Bulatovics 48 százalékos lövőteljesítménnyel az élen

NŐI KÉZILABDA EB, STATISZTIKAI ÉRDEKESSÉGEK A KÖZÉPDÖNTŐ UTÁN
0 – Az első csoportkört hibátlanul teljesítő Norvégiának és Montenegrónak is becsúszott egy vereség a középdöntő során, így egy százszázalékos csapat sem maradt a mezőnyben.

0 – Szerbia és Montenegró sem jutott eddig elődöntőbe női Eb-n a két ország egymástól való elszakadása, azaz 2006 óta.

3 – A középdöntőt három csapat zárta veretlenül (nem számítva az első csoportkörből hozott eredményeket). Szerbia és Németország kétszer nyert, egyszer döntetlent játszott, míg Oroszország két döntetlen mellett egyszer győzött.

3 – Háromszor is villant a piros lap azonnali kizárást eredményezve a Magyarország–Montenegró mérkőzésen. Tőlünk Tomori Zsuzsannát, az ellenféltől Andrea Klikovacot és Milena Knezsevicset állították ki végleg ily módon.

3 – A női kézi Eb-k 1994 óta íródó történetében eddig csak három országnak jutott aranyérem (Norvégiának 5, Dániának 3, Magyarországnak 1). A klub négytagúra bővülhet, amennyiben a szerb–montenegrói elődöntő továbbjutója lesz a végső győztes.

3 – Rendező ország eddig szintén háromszor diadalmaskodott. Dánia 1996-ban és 2002-ben, valamint Norvégia 2010-ben, amikor Dániával együtt rendezte meg a kontinenstornát, és a döntő a dániai Herningben volt. Szerbia csatlakozhat az otthon ünneplők táborához.

4 – Eddig négy döntetlent hozott a torna, egyet az első csoportkör, hármat a középdöntő. A négyből háromszor Oroszország volt az egyik remiző.

4 – Az Eb-n részt vevő válogatottak közül négy biztosan ott lesz a jövő évi világbajnokságon. Szerbia rendezőként, Norvégia címvédőként, Magyarország és Montenegró pedig a mostani Eb-szereplésének köszönhetően.

5 – Magyarország ötödször jutott elődöntőbe női Eb-n. Legjobb eredményünk a 2000-es aranyérem volt, 1998-ban és 2004-ben bronzérmet szereztek a mieink, míg 1994-ben negyedikként végeztek.

8 – A hazai válogatott nyolcadszor került be a legjobb négybe: 1994 (Németország), 1996 (Dánia), 2000 (Románia), 2002 (Dánia), 2004 (Magyarország), 2010 (Dánia és Norvégia), most pedig Szerbia.

9 – A tizedik Eb-jén részt vevő Norvégia kilencedszer játszhat elődöntőt, sorozatban hatodszor.

11 – A legnagyobb különbség a középdöntő meccsei közül a norvég–francia találkozón alakult ki, 30–19-re nyertek a skandinávok.

35 – A legkevesebb gól a sorsdöntő szerb–francia összecsapáson született, amelyet 18–17-re a hazaiak nyertek meg.

42 – Az első csoportkör után Katarina Bulatovics és Tomori Zsuzsanna még holtversenyben vezette a góllövőlistát, azóta a montenegrói átlövő ellépett a magyar játékostól, és hat meccsen szerzett 42 találatával egyedül vezeti a listát. A norvég Linn Jörum Sulland 35 góllal a második, a harmadik helyen pedig a svéd Isabelle Gulldén és a német Laura Steinbach áll 33-mal.

68 – A legtöbb gólt a középdöntőben a dán–norvég mérkőzés (35–33) hozta.

81 – A legjobb százalékkal, 81-gyel a spanyol Carmen Martín lőtt a legjobb húsz gólszerző közül, 30 találatához csak 37 kísérletre volt szüksége. A francia Paule Baudoin (72 százalék) és a dán Ann-Grete Nörgaard (71 százalék) követi, Bulatovics a 42 gólját 88 lövésből szerezte, ez csak 48 százalék.

111 – A legkevesebb góllal a franciák zárták a középdöntőt (111-gyel), Románia (114) végzett a második, Németország (119) pedig a harmadik helyen ezen a nem túl dicsőséges listán.

115 – A franciák jó védekezéssel próbálták ellensúlyozni gyenge támadójátékukat, a legkevesebb gólt, 115-öt ők kapták a középdöntőbe beszámító meccsek során. Németország (116) és Szerbia (118) is stabil volt hátul.

146 – A legtöbb gólt, 146-ot a dán kapusok kapták, a csehek 141-et, a spanyolok 135-öt.

148 – A lőtt gólok számában is a dánok állnak az élen, a norvégok (140) és a magyarok (132) férnek még fel a dobogóra.
0 – Az első csoportkört hibátlanul teljesítő Norvégiának és Montenegrónak is becsúszott egy vereség a középdöntő során, így egy százszázalékos csapat sem maradt a mezőnyben.

0 – Szerbia és Montenegró sem jutott eddig elődöntőbe női Eb-n a két ország egymástól való elszakadása, azaz 2006 óta.

3 – A középdöntőt három csapat zárta veretlenül (nem számítva az első csoportkörből hozott eredményeket). Szerbia és Németország kétszer nyert, egyszer döntetlent játszott, míg Oroszország két döntetlen mellett egyszer győzött.

3 – Háromszor is villant a piros lap azonnali kizárást eredményezve a Magyarország–Montenegró mérkőzésen. Tőlünk Tomori Zsuzsannát, az ellenféltől Andrea Klikovacot és Milena Knezsevicset állították ki végleg ily módon.

3 – A női kézi Eb-k 1994 óta íródó történetében eddig csak három országnak jutott aranyérem (Norvégiának 5, Dániának 3, Magyarországnak 1). A klub négytagúra bővülhet, amennyiben a szerb–montenegrói elődöntő továbbjutója lesz a végső győztes.

3 – Rendező ország eddig szintén háromszor diadalmaskodott. Dánia 1996-ban és 2002-ben, valamint Norvégia 2010-ben, amikor Dániával együtt rendezte meg a kontinenstornát, és a döntő a dániai Herningben volt. Szerbia csatlakozhat az otthon ünneplők táborához.

4 – Eddig négy döntetlent hozott a torna, egyet az első csoportkör, hármat a középdöntő. A négyből háromszor Oroszország volt az egyik remiző.

4 – Az Eb-n részt vevő válogatottak közül négy biztosan ott lesz a jövő évi világbajnokságon. Szerbia rendezőként, Norvégia címvédőként, Magyarország és Montenegró pedig a mostani Eb-szereplésének köszönhetően.

5 – Magyarország ötödször jutott elődöntőbe női Eb-n. Legjobb eredményünk a 2000-es aranyérem volt, 1998-ban és 2004-ben bronzérmet szereztek a mieink, míg 1994-ben negyedikként végeztek.

8 – A hazai válogatott nyolcadszor került be a legjobb négybe: 1994 (Németország), 1996 (Dánia), 2000 (Románia), 2002 (Dánia), 2004 (Magyarország), 2010 (Dánia és Norvégia), most pedig Szerbia.

9 – A tizedik Eb-jén részt vevő Norvégia kilencedszer játszhat elődöntőt, sorozatban hatodszor.

11 – A legnagyobb különbség a középdöntő meccsei közül a norvég–francia találkozón alakult ki, 30–19-re nyertek a skandinávok.

35 – A legkevesebb gól a sorsdöntő szerb–francia összecsapáson született, amelyet 18–17-re a hazaiak nyertek meg.

42 – Az első csoportkör után Katarina Bulatovics és Tomori Zsuzsanna még holtversenyben vezette a góllövőlistát, azóta a montenegrói átlövő ellépett a magyar játékostól, és hat meccsen szerzett 42 találatával egyedül vezeti a listát. A norvég Linn Jörum Sulland 35 góllal a második, a harmadik helyen pedig a svéd Isabelle Gulldén és a német Laura Steinbach áll 33-mal.

68 – A legtöbb gólt a középdöntőben a dán–norvég mérkőzés (35–33) hozta.

81 – A legjobb százalékkal, 81-gyel a spanyol Carmen Martín lőtt a legjobb húsz gólszerző közül, 30 találatához csak 37 kísérletre volt szüksége. A francia Paule Baudoin (72 százalék) és a dán Ann-Grete Nörgaard (71 százalék) követi, Bulatovics a 42 gólját 88 lövésből szerezte, ez csak 48 százalék.

111 – A legkevesebb góllal a franciák zárták a középdöntőt (111-gyel), Románia (114) végzett a második, Németország (119) pedig a harmadik helyen ezen a nem túl dicsőséges listán.

115 – A franciák jó védekezéssel próbálták ellensúlyozni gyenge támadójátékukat, a legkevesebb gólt, 115-öt ők kapták a középdöntőbe beszámító meccsek során. Németország (116) és Szerbia (118) is stabil volt hátul.

146 – A legtöbb gólt, 146-ot a dán kapusok kapták, a csehek 141-et, a spanyolok 135-öt.

148 – A lőtt gólok számában is a dánok állnak az élen, a norvégok (140) és a magyarok (132) férnek még fel a dobogóra.

NŐI KÉZILABDA EB, STATISZTIKAI ÉRDEKESSÉGEK A KÖZÉPDÖNTŐ UTÁN

0 – Az első csoportkört hibátlanul teljesítő Norvégiának és Montenegrónak is becsúszott egy vereség a középdöntő során, így egy százszázalékos csapat sem maradt a mezőnyben.

0 – Szerbia és Montenegró sem jutott eddig elődöntőbe női Eb-n a két ország egymástól való elszakadása, azaz 2006 óta.

3 – A középdöntőt három csapat zárta veretlenül (nem számítva az első csoportkörből hozott eredményeket). Szerbia és Németország kétszer nyert, egyszer döntetlent játszott, míg Oroszország két döntetlen mellett egyszer győzött.

3 – Háromszor is villant a piros lap azonnali kizárást eredményezve a Magyarország–Montenegró mérkőzésen. Tőlünk Tomori Zsuzsannát, az ellenféltől Andrea Klikovacot és Milena Knezsevicset állították ki végleg ily módon.

3 – A női kézi Eb-k 1994 óta íródó történetében eddig csak három országnak jutott aranyérem (Norvégiának 5, Dániának 3, Magyarországnak 1). A klub négytagúra bővülhet, amennyiben a szerb–montenegrói elődöntő továbbjutója lesz a végső győztes.

3 – Rendező ország eddig szintén háromszor diadalmaskodott. Dánia 1996-ban és 2002-ben, valamint Norvégia 2010-ben, amikor Dániával együtt rendezte meg a kontinenstornát, és a döntő a dániai Herningben volt. Szerbia csatlakozhat az otthon ünneplők táborához.

4 – Eddig négy döntetlent hozott a torna, egyet az első csoportkör, hármat a középdöntő. A négyből háromszor Oroszország volt az egyik remiző.

4 – Az Eb-n részt vevő válogatottak közül négy biztosan ott lesz a jövő évi világbajnokságon. Szerbia rendezőként, Norvégia címvédőként, Magyarország és Montenegró pedig a mostani Eb-szereplésének köszönhetően.

5 – Magyarország ötödször jutott elődöntőbe női Eb-n. Legjobb eredményünk a 2000-es aranyérem volt, 1998-ban és 2004-ben bronzérmet szereztek a mieink, míg 1994-ben negyedikként végeztek.

8 – A hazai válogatott nyolcadszor került be a legjobb négybe: 1994 (Németország), 1996 (Dánia), 2000 (Románia), 2002 (Dánia), 2004 (Magyarország), 2010 (Dánia és Norvégia), most pedig Szerbia.

9 – A tizedik Eb-jén részt vevő Norvégia kilencedszer játszhat elődöntőt, sorozatban hatodszor.

11 – A legnagyobb különbség a középdöntő meccsei közül a norvég–francia találkozón alakult ki, 30–19-re nyertek a skandinávok.

35 – A legkevesebb gól a sorsdöntő szerb–francia összecsapáson született, amelyet 18–17-re a hazaiak nyertek meg.

42 – Az első csoportkör után Katarina Bulatovics és Tomori Zsuzsanna még holtversenyben vezette a góllövőlistát, azóta a montenegrói átlövő ellépett a magyar játékostól, és hat meccsen szerzett 42 találatával egyedül vezeti a listát. A norvég Linn Jörum Sulland 35 góllal a második, a harmadik helyen pedig a svéd Isabelle Gulldén és a német Laura Steinbach áll 33-mal.

68 – A legtöbb gólt a középdöntőben a dán–norvég mérkőzés (35–33) hozta.

81 – A legjobb százalékkal, 81-gyel a spanyol Carmen Martín lőtt a legjobb húsz gólszerző közül, 30 találatához csak 37 kísérletre volt szüksége. A francia Paule Baudoin (72 százalék) és a dán Ann-Grete Nörgaard (71 százalék) követi, Bulatovics a 42 gólját 88 lövésből szerezte, ez csak 48 százalék.

111 – A legkevesebb góllal a franciák zárták a középdöntőt (111-gyel), Románia (114) végzett a második, Németország (119) pedig a harmadik helyen ezen a nem túl dicsőséges listán.

115 – A franciák jó védekezéssel próbálták ellensúlyozni gyenge támadójátékukat, a legkevesebb gólt, 115-öt ők kapták a középdöntőbe beszámító meccsek során. Németország (116) és Szerbia (118) is stabil volt hátul.

146 – A legtöbb gólt, 146-ot a dán kapusok kapták, a csehek 141-et, a spanyolok 135-öt.

148 – A lőtt gólok számában is a dánok állnak az élen, a norvégok (140) és a magyarok (132) férnek még fel a dobogóra.