A Zalaegerszeg a középmezőnyben foglalt helyet a bajnoki tabellán a forduló előtt, míg a Paks a 12. helyen szerénykedett féltávnál.

A mérkőzés első félideje tömören összefoglalható: a játék színvonala a közepes szintet sem érte el, a ZTE pedig két helyzetéből kettőt értékesített.

Mindkét gól Roguy Meyé nevéhez fűződik, a támadó két szélről érkező labdát passzolt a hálóba mintegy két méterről.

A találkozó unalmas mederben csordogált, a háromszáz stadionba kilátogató nézőnek nem okozott túl sok örömet a pályán mutatott játék.

A szurkolók elsősorban a Magyar Labdarúgó-szövetség vezérkarával foglalkoztak, és azt skandálták, hogy „Csak a lámpafény!”.

A Paks azért neheztel az MLSZ-re, mert a gárda kénytelen Pécsett játszani hazai mérkőzéseit, mivel stadionjában nincsen villanyvilágítás.

A látottak alapján valóban nem ez a legnagyobb probléma a magyar labdarúgással, ám volt még a játékosoknak 45 percük, hogy bizonyítsák, helyük van az élvonalban.

A második játékrész zalai helyzettel kezdődött. Zatara lőtt kapura 18 méterről futtából, a labda a felső lécen csattant.

Az 57. percben Balaskó szépíthetett volna, de képtelen volt elgurítani a labdát a kilépő Vlaszák mellett.

A hátralévő fél órában mindkét csapat belátta, hogy érdemben már nem tudnak változtatni az eredményen, bár egy gól még született a találkozón.

Tíz perccel a lefújás előtt harmadszorra is beköszönt a Zalaegerszeg, Balázs Zsolt 19 méterről leadott lövését nem tudta kikapni Kovács a jobb alsó sarokból.

A lefújásig már nem változott az eredmény; a Paks semmit sem tett a pontszerzésért, a ZTE félgőzzel is behúzta a meccset.