Tömegsport nem lesz a golfból, de már nem is úri passzió

– Angliában tízből kilenc apuka futballistát nevelne a fiából, az édesapja azonban golfütővel lepte meg gyerekkorában. Meglátta önben a született tehetséget?
– Inkább csak megelégelte a lustaságomat. A szüleimmel nyaranta eljártunk a tengerpartra Walesbe. Nyolcéves voltam, amikor a szokásos éves nyaralás alatt édesapám megpróbált rábeszélni, hogy sétáljunk egyet a tengerparton. Egyáltalán nem tetszett az ötlet, megkérdeztem tőle: ha autóval is mehetünk, minek gyalogoljunk? Ekkor eldöntötte, hogy keres nekem valamit, amiért el lehet sétálni – vett egy golfütőt és hozzá néhány labdát. Elkezdtünk ütögetni a parton, s már volt kedvem elsétálni a labda után. Megtetszett a sportág. Így teltek a nyaraim, majd tizenegy éves koromban tag lettem a helyi golfpályán. Egy évvel később a nyári szünetben pedig részt vettem egy gyerekoktatáson, amit húszan kezdtünk, végül nyolcan végeztük el. Jól ment a golf, ügyes is voltam, élveztem is. Minden reggel a szüleim kilenc órára elvittek a klubba, tudták, hogy biztonságban leszek, így nyugodt szívvel hagytak magamra estig, amíg dolgoztak. Esténként, munka után jöttek értem, én pedig egész nap csak edzettem. Végül tizenkilenc éves koromra profivá váltam, és a golf lett a hivatásom.

– Hogyan kell elképzelni a profi golfozó hétköznapjait? Mennyi edzésmunkával és milyen jellegű gyakorlással lehetett előrébb lépni?
– Gyerekként csak játszottunk, ütéseket gyakoroltunk, majd egy idő után, amikor már magasabb szintekre sikerült eljutni, minden apróságra odafigyeltem, ami hozzá tudott segíteni a minél jobb teljesítmény eléréshez. A pályafutásom elején még nem volt jellemző a golfkocsi használata, így akkor sem kényelmesedtem el, amikor bárki, bármikor használhatta, szigorúan mindig gyalogoltam. Naponta legalább tizenkét kilométert tettem meg a golfpályán. Profiként anno napi hét-nyolc órát edzettem csak golfozással. A jelen élmezőnyénél jelentős szerepet kapnak az egyéb állóképességet fejlesztő keresztedzések is. S ha már a séta: nem véletlen, hogy nincsenek pocakos golfozók! És még mondja valaki, hogy a golf nem nagyszerű sportág!

– Ezerkilencszáz és ezerkilencszáznégy után kétezertizenhatban Rióban ismét felkerült az olimpiai programba a golf. Akkor tehát mégiscsak sport, nem?
– Persze hogy az! Viszont sajnálatos módon a sportágnak a mai napig rossz a megítélése. Azt hiszik, hogy rendkívül drága, s hogy nem fiatalos, az érettebb korosztály passziója. Főleg itt, Kelet-Közép-Európában gondolják ezt róla. Magyarországon jelenleg ezerötszáz regisztrált golfozó van, Szlovéniában hatezer, Szlovákiában tízezer, Csehországban eléri már a hetvenezres létszámot is. Tehát mondhatjuk, hogy eléggé le vagyunk maradva.

– Segítené a golf népszerűbbé válását, ha egyre több gyerek és a nő kapna kedvet hozzá?
– Nyilván nem lesz belőle tömegsport, ez nem is várható el. Amerikában és Angliában sokkal könnyebb a gyerekek helyzete. Talán ha több gyerek kezdene el Magyarországon is golfozni, és a médiában gyakrabban jelennének meg hírek a sportágról, a golf megítélése is pozitívabbá válna. A női golfozók aránya a világon átlagban közel harminc százalék, de vannak olyan országok, amelyekben immár a golfozók negyven százaléka nő. A golf ugyanis a sportos elegancia megtestesítője a tenisz mellett, s egyre több hölgy kap kedvet hozzá. Már a feleségem is elkezdte az alapok elsajátítását.

– A golfról kialakult véleményt az is befolyásolja, hogy sokan nem tartják fárasztó sportágnak.
– Pedig rendkívül megterhelő, de az valóban hozzátartozik a profi golfhoz, hogy kilencven százalékban fejben fáraszt ki. Nálam kezdett el golfozni jó barátom, Szalma László, a korábbi atléta, a szöuli olimpián hatodik távolugró, aki az első tizennyolc lyukas golfgyakorlása után azt mondta, bármelyik korábbi atlétikai edzésénél keményebb volt az a menet. Főleg mentálisan, de az eltérő jellegű testmozgásból adódóan fizikailag is megterhelőnek érezte. Ha csak néhány órát golfozik valaki, elüthet ötven-száz labdát, s ezalatt dolgozik a válla, a könyöke, a csuklója, a háta és a csípője is, bizony lesz izomláza, és a nyújtásra is nagy hangsúlyt kell fektetnie. A labdáért el kell gyalogolni, néhány óra alatt több kilométert meg kell tenni. Azaz szellemileg és testileg el lehet fáradni, és roppant egészséges körülmények között, hiszen több órán keresztül a friss levegőn tartózkodik az ember. Svéd kutatók bebizonyították, akik rendszeres golfoznak, öt évvel tovább élhetnek.

– Az utóbbi években mennyit változott a golf a tudomány és a technika fejlődésének hatására: könnyebbek lettek az ütők, változtak a labdák, a pályák?
– Szigorú szabályok betartása mellett játszottunk mindig is, és ez így van a mai napig. A szabályok egyértelműen meghatározzák az ütők anyagösszetételét, a fejük kialakítását, a labda méretét, súlyát. A golfra a legfontosabb hatással a videózás volt. Amikor edzés közben már visszanézhettük a mozdulatainkat, szinte azonnal javítottunk a testtartáson, az ütések ívén, gyorsaságán, magasságán. A golf nagyon komplex mozgást kívánó sporttevékenység – szintén egy volt atléta szerint hasonlít a rúdugráshoz –, az egyik mozdulatsort gyönyörű precizitással követi a másik, s azt pontosan fel is kell építeni a gyakorlások során. A videofelvételek az edzőknek is nagy segítséget adnak a felkészülésben.

– Nyugodt sportág, szép környezetben játsszák, de gondolom, a versenyhelyzet miatt a pályán érezhető a feszültség.
– Kevés olyan sportág van – talán még a sznúkert sorolhatom ide –, amelyben a labda vár rád. Saját labdával játszol, egy score-kártyán vezetik az eredményeket, viszont a taktika maximálisan meghatározza a játék kimenetelét. Ugyanakkor a golfozás nagyon jó kapcsolatépítő tevékenység is, hiszen az egész napot együtt tölthetjük a pályán a barátokkal, a családdal, mindeközben mozgunk, levegőn vagyunk. Természetesen a profi versenysporthoz hozzátartozik a feszültség, az izgalom, de talán nincsenek olyan megnyilvánulások, mint a csapatsportokban. A golfban meg kell tanulni kontrollálni az érzelmeket és fejben maximálisan koncentráltnak maradni, így nincs idő az indulatkitörésekre sem.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. július 27-i lapszámában jelent meg.)