Labdarúgás: Rudas Ferencre emlékeztek születésének 100. évfordulóján

A közös ünnepségen Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke felidézte, hogy Sebes Gusztáv szövetségi kapitánynak eredetileg Rudas Ferenc volt az első számú jelöltje a jobbhátvéd posztjára, ám súlyos lábsérülése közbeszólt, a válogatottban így mindössze 23-szor szerepelt. A két hagyományőrző szervezet vezetője ezután Móré Imrét köszöntötte 90. születésnapja alkalmából, aki személyesen tette tiszteletét az eseményen, s az ünnepségen arról beszélt, hogyan kezdődött a futballal való sajátos és sikeres viszonya szülőfalujában, a Fejér megyei Cecén:

„Gyermekkoromban a vasárnapi szórakozás a délelőtti misékkel és az istentisztelettel kezdődött. A délutánt az idősebbek a kocsmában, a hűvös kerthelyiségben kártyázással, sörözgetéssel ütötték el. Ez a program csak addig tartott, ameddig falunk büszkeségei, a focicsapat tagjai ki nem vonultak a pályára, hogy megmérkőzzenek a szomszéd falu legényeivel. Ez volt a helyi fő attrakció! Jöttek a délelőtti lányok a templomból, jöttek a sörözők, kártyázók,sok kíváncsi ember a faluból, hogy buzdítsák a helyi csapatot.”

Így és innen indult kilencven éve az 1931. július 4-én született sportember kacskaringós pályafutása, amely aztán az MTK, a Kőbányai Sörgyár és a Budapesti Építők érintésével az 1956-os forradalom után svédországi emigrációban folytatódott. A svéd labdarúgást edzőként és elméleti szakemberként is segítette, 2005-ben kitüntették a svéd sportszolgálati érem aranyfokozatával.

„Én nem tudtam többet svédül 1956-ban, mint bárki itt a teremben, a futball azonban egyetemes nyelv, könnyen megtaláltam a közös hangot odakint a labdarúgásban élőkkel” – mondta a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület rendezvénytermében a köszöntésére egybegyűlteknek szerda délután Móré Imre, aki már jó néhány éve újra Magyarországon, elmondása szerint Cece, Budapest és Hévíz vonzásában él.