Trenírozták a kornert – hetven éve jelent meg itthon az ötnyelvű sportszótár

SZABÓ GÁBORSZABÓ GÁBOR
Vágólapra másolva!
2022.09.15. 19:26
A magyar, orosz, francia, német és angol nyelvű Sportszótár harminchárom sportág legfontosabb és leggyakrabban előforduló fogalmait tartalmazza, mintegy 13 ezer alapszónyi terjedelemben, 742 oldalon.

Induljunk el a kályhától, és villantsuk fel a – gyakorlatilag száz százalékban idegen nyelvű – sportkifejezések magyarításának első lépéseit. Egészen 1931-ig kell visszamennünk az időben, ugyanis Vadas Gyula főszerkesztő kezdeményezésére ez év április 24-én, majd – tiszteletdíjként az NS öt plakettjét felajánlva – szeptember 29-én jelent meg a Nemzeti Sportban felhívás az „idegen szavak kiselejtezésére”. Ahogy a kiváló író, (sport)újságíró, humorista, Feleki László 1978-ban visszaemlékezett, már az első esztendő gazdag termést hozott, és az első öt úttörő, új magyar szót is felidézte: rajt (start), szorító (ring), ujjas (szvetter), edző (tréner), mez (dressz).
Induljunk el a kályhától, és villantsuk fel a – gyakorlatilag száz százalékban idegen nyelvű – sportkifejezések magyarításának első lépéseit. Egészen 1931-ig kell visszamennünk az időben, ugyanis Vadas Gyula főszerkesztő kezdeményezésére ez év április 24-én, majd – tiszteletdíjként az NS öt plakettjét felajánlva – szeptember 29-én jelent meg a Nemzeti Sportban felhívás az „idegen szavak kiselejtezésére”. Ahogy a kiváló író, (sport)újságíró, humorista, Feleki László 1978-ban visszaemlékezett, már az első esztendő gazdag termést hozott, és az első öt úttörő, új magyar szót is felidézte: rajt (start), szorító (ring), ujjas (szvetter), edző (tréner), mez (dressz).

A sportlap a közvélemény, a sporttársadalom, a művelt sportemberek bevonásával látta hitelesen véghezvihetőnek törekvését, és a munkából a szerkesztőség is többé-kevésbé kivette a részét. „Jómagam meglehetősen jelentéktelen szerepet játszottam, már életkoromnál fogva is” – utalt arra szerényen Feleki, hogy 1931-ben még csak 22 éves volt, noha – tegyük hozzá – már 1927 óta belső munkatársként dolgozott a Nemzeti Sportnál. És most ugorjunk egyet, merthogy a második világháború után hazánkban is meghonosodó volleyball az ő jóvoltából lett 1946-ban röplabda, még egy szökkenéssel pedig teremjünk 1952-ben, amikor is az Akadémiai Kiadó megjelentette az ötnyelvű Sportszótárt – amelynek ugyebár nemigen lett volna értelme, ha a megelőző évtizedekben nem születik meg, nem bővül a magyar sportszókincs. A Népsport főszerkesztője már Feleki László volt, aki 1952 áprilisában „A magyar sportnyelv egyes kérdéseiről” írt cikket az általa vezetett lapban, ebből idézünk:

„Nagy jelentőségű vállalkozás indult meg az Országos Testnevelési és Sportbizottság irányításával. Ötnyelvű sportszótárt készítenek, amely felöleli a legfontosabb sportszókat és kifejezéseket magyar, orosz, angol, német és francia nyelven. Ez a mű a szó szoros értelmében hézagpótló. (...)

Feleki László ötnyelvű sportszótárában: szöglet/yгол/coin/Ecke/corner (fotó: Shutterstock)
Feleki László ötnyelvű sportszótárában: szöglet/yгол/coin/Ecke/corner (fotó: Shutterstock)


Sportműveltségünk színvonalát is számottevően emelheti ez a sportszótár. Nemcsak az idegen sportkifejezések helyes jelentését ismerteti meg majd az olvasóval, hanem a magyar sportnyelv tisztázása szempontjából is rendkívül fontos. Az ötnyelvű sportszótár ugyanis jó alkalmat nyújt arra, hogy áttekintsék és megrögzítsék a sportnyelvújítás eddigi eredményeit, s kitűzzék a jövő céljait. Ebben a tekintetben testnevelési és sportmozgalmunk jobban áll, mint számos más szakterület. Az a haladó mozgalom, amely sportnyelvünk magyarítását tűzte ki céljául, sok fölösleges idegen szótól szabadította meg már korábban nyelvünket.”     

Felhívta a figyelmet, hogy a bekkből, a centerből, az ofszájdból, a trénerből, a startból, a dresszből, a finisből már régen hátvéd, középcsatár, les, edző, rajt, mez és hajrá lett, s ha még itt-ott „trenírozzák is a kornert”, az új magyar sportszavak már nyelvünk szerves részeivé váltak. Üdvösnek tartotta, hogy a sportszótár eredményei ne maradjanak meg a sportmozgalom keretein belül, hanem egyéb szótárak szerkesztői is használják fel, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a sportszavak terén sok a szakszerűtlenség, a lazaság, sőt a hiba. Például kritizálta az 1951-ben megjelent Idegen szavak szótárát is!

A magyar, orosz, francia, német és angol nyelvű Sportszótár meglehetősen gyorsan, néhány hónap alatt készült el, és 1952 júliusában, a helsinki olimpia kezdetére került a könyvesboltokba – harminchárom sportág legfontosabb és leggyakrabban előforduló fogalmait tartalmazza, mintegy 13 ezer alapszónyi terjedelemben, 742 oldalon.

(Feleki László szerk.: Sportszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952)  

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. szeptember 10-i lapszámában jelent meg.)   

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik