Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tegnapi rivális a legerősebb gárda az eddigiek közül, és nem lehetett valami jó hatással Lipcsei Péterékre, hogy a lengyelek elkéstek a találkozóról, és az így negyedórás csúszással kezdődött…
Ráadásul mindinkább jogosnak tetszik László Csaba vezetőedző óhaja, azaz hogy szeretne igazolni egy magas, jól fejelő s szerelő védekező középpályást, mivel a jelek szerint a sérült Adem Kapic pótlása a jelenlegi keretből megoldhatatlan feladat; a szlovén légiós, akárcsak a kínai kupagyőztes Santunggal vívott meccsről, a mostaniról is hiányzott (az ázsiaiak csütörtökön háromszor vették be a magyarok kapuját…).


Az első játékrészben egyébiránt elfogadható telejesítményt nyújtott az FTC, jól működött a szélsőjáték, amelyet az edzéseken sokat gyakoroltatott László Csaba. A parázs hangulatú (negyedóra alatt három sárga lapott osztott ki a játékvezető) második félidőben pedig már három csatárral támadtak a zöld-fehérek, de annak ellenére, hogy a Cipruson szolgáló ENSZ-katonák is szurkoltak a Fradinak, a (nem számszerű) végeredmény az lett, mint az előző két találkozón: vereség. A legnagyobb gond egyébként éppen az volt, hogy a támadók nem csupán csütörtökön, vasárnap is csütörtököt mondtak: helyzeteket csak kidolgozni sikerült, értékesíteni nem - ellentétben az ellenféllel, amely nem kegyelmezett.

Mindazonáltal ami pozitívumként megemlíthető, hogy mindhárom ciprusi mérkőzésen pályára lépett a román Marius Sasu, aki legutóbb a szeptemberi, Kaposvár elleni bajnokin futballozhatott, azóta leginkább a térdműtéte utáni rehabilitációjával volt elfoglalva. Mostanra azonban teljesen felépült, jóllehet, erőnlétileg nem érte még utol magát, de az edzőtábor végére várhatóan ezzel sem lesz problémája (miként a gólszerzéssel sem…).
A Ferencváros következő mérkőzését szerdán Korolovszky Gábor és Vezér Ádám együttese, az Omonia Nicosia ellen játssza majd - talán több sikerrel.