NB I: a legpechesebb magyar szurkolók Szegedtől Egeren át Budafokig

Vágólapra másolva!
2021.05.19. 11:34
null
A budafoki szurkolóknak nincs szerencséjük, csak öt hazai meccsen láthatták élőben a csapatukat az NB I-ben (Fotó: Budafoki MTE)
Azt gondolhatnánk, nincs annál rosszabb egy szurkolótábornak, amikor csapata, amelynek élvonalba jutására hosszú éveket vagy évtizedeket várt, a siker után egy évvel ki is esik. Létezik azonban ennél is szörnyűbb forgatókönyv, amikor a drukkerek nem is igazán láthatják kedvenceiket saját stadionjukban a várva várt élvonalbeli idényben. Az elmúlt bő húsz évben a Budafok volt a harmadik klub, amely úgy búcsúzott az NB I-től rögtön a feljutás után, hogy szurkolói még tíz hazai meccsen sem láthatták élőben kedvenceiket…


Nem az NB I-től a 2020–2021-es idény végén sereghajtóként búcsúzó Budafoki MTE volt az egyetlen a magyar labdarúgás előző, bő két évtizedes történetében, amely úgy váltott átszállójegyet az élvonalra, hogy szurkolói néhány meccset leszámítva hazai pályán, élőben nem is láthatták kedvenc csapatukat. Az 1999–2000-es idényben a Szeged LC-vel, a 2012–2013-as kiírásbanaz Egerrel történt hasonló, igaz, más-más okból.

A nemrég véget érő évadban a Budafok 74 év után szerepelt újra az élvonalban, de a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások miatt zárt kapuk mögött volt kénytelen rendezni a hazai mérkőzései többségét. A Kisvárda elleni nyitó meccsüket, illetve a Mol Fehérvár elleni, második hazai találkozójukat telt ház, mintegy kétezer néző előtt játszották a XXII. kerületiek. Bár a leginkább közönségvonzó, Ferencváros elleni első otthoni mérkőzésükre a sorsolás alapján az 5. fordulóban, szeptember végén került volna sor, a meccset a Bajnokok Ligája selejtezőjében érdekelt zöld-fehérek kérésére januárra halasztották, amikor már nem lehetett beengedni a nézőket. A Bp. Honvédot először november elején fogadták volna (akkor még bemehettek volna a nézők), de azt az összecsapást a vendégcsapatnál diagnosztizált koronavírus-fertőzések miatt a kispestiek kérvényezésére december 23-ra halasztották.



A budafokiak így 17 hazai mérkőzésükből csak ötöt tudtak szurkolóik előtt játszani,átlagos nézőszámuk 1690 fő volt. A bajnokságban sokáig volt reményük a bennmaradásra, a 31. fordulóban dőlt el, hogy búcsúznak az NB I-ből. Minimális sikerélmény azért így is jutott a budafoki drukkernek, hiszen csapatuk otthon a Kisvárdát (2–1) és a Diósgyőrt (2–1) meg tudta verni azokona meccseken, amikor voltak nézők. A Fehérvártól (1–4), a Pakstól (2–3) és a Honvédtól (0–1) viszont kikaptak a szurkolóik előtt.

Rosszabbul jártak az egri szurkolók, miután az Egri FC 2012 tavaszán a Szolnokot megelőzve megnyerte az NB II Keleti csoportját, és 26 év elteltével lett újra élvonalbeli csapata a városnak (akkor az Eger SE szerepelt az NB I-ben – a szerk.). A Magyar Labdarúgó-szövetség ugyanis a villanyvilágítás hiánya miatt nem adta meg az engedélyt a hazai meccsek egri rendezésére, ezért az Eger a bajnokság során egyetlen alkalommal sem szerepelhetett saját otthonában. Aktuális ellenfeleit először a Vasas pályáján, Budapesten, majd Debrecenben, Miskolcon, később Vácon fogadta. A legtöbben – a tudósítók becslése szerint 1500-an, 2000-en – a Loki Oláh Gábor utcai stadionjában rendezett, Ferencváros elleni meccsére voltak kíváncsiak, a negatív rekordot a Lombard Pápa elleni találkozó 56 fős nézőszáma jelentette, az átlag 392 lett.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az egriek csupán három győzelemmel és hat döntetlennel az utolsó helyen zárták a bajnokságot, miközben három edző – az őszi idényben Simon Antal, utána Mészáros Ferenc, majd az utolsó két meccsen Vojtekovszki Csaba – is irányította őket. A Heves megyei együttes ezután nem kapott NB II-es licencet, így a következő idényt csak az NB III-ban kezdhette meg, ahonnan az őszi idényt követően kizárták.

A Szeged LC az 1998–1999-es kiírásban harmadik lett az akkor NB I-nek nevezett másodosztályban, így került fel az élvonalba, a Professzionális Nemzeti Bajnokságba (PNB) – az 1990–1991-es idény után szerepelt ismét a Tisza-parti város csapata az élvonalban. Szegeden hatalmas igény volt 1999 őszén a legmagasabb szintű futballra, hiszen az első, ETO elleni találkozóra az akkori tudósítások szerint 13 ezren látogattak ki a Felső Tisza-parti Stadionba,majd a Vasas elleni meccset 12 ezren tekintették meg. Mivel az eredmények nem jöttek, a vezetőedzői poszton Strausz Lászlót négy meccs után Nagylaki Kálmán, majd újabb három találkozó elteltével Linka József váltotta. Ezzel párhuzamosan a szurkolói érdeklődés is visszaesett, de az őszi idényben, kilenc mérkőzésen így is 5722 fő volt a hazai átlagnézőszám.



A Szeged LC a bajnokság őszi idényét három diadallal, öt döntetlennel és kilenc vereséggel – köztük a Dunaferr elleni 0–9-cel – sereghajtóként zárta, majd elfogyott a pénz, és miután a csapat tavasszal sorozatban a negyedik mérkőzésére sem tudott kiállni, az MLSZ kizárta a bajnokságból.

Azóta sem az Eger, sem a Szeged nem tudott újra feljutni az élvonalba, vajon a budafoki drukkereknek mennyit kell várniuk, hogy újra NB I-es meccsen szurkolhassanak csapatuknak Budafokon?

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik