Felkerülni a címlapokra – miért fontos Katarnak a labdarúgó-világbajnokság?

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2022.11.20. 14:16
null
A katari társadalmi struktúra nagyon lassan változik, Sayfo Omar, az arab térség szakértője csodálkozna, ha a világbajnokság felgyorsítaná a folyamatot (Fotó: Szabó Miklós)
A katari társadalom sajátosságairól, a labdarúgó-vb mögöttes üzenetéről, a változás esélyéről is beszélt lapunknak Sayfo Omar, az arab térség félig magyar, félig szír származású szakértője, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének munkatársa és a Migrációkutató Intézet kutatója.

 

– Mit üzen a külvilágnak Katar a világbajnoki rendezéssel?
– Messzebbről indítanék. Katar kis országként ékelődik be két óriás, Szaúd-Arábia és Irán közé. Történelmi és kulturális szempontból nem sokban különbözik például Szaúd-Arábiától, ugyanaz a törzsi struktúra jellemzi. Mondhatni, mesterséges nemzetépítés zajlott Katarban az elmúlt fél évszázadban, a katariaknak nagyon keresniük kell azt, hogy miben különböznek bármelyik szaúditól. Az ország területére a XVIII. században érkeztek a ma ott élő törzsek az Arab-félsziget más-más részeiről. Katari nemzetkultúráról sokáig nem is beszélhettünk, a korábban brit protektorátusként működő állam is csak 1971-ben nyerte el függetlenségét. Lényeges tanulsággal szolgált a katariaknak Kuvait sorsa, az 1990-es iraki megszállás esete. Megmutatta, mi történhet a térségben egy kis állammal, ha nem költ eleget a hadiiparára és nem látható a globális színtéren. Katar ezután kezdett el soft powerben erősíteni, a saját méretét meghaladó mértékben növekedni, ami biztonságpolitikai értelemben az amerikaiak beiktatását jelentette – ne felejtsük, ma is működik Katarban amerikai katonai bázis. A soft power eszközeivel növelte befolyását a nemzetközi színtéren, sok esetben diplomáciai közvetítőként vállalt szerepet különböző konfliktusokban. Ide tartozik az Al Jazeera pánarab szatelitcsatorna 1996-os megalapítása és az azóta eltelt évek során létrehozott médiabirodalom, amely széles nemzetközi célközönséget próbál megszólítani. Ami a labdarúgó-vb-t illeti, Katar szándéka megint csak az, hogy az ország a méretéhez képest aránytalanul nagy vállalkozás segítségével felkerüljön a címlapokra, jelen legyen a globális közéletben.

– Ami a katari világbajnokságról az elmúlt tizenkét évben megjelent a nemzetközi médiában, aligha egyeztethető össze a pozitív imázsépítés szempontjaival.
– Létezik a vb-rendezésnek nyugati vetülete, de ez a nyugati közvéleményt érinti. Azért ha megnézzük például Oroszországot, Kínát vagy Azerbajdzsánt, hasonlóan problematikus jelenségeket tapasztalunk, amelyek a sport miatt beszédtémává váltak a nyugati sajtóban. Katarban a kafala-rendszer és a vendégmunkások helyzete miatt bizonyos negatívumok előtérbe helyezhetők, de összességében még mindig jól menedzselt felkészülésről van szó. Az arab közvélemény szemében ez kifejezetten fontos, mert az arab világban – és itt gondolhatunk Tunéziára, Algériára, Egyiptomra, Irakra vagy Szíriára is – a labdarúgás követőtábora hatalmas, és rendkívül kiélezett kérdés például, hogy ki szurkol a Real Madridnak és ki a Barcelonának. A térségben a futballközvetítések terén a korábban az Al Jazeerához tartozó beIN Sports viszi a prímet minőségben, tőkében, és a világbajnokság révén erős eszközt kapott arra, hogy az arab világon belül is fókuszba helyezze az országot. Ez azért is kifejezetten fontos, mert a politikai porondon problematikus a helyzete, amit érzékeltetett a 2017-ben indított, négy éven át tartó, Szaúd-Arábia vezetésével meghirdetett légi és tengeri Katar-ellenes blokád. Az állam természetes szövetsége az Öbölmenti Együttműködési Tanács, ebben a legdominánsabb erő Szaúd-Arábia, ám Katar a diplomáciai egyensúlyozás miatt Irán felé is nyitottabb, ami az Iránnal közös gázmezője miatt földrajzi kényszerűség is.

– November elején látott napvilágot a hír, amely szerint Irán készen áll Szaúd-Arábia megtámadására. A világbajnokság közeledtével a térséget fenyegető katonai konfliktus veszélye különösen aggasztó. Megalapozottnak látja a fenyegetést?
– Megint nem árt ismerni a hátteret. Szaúd-Arábia és Irán között feszültség van, ez tény. Szaúd-Arábia azért vásárol fegyvert, főként az Egyesült Államoktól, hogy megvédje magát Irántól. Iránnak ugyanakkor sem gazdaságilag, sem katonailag nem lenne potenciálja arra, hogy lerohanja Szaúd-Arábiát. Hosszas védekező háborúra képes lenne, offenzívára kevésbé. Szaúd-Arábia mindenkori katonai partnere az Egyesült Államok, a Trump-adminisztrációval nagyon jó volt a szaúdi viszony, a Biden-vezetéssel már problematikus. Szerintem ebben a kontextusban értelmezhető a közelmúltbeli, meg nem nevezett szaúd-arábiai titkosszolgálati forrásokra hivatkozó értesülés. Feltételezem, hogy ez egyfajta békejobb volt, ha úgy tetszik, kaptak az amerikaiak egy esélyt a szaúdiaktól arra, hogy bizonyítsák, mi ott vagyunk veletek és megvédünk benneteket ebben a kritikus helyzetben. És láttuk is, hogy mihelyst kijött az információ, az amerikaiak egyből reagáltak, delegációt küldtek, katonailag is intézkedtek. Tehát én azt mondanám, hogy ez inkább politikai üzenet volt, a futball-vb-t nem befolyásolja. Nem hiszem, hogy háború lesz Irán és Szaúd-Arábia között, pláne nem a katari torna előtt vagy alatt.

– A feszült nemzetközi helyzetben különösen nagy a kérdés tétje: mekkora ma a terrorveszély?
– Azt tudni kell, hogy az arab világban a titkos- szolgálatok átszövik a társadalom hálóját, és a vendégmunkás közösségben is erősen jelen vannak. Az ellenőrzés nagyon szigorú. Bár Katarban legutóbb 2005-ben volt terrortámadás, egy nagy tömeget vonzó esemény mindig kiemelt célpontja lehet a terroristáknak. A hatóságok oda is figyelnek arra, hogy ne legyen baj. Tehát ha egy katari állampolgár elkövetne valamit, az az egész családjára, a törzsének érintett ágára is kellemetlen következményekkel járna. Ennek van visszatartó ereje. Az országba érkezők mozgását, tevékenységét nyomon követő applikációkról sok szó esett a világbajnokság kapcsán, ezen a téren a megfigyelést a terrorfenyegetettség mellett indokolhatja a vezetés autoritását megkérdőjelező ellenzéki aktivitástól való aggodalom is.


– Hihető-e Katar narratívája arról, hogy felszámolta a vendégmunkások szabadságát korlátozó kafala-rendszert?
– A kafala-rendszer felszámolása gyakorlatilag lehetetlen. A gyökereit sokan az iszlámból eredeztetik, valójában az Arab-öböl társadalmainak a struktúrájában keresendő. Az Arab-félszigeten hagyományosan nem volt állam, vagy ha volt is, nem nyugati politikai értelemben. Inkább törzsszövetségről beszélünk, amelynek az élén áll az emír, az uralkodó. Egy ilyen világban zárt struktúrák vannak, a törzsi, vérségi elv meghatározó, predesztinálja az egyén életét, megadja a közegét, a státusát, amelybe általában bele is nyugszik. Ha egy ilyen rendszerbe kívülállók érkeznek, már az ókorban is valamely törzs ernyője alatt kerestek védelmet. Ők a vendégjogot élvezték, adott esetben szövetséget kötöttek a törzzsel. A törzshöz nem tartozó idegen eleget tesz bizonyos kötelességeinek, és cserébe védelmet kap. A hagyományos arábiai társadalom Katarban és máshol is ezen az alapon működött egészen addig, amíg meg nem alakultak a mai államok és nem kezdtek bele az olaj- és gázvagyon nagymértékű kitermelésébe. Hirtelen szükség lett külföldi szakértőkre, fehérgalléros és fizikai munkásokra. Ebbe a struktúrába csak a régi logikán keresztül tudtak betagozódni az új elemek, ami azt jelentette, hogy az idegent egy helyi védelmébe veszi, befogadja, felelősséget vállal a tetteiért. Nem klasszikus munkaadó-munkavállaló viszonyról beszélünk, ez a kafala-rendszer logikája. Más kérdés, hogy a vendégmunkásoknak milyen jogai vannak. A kelet-ázsiaiak többnyire alacsony státusba érkeznek, de ne felejtsük el, hogy hiába tudják, hova mennek, milyen jogaik lesznek, mégis tömött sorokban állnak a munkaközvetítők előtt. És azt is hozzá kell tennünk, hogy a küldő országokban, otthon sem érvényesülnek európai szinten az emberi jogok. Ha valaki Indiából érkezik Katarba, valószínűleg nem éri kulturális sokk, amikor tapasztalja, hogy mennyire korlátozva vannak a jogai. Katarban a futballvébé kétségtelenül a középpontba helyezte a kafala-rendszer problematikusságát, ám az is tény, hogy a kifogásolt vetület az Öböl-országokban mindenhol megvan.

– Miben különbözik az arab sportkultúra az európaitól?
– Tudni kell, hogy az arab világban a sport kevésbé része a társadalmi kultúrának, mint Európában. Arábia népei hagyományosan a túlélésre voltak berendezkedve, sokáig nem is alakult ki a körükben klasszikus sport. Abban a klímában, a hatalmas hőségben egyszerűen szüksége van az embernek az energiára, nincs módja pluszmozgásra pazarolni. Természetesen az elmúlt évtizedekben ez módosult, Katarban is. Megváltozott az életmód, bejöttek az amerikai gyorséttermek, egyre többen híznak el, állami kampányok népszerűsítik a testmozgást. Építettek edzőtermeket, futópályát, egyéb sporttereket. Általában expatok, vagyis külföldről betelepültek használják őket, helybeliek kevésbé. Ugyanakkor a sportkultúra erős és támogatott ága Katarban minden, a nemzeti identitásépítés szempontjából fontos, gyökerekhez visszanyúló tevékenység. Például a solymászat, a lovaglás, amellyel újrateremtik a hagyományokat, és meghatározzák a maguk identitását a hirtelen beáramló vendégmunkástömeggel szemben is. Ami a futballt illeti, a tudatos fejlesztés és a vb-infrastruktúra kiépítése presztízsberuházás, amely mögött ott van egyfajta versenyfutás is a hasonló beruházásokban szintén erős Egyesült Arab Emirátusokkal.

– Hosszú távon milyen változást hozhat a vb a helyi társadalomban és módosíthatja-e a világ Katarról kialakult képét?
– A katari társadalmi struktúra nagyon lassan változik, csodálkoznék, ha a vébé felgyorsítaná a folyamatot. Most itt egy nagy esemény, buli, fesztivál, Katar a világ közepének érzi magát, és ez erősíti az uralkodócsalád legitimitását. De mi lesz, ha hazamennek a vendégek? Katari szempontból alighanem minden folytatódik úgy, ahogy addig volt. A kifelé sugárzott képet illetően már összetettebb a kérdés, mert azért egy átlagos európai, pláne egy amerikai ember fejében az Öböl-térségről erős beidegződések, sztereotípiák élnek. Az ott lakók rendkívül gazdagok, luxusautóval járnak, csilli-villi épületekben dolgoznak, sok az olajuk, a sejkek hosszú fehér ruhában jönnek-mennek és elnyomják a nőket. A toposzok mélyen beágyazódtak a populáris kultúrába, és nehezen feltételezhető, hogy ezeket a világbajnokság gyengíti.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 19-i lapszámában jelent meg.)

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik