Hüttner Csaba (középen) úgy gondolja, a kenusoknál nehezebb lesz a kvótákat megszerezni (Fotó: Török Attila)

Idén már nem babra megy a játék: 2022-ben „csak” a presztízs volt a veszítenivaló, a nemzetközi versenyszezonba is „csikócsapattal” vágtunk bele (tokiói olimpiai bajnokaink közül egyedül Kopasz Bálint állt rajthoz az Európa és a világbajnokságon), s talán részben a mérsékelt elvárásoknak köszönhetően is remekül szerepelt a válogatottunk. 2023-ban viszont már az ötkarikás kvótákért megy a küzdelem, így érthető módon a versenyzőkön és a szakmai stábon is érezhető a megnövekedett nyomás.

„Az tovább tetézi a feszültséget, hogy a kvóták több mint hetven százalékát kiosztják Duisburgban – tette hozzá a szövetségi kapitány, Hüttner Csaba, utalva az augusztus 23-a és 27-e között megrendezendő felnőtt gyorsasági és parakajak-kenu világbajnokságra. – A legsarkalatosabb pont a kajak négyesek, hiszen ha ezekben nem szerzünk kvótát Németországban, négy kvóta véglegesen elúszott. Ennek tudatában a sportolóink már javában készülnek, a férfi kajakosok egy része már Dél-Afrikában, egy másik része Sevillában alapozik.”

A korábban kenusként négyszeres világbajnok, Európa-bajnok szakvezető hozzáfűzte, azért csak a férfiak, mert az ő válogatóversenyeik korábban lesznek, mint a nőké – a hölgyek csak márciusban kezdik az edzőtáborozást.

Apropó, hölgyek. Az idei évben a válogatottnál ismét számítanak két tokiói olimpiai bajnokkal, Csipes Tamarával és Hadvina Dórával, az aranyérmes négyes másik két tagja azonban idén sem száll vízre, Kozák Danuta anyai örömök elé néz, míg Kárász Anna tavaly decemberben visszavonult az élsporttól. Rajtuk kívül a nyolcszoros világbajnok Medveczky Erikára is gyermekáldás vár, őt sem láthatjuk az idei versenyeken. Ettől függetlenül Hüttner szerint elég nagy a merítés a női versenyzőknél, hogy így se okozzon problémát egy ütőképes négyest és párost is kiállíthasson Duisburgban. Női kenuban viszont már nehezebb a helyzet.

„Párosban akár három egységről is elképzelhető, hogy kvótaszerző helyen zárhatna a vébén, csak ugye egyet indíthatunk... – folytatta év eleji értékelését a szövetségi kapitány. – Egyesben reménykedünk, hogy egy fiatal versenyző berobban a felnőttmezőnybe a válogatók alatt, de kétség kívül ezt a kvótát tartom a legnehezebben megszerezhetőnek. Hangsúlyozom, ez sem lehetetlen. A férfi kenusoknál tavaly Hajdu Jonatán, Fekete Ádám és Adolf Balázs felkészülését is betegségek, sérülések hátráltatták, de így sem okoztak csalódást a világversenyeken, remélhetőleg minden bajt a hátunk mögött tudhatunk, és idén még szebb eredményekre számíthatunk, mint 2022-ben. Jó esélyt látok rá, hogy minden kvótát megszereznek, főleg, hogy az ifik között is látunk nagyon ígéretes versenyzőket, akik a válogatón megszorongathatják a rutinos kollégáikat.”

Hüttner még hozzátette, az Európai Játékok (amely idén a sportágban Európa-bajnokság is egyben) némileg megnehezíti a világbajnoki felkészülést, hiszen a helyszíni adottságok miatt 500 méternél hosszabb versenyt nem tudnak rendezni Lengyelországban, így például a férfiak királyszáma, a K–1 1000 méterre is csak a vk-futamokon készülhetnek a versenyzőink.

Az MKKSZ szakmai igazgatója, Boros Gergely köszönetét fejezte ki a sportért felelős államtitkárságnak, amely a gond- és vészterhes időkben is olyan költségvetést állított össze, amely lehetővé teszi a top versenyzők korábbival megegyező szintű támogatását – pedig elég csak az utaztatási költségek ugrásszerű növekedésére gondolni. Hozzátette, elképesztően sűrű versenyszezon elébe néz a magyar kajak-kenu-közösség, hiszen két (a program összeállításakor külön kért) pihenőhétvégét leszámítva minden hétvégén rendeznek nemzetközi, hazai vagy regionális versenyt.

Az év hazai csúcspontja a május 11-14. közötti szegedi gyorsasági és parakajak-kenu világkupaverseny lesz, Boros emlékeztetett, 2022. szeptemberében a Maty-ér adott otthont az U23-as és ifjúsági világbajnokságnak, amelyen rendkívül magasra helyezték a lécet mind fiatal versenyzőink, mind a szervezők.

„A tavalyi tapasztalatokra alapozva idén még magasabb színvonalú versenyt szeretnénk rendezni – vette át a szót Szakács Bálint, az MKKSZ ügyvezető igazgatója, a szegedi vk-verseny szervezőbizottságának elnöke. – Három hónapunk van a kezdésig, az előkészületek ennek megfelelően, jól állnak. A szövetség célja, hogy Magyarország minden évben jelentős nemzetközi versenynek adjon otthont, és az elmúlt években ezt meg is valósítottuk. Bízunk benne, hogy a világ legjobbjai eljönnek, hiszen ez egy hasznos visszajelzést adhat nekik a kvótaszerző világbajnokság előtt. Körülbelül hatvan ország résztvevőire számítunk, nagyot kell szólnia az eseménynek.”

Szakács megjegyezte, az eseményt térítésmentesen megtekinthetik az érdeklődők, illetve hamarosan meghirdetik az önkéntes segítői programot is, amire várják a jelentkezőket. A sajtóreggelin Hajdu Botond képviselte a paraszakágot, kiemelte, jelenleg a paraválogatottban nagy a kettősség, hiszen a Tokióban sikeres versenyzők már inkább a pályafutásuk vége felé járnak. Ezért fontosnak tartja, hogy a tehetséges fiataloknak is egyre nagyobb szerepet biztosítson a válogatottban.

„Vannak ígéretes ifjak, ám ők annyira fiatalok, hogy a májusi világkupa-verseny alatt fél szemmel az érettségire is figyelniük kell... – mondta Hajdu. – Az Európa és a világbajnokság között egy hónap telik el, ami nem ideális a formaidőzítés szempontjából, de egyértelműen utóbbira kell csúcsra járatni a sportolókat. Négy versenyzőtől, Kiss Péter Páltól, Varga Katalintól, Suba Róberttől és Juhász Tamástól biztosan kvótaszerzést várunk, de a tavalyi vébén Molnár Nikolett, Rozbora András és Kiss Erik is közel járt azokhoz a helyezésekhez, amelyek idén már kvótát érnének.”