezután már kezdtek kijönni a keret hiányosságai, tehát az, hogy a Nyíregyházába szerződő Novák Csanád által hátrahagyott űrt egyik támadó sem tudta betölteni. A kék-fehérek az utolsó 11 mérkőzésükön nyeretlenek maradtak, mely találkozókon csupán négy gólt szereztek, így visszacsúsztak a kiesőzónába. Csábi József vezetőedző emiatt le is mondott, tavasszal már az eddigi másodedző, Romanek János irányítja az együttest, amelynek helyzete messze nem reménytelen, hiszen a hat pozícióval előrébb álló Békéscsaba is csak kétpontnyi távolságra található tőle.

A z újonc Tiszakécskei LC Nagy Sándor vezetőedző irányításával vágott neki a bajnokságnak, és az első pontját a 3. fordulóban Békéscsabán szerezte meg, majd két körrel később sikerült újabb döntetlent elérnie Szegeden. Ekkor már nem Nagy Sándor irányította a csapatot, hanem Virágh Ferenc asszisztensedző, a végleges új tréner, Visinka Ede pedig a 7. játéknapon dirigálta először a kécskeieket. Az együttes egészen a 14. fordulóig nagyon gyengén, 2 ponttal állt sereghajtóként a tabellán, de a csákvári győzelem meghozta az áttörést és ezzel elmozdultak a holtpontról. A hajrában legyőzték a Vasast, a Kecskemétet és a PMFC-t, így végül a tízpontos hátrány 5 pontra csökkent, tehát nem reménytelen a helyzet.

AZ ÁLLÁS
1. Diósgyőri VTK 20 12 6 2 38–19 +19 42
2. Vasas FC 20 12 5 3 37–16 +21 41
3. Kecskeméti TE 20 11 5 4 32–16 +16 38
4. Szombathelyi Haladás 20 11 4 5 23–13 +10 37
5. Szeged-Csanád Grosics Akadémia 20 10 5 5 27–15 +12 35
6. ETO FC Győr 20 9 5 6 26–20 +6 32
7. Dorogi FC 20 9 3 8 21–25 –4 30
8. BFC Siófok 20 7 9 4 24–22 +2 30
9. Nyíregyháza Spartacus 20 7 6 7 26–28 –2 27
10. Pécsi MFC 20 7 5 8 24–21 +3 26
11. FC Ajka 20 6 6 8 27–28 –1 24
12. Szentlőrinc 20 5 9 6 23–25 –2 24
13. Békéscsaba 1912 Előre 20 4 9 7 26–32 –6 21
14. Soroksár SC 20 5 5 10 27–36 –9 20
15. III. Kerületi TVE 20 5 5 10 20–33 –13 20
16. FC Csákvár 20 4 8 8 28–33 –5 20
17. Budaörs 20 4 8 8 22–33 –11 20
18. Budafoki MTE 20 4 7 9 21–26 –5 19
19. Szolnoki MÁV FC 20 4 7 9 19–31 –12 19
20. Tiszakécske 20 4 3 13 20–39 –19 15
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik