Pénze nem lett belőle, de példát mutatott a jackasseseknek

HARMATH ÁKOSHARMATH ÁKOS
Vágólapra másolva!
2019.04.04. 17:30
null
Kirke ugrani készül (Fotó: David Kirke)
A bolondok napi tréfálkozók mellett a bungee jumping rajongóinak is jelentős napnak számít az életében április első napja: 40 évvel ezelőtt ezen napon hajtották végre az első modern kori bungee jumpingot. Aztán néhány másodperccel később a másodikat, a harmadikat és a negyediket is.

A bungee jumping eredete Vanuatu szigetére vezethető vissza: a Pünkösd-sziget bennszülött lakóitól ered a legenda, amely egy nőről szól, aki brutális férje elől egy magas fára menekült. A lábára indát kötött, és amikor a férfi utánamászott, hogy elkapja, a mélybe vetette magát. Együtt zuhantak le, ám amíg az asszonyt megóvta a lián, addig a párja szörnyethalt.

A megmenekülésnek hamar híre ment, és elkezdték utánozni a vakmerő ugrást. Az idők során aztán a férfiasság próbájaként vált a pünkösd-szigeti bennszülöttek hagyományának részévé az ugrás, amelyhez 20-30 méteres tornyokat építettek.

A BBC-nek köszönhetően jutott el a rituálénak a híre a hetvenes évek elején Angliába, ahol az Oxfordi Egyetemre járó és ott a Veszélyes Sportok Klubját egyetemi tantársaival, cimboráival megalapító David Kirke és barátai elkezdtek azon filozofálni, hogyan valósíthatnák meg a vanuatui bennszülöttektől a televízióban látott mutatványt.

AKIK KIRKE UTÁN UGROTTAK

David Kirke volt az első, aki a mélybe vetette magát, majd röviddel később három másik ugró is levetette magát a Clifton függőhídról.

Simon Keeling sikeres bankárként épített karriert, Alan Weston dolgozott a Google-társalapító Sergey Brin léghajóján, valamint Ronald Reagen későbbi amerikai elnök csillagháborús védelmi rendszerén.

A negyedik ugró? Tim Hunt. Bátyja, James alig két és fél évvel korábban (1976) lett Formula–1-es világbajnok, Niki Laudát nagy csatában legyőzve – ahogy annak a Rush című kiváló film is emléket állít.

Végül 1979. április 1-én a VSK melegítőjét és – hogy szülei ne ismerjék fel a másnapi lapok címoldalán – az arcán maszkot viselő akkor 33 éves Kirke a bokájára erősített nylonnal sodort gumikötéllel átmászott a Clifton függőhíd korlátján, és némi koncentrálás után a 76 méteres mélységbe vetette magát.

Miután Kirke túlélte a zuhanást, és ezt jelezte a hídon várakozó társainak, ők is utána vetették magukat kötéllel a lábukon – új extrém sport született meg. A hatóságok persze nem örültek, s azonnal őrizetbe vették a négy fiatalt, mihelyst felhúzták őket a hídra.

A Veszélyes Sportok Klubjának képviselői később a világ számos pontján elsőként ugrottak: a San Franciscó-i Golden Gate hídról, a párizsi Eiffel-toronyról, számos neves épületről világszerte, ám a legtöbbször nem törvényes keretek között.

Az új-zélandi vállalkozó, A. J. Hackett azonban melléjük állt, és neki köszönhetően Új-Zéland lett az eredetileg ipszilonnal írt bungy hazája a nyolcvanas évek végére – a Kawarau híd máig az ugrók Mekkájának számít.

A JACKASS ELŐFUTÁRAI

A hetvenes évek közepén megalapított Veszélyes Sportok Klubja a nyolcvanas évek első felében élte fénykorát, s tagjait ma már nyugodtan tekinthetjük a Jackass reality-sorozat előfutárainak, bár ők kevésbé voltak önveszélyesek, mint Johnny Knoxville és társai a 2000-es évek elején.

Akcióik, mutatványaik, vagy éppen „kutatási témáik” legtöbbször polgárpukkasztóak és meghökkentőek voltak. Például a Svájcban háromszor előadott szürreális síelés, amikor valamilyen abszolút oda nem illő tárgyat rögzítettek sílécekre, és lecsúsztak a hegyen – például: hangversenyzongora, nyolcszemélyes gumicsónak, felfújható gumielefánt, a londoni emeletes busznál (!) már közbeléptek a hatóságok. Ott voltak a pamplonai bikafuttatáson, ahol gördeszkázva menekültek a bikák elől. Működő vulkánok fölött röpdöstek sárkányrepülővel. Bábáskodtak a bázisugrás kialakulásánál.

Ami pedig a „feltalálót,” Kirke-öt illeti: a találmányából soha egy fillért nem keresett, sőt a bungee után lelkesen kereste, kutatta az újabb extrém sportolási lehetőségeket. Habár abba mondjuk nehéz bármilyen sportteljesítményt belelátni, amikor az ember egy repülőgép-hordozó anyahajókon a repülők elindítására használt gőzkatapulttal löveti ki magát, Kirke többek között erre a marhaságra is képes volt – ennek eredményeképpen három gerinccsigolyája eltört.

Később szerencsésen felépült a balesetből, s lelkesen kutakodott tovább a szakterületén – többek között megpróbált átkelni egy kenguru formájú hőlégballonnal a La Manche csatorna fölött, amiért megbüntették, mert nem volt repülési engedélye – ennél valamivel komolyabb erőfeszítéseket tett az ultrakönnyűsúlyú repülés fejlesztése terén.

A történelmi ugrást ma már nem lehetne végrehajtani, a hatóságok nem adnak ki engedélyt a Clifton függőhídról bungeezni vágyóknak, s a vanuatui bennszülöttek hagyományát a modern kor igényeinek megfelelően átültető Kirke úgy véli, ez hibás lépés, azt viszont nem bánja, hogy egy fillért sem keresett a bungee jumpingon.

„Annyi általam nem ismert embernek szerzett boldogságot és örömöt a bungee jumping. Olyanoknak, akik miután hazamennek, otthon elújságolják, hogy mit csináltak, és ettől boldogok. Ez az, ami az igazi gazdagságot jelenti számomra, hogy ennyi embernek örömöt szerezhettem” – mondta Kirke a BBC-nek négy és fél éve, amikor az alábbi felvétel a világ első ugrásáról előkerült.

Kirke 40 évvel az ugrás után is jó egészségnek örvend – múltja ellenére is (Fotó: Bristol Post)
Kirke 40 évvel az ugrás után is jó egészségnek örvend – múltja ellenére is (Fotó: Bristol Post)
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik