Zavar a fejben – a sporttörténelem legnagyobb hülyeségei

Vágólapra másolva!
2018.06.01. 19:59
Péntek hajnalban az NBA nagydöntőjének első meccse többek között J. R. Smith óriási hibája miatt torkollott hosszabbításba. A kosaras esete jó példa arra, hogy olykor még a dollármilliókat kereső szupersztárok és az olimpiai érmekért küzdő sportolók is megzavarodnak. Íme, egy csokorra való a sportpályákon történt legérthetetlenebb hibákból.

A Golden State Warriors–Cleveland Cavaliers párharc első mérkőzésének hajrájában, 107–107-es állásnál J. R. Smith kulcsfontosságú támadólepattanót szedett, majd ahelyett, hogy megpróbált volna közelről egy kosarat dobni, egyszerűen elszaladt a labdával. Mint később kiderült, a dobóhátvéd abban a tudatban volt, hogy vezet a csapata: J. R. Smith kulcsfontosságú támadólepattanót szedett, majd ahelyett, hogy megpróbált volna közelről egy kosarat dobni, egyszerűen elszaladt a labdával. Mint később kiderült, a dobóhátvéd abban a tudatban volt, hogy vezet a csapata:

A dobott pontok száma mindig jól mutat a statisztikában, kivéve persze, ha a biztos győzelem helyett azt választja valaki, hogy a saját kosarába juttatja a labdát, második (!) hosszabbításra „mentve” ezzel a találkozót. Jermaine Marshall hibája visszahozta a meccsbe az Ariszt, amely a ráadásban fölülmúlta a Kifisziát, és bejutott a görög bajnokság elődöntőjébe:

Russell Westbrooknak a lépésszabály ment ki a fejéből:

2011-ben a női labdarúgó-világbajnokságon is igen hosszú ideig tartotta a kezében a labdát egy játékos. Külön csavar a történetben, hogy Gaál Gyöngyi játékvezetőnél nem járt tizenegyes az esetért:

Az NFL-ben hatszoros Pro Bowl-válogatott Donovan McNabb a szabályokkal állt hadilábon. Egy 2008-as alapszakaszmeccs hosszabbításának végén az irányító olyan játékot hívott, amivel garantálttá tette az újabb hosszabbítást. Pontosabban csak tette volna, ugyanis ha a ráadás is azonos eredménnyel ér véget, akkor döntetlennel zárul a meccs. A Philadelphia játékmestere a találkozó után beismerte, hogy nem tudott erről a szabályról. Megjegyezzük: valóban nagyon ritka z NFL-ben a döntetlen.

Az 1996-os olimpia bronzmeccsén a magyar férfi vízilabda-válogatott váratlan sanszot kapott az élettől, vagy inkább az olaszok cserekapusától. A játékos már a győzelmet ünnepelve beugrott a vízbe, ám hátra volt még ekkor néhány tizedmásodperc a találkozóból, így a szabályok szerint büntető járt a mieinknek. Ezt értékesítve egyenlítettünk, igaz, a ráadásban így is vereséget szenvedtünk.

Nemcsak a csapatsportágakban történnek olykor furcsaságok. A sílövészet női szakágának egyik legkiemelkedőbb alakja, a négyszeres olimpiai bajnok Darja Domracseva 2009-ben az oberhofi világkupaversenyen álló helyzetben kezdett el tüzelni. Mindeközben a mögötte érkező teljes mezőny helyesen cselekedett és fekvő pozícióból hajtotta végre a lövéseket – Domracsevát kizárták a versenyből. Egy évvel később megint hibázott ugyanazon a helyszínen, akkor nem a saját táblájához állt oda:

A sportlövő Matthew Emmons a 2004-es athéni olimpián már a nyakában érezhette az aranyérmet, ám az utolsó próbálkozásával nemhogy mellétrafált, egyenesen rossz táblára célzott. A záró körben szerzett nulla pontjával nyolcadik lett az amerikai.

Olykor éppen több pontot szerez valaki, mint amennyit kellene. A dartsos Dirk van Duijvenbode 180 pontról nullázta le magát, tette ezt úgy, hogy csak dupla szektorral szabad kiszállni. Nehéz eldönteni, hogy a holland elszámolta magát, vagy pontatlanul célzott, mindenesetre ritkán látunk olyat, hogy valaki egy 180 pontos kör után bosszankodik:

A technikai sportokban gyakran a korai öröm bosszulja meg magát. Így volt ez a Formula–3000-es Björn Wirdheim...:

…és a motorkerékpár-versenyző Riccardo Russo esetében is:

A történetek tanulsága tehát, hogy dollármilliós fizetések ide, elképesztő sikerek oda, a sokat csodált sportolók is emberek és képesek néha teljesen érthetetlen hibákra.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik