Amikor a Honvéd kis híján kiejtette a későbbi BEK-döntőst

Nem csak önmagában azért érdekes Csábi József számára a szombati bajnoki, mert játékos-pályafutásának legmeghatározóbb klubjához látogat, amelyben 1988 és 1994, valamint 1998 és 2000 között 191 bajnokin lépett pályára. A Nyíregyháza Spartacus edzője az ellenfél trénerével, az olasz Pietro Vierchowoddal is felemlegetheti a huszonhárom évvel ezelőtti párbajt, egy október végi napon a Kispest-Honvéd FC az olasz bajnok Sampdoriát fogadta.

A Bajnokcsapatok Európa Kupája 1991–1992-es kiírásának 2. fordulójában az akkor még nyolcas főtáblára jutás volt a tét, és a kispestiek éppenhogy csak alulmaradtak a Honvéd jelenlegi szakvezetőjének abban a sorozatban BEK-döntős csapatával szemben. A hazai 2–1-es győzelmet Genovában 3–1-es vereség követte, ám ha az utolsó percekben, Adrian Negrau fejesénél Gianluigi Pagliuca nem véd akkorát, nem az olasz sztárcsapat a döntős, hanem a Honvéd a főtáblás…

„Először is az jut eszembe erről a párharcról, hogy bizony nagyon kevésen múlott a továbbjutásunk – lapozott vissza a történelemkönyvben huszonhárom évet Csábi József. – Ezer sebből vérezve léptünk pályára, sérültjeink és eltiltottjaink voltak, kényszerből ekkor játszottam én is először belső védőt, vagy ahogy akkor hívtuk, centerhalfot. Igen, a visszavágón Gianluca Vialli a lábam között lőtte el a labdát, és azzal lett három nulla az eredmény, de még felálltunk a padlóról. Volt két jól sikerült bedobásom, az egyikből született a szépítésünk, a másikból pedig Adrian Negrau csaknem továbbjutást érő fejese. Emlékszem, a visszavágót követő sajtótájékoztatón a nagy bedobások titkáról faggattak az újságírók.”

És az megvan, hogy az első mérkőzésen kinek a rövid hazaadása után szerzett vezetést a kispestieknek Pisont István?

„Csak nem Vierchowodéból? – veszi a lapot Csábi József. – Hátha szombaton is belehibázik a mérkőzésbe a kolléga... A második gólunkat, amelyet Cservenkai Donát rúgott, szintén jókora olasz hiba előzte meg, valaki nagy ívben rúgta a saját kapuja felé a labdát, amire aztán Doni lecsapott.”

Az a valaki Toninho Cerezo, a Sampdoria egyenlítő góljának szerzője volt. De nem az 57-szeres brazil válogatott futballista volt az olasz klub egyetlen világsztárja, hiszen olyan játékosokkal vették fel a versenyt Csábi Józsefék, mint Gianluca Pagliuca, Alessandro Orlando, Srecko Katanec, Attilio Lombardo, Paulo Silas vagy a két csatárklasszis, Gianluca Vialli és Roberto Mancini.

„Bizony, és egy ilyen csapattal álltuk a sarat úgy, hogy az első meccs hajrájában kapusunkat, Tarlósi Istvánt kiállították, és öt percig csatárunk, Adrian Negrau állt a kapuban, a visszavágón pedig Gulyás István sérülten védett – kontrázott Csábi József. – A két világsztár támadóval nehezen bírtunk, de nem volt rossz látni, hogy a Sampdoria edzőfejedelme, Vujadin Boskov a visszavágó utolsó negyedórájában a pálya mellett toporzékolva zavarja vissza védekezni Vialliékat.”

Hát igen, azok más idők voltak, és nemcsak azért, mert meg lehetett fogni a hazaadást és még csak kettőt lehetett cserélni... De mi maradt meg Vierchowodból?

„Az, hogy az adott kereteken belül roppant kemény játékos volt, s neki köszönhetően csapata stabilan állt a lábán.”

Na, nem abban a pillanatban, amikor az olasz bekk és a kapus Gianluca Pagliuca egymásra várt a kapu felé guruló labdánál...

„Jaj, ne is mondja. Hihetetlen balszerencsés gólt hoztunk össze itt, ennél a tizenhatosnál – mutatott az eredményjelző felőli kapu irányába Pietro Vierchowood, a kispestiek vezetőedzője. – Gianluca és én is a másikra vártunk, eljátszottuk a védők és a kapusok rémálmát a labdával, enyém, tiéd, enyém, tiéd, aztán végül naná, hogy a csatáré lett. Nem először kerül szóba ez a mozdulat, amióta itt vagyok a Honvédnál, az egyik kispesti akadémiai edző poénból már cikizett is ezzel a mozdulattal. Emlékeztettem, végül mi jutottunk tovább, sőt a döntőig meneteltünk a sorozatban. Harag persze nincs belőle, előfordul ez, mindenki hibázik...”

Az olasz trénernek telefonunk segítségével mutatjuk meg a találkozó összefoglalóját, Pietro Vierchowod aztán a kispesti tribünön hátradőlve illedelmesen elismerte, nem tudta, hogy a Nyíregyháza vezetőedzője is pályán volt azon a mérkőzésen. Persze ez még véletlenül sem illetlenség a részéről, hiszen számtalan csapat számtalan labdarúgója ellen futballozott hosszú karrierje során.

„Nem tudtam kollégámról, hogy ilyen sokáig futballozott a Honvédban, azt ellenben igen, hogy ő is a nyáron vette át csapata irányítását – így Pietro Vierchowod. – Itthon játszunk, mi vagyunk a párharc esélyesei, de nálam olyan nem fordulhat elő, hogy akár csak egyetlen játékosom is félvállról vegye az ellenfelet, és ne tisztelje őket maximálisan. Nálam ez alapkövetelmény! Egy győzelemmel és egy vereséggel kezdtük a bajnokságot, a Nyíregyháza ellen fontos lenne az újabb siker. Jó úton járunk, a játékosok vevők az elképzeléseimre, remélem, szombaton ebből minél többet vissza is kapok.”

És egyetlen kispesti védő sem vár majd a kapujából kirontó kapusra...