Botos Ferencre nincs szükség. Legalábbis a magyar röplabdasport jelenlegi irányítói így gondolják, de hatalmas tévedésben vannak, hiszen az 57 éves edző rengeteg tapasztalattal, hét bajnoki címmel és további számos kiváló eredménnyel a háta mögött biztosan segítségére lehetne a nehéz helyzetben lévő sportágnak.

A töretlenül optimista szakember a legutóbbi szezonban a Jászberényi RK női csapatának edzője volt, és a jászfelsőszentgyörgyi általános iskolában tanított.

„Az igazgató májusban azt mondta, hogy ősztől ismét számít a munkámra – mesélte Botos Ferenc. – A tanév kezdete előtt egy héttel aztán közölte: ki vagyok rúgva, mert mást vesz fel az én helyemre. Engem még soha, senki nem vert át így! Megszűnt a pedagógusi állásom, az Extraliga ötödik helyén végzett jászberényi csapatot a vezetőség visszaléptette a másodosztályba, ezért nem éreztem biztosítottnak a megélhetésemet, és hazaköltöztem Sződligetre.”

Botos edző ezután visszatért az alapokhoz. A hétszeres bajnok tréner ült már a Honvéd, a Dózsa, a Tungsram, a Nyíregyháza, a Kazincbarcika és a Jászberény, valamint egy kuvaiti csapat kispadján, most azonban senki nem tartott rá igényt.

„Harminchárom év edzősködés után senki nem segített – emlékezett a nehéz napokra a két diplomával rendelkező szakember. – Gödön kaptam mentálhigénés-testnevelői állást a TOPhÁZ Egyészségügyi Otthonban, fogyatékos emberekkel foglalkozom. Óriási kihívás ez napról napra, hiszen különleges pszichikai-pedagógiai módszereket kell alkalmaznom, speciális mozgássorokat kell elvégeztetnem ezekkel az emberekkel. Sajnos semmiféle eszköz nem áll rendelkezésemre, és tornaterem sincs, de bízom benne, hogy ez a helyzet hamarosan változik.”

Szerencsére Botos Ferenc számára az élet szinte egyet jelent a röplabdával, mellőzése ellenére sem mondott végleg búcsút a sportágnak, Dunakeszin, a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában elindította a Botos Röp-Sulit!

„Az intézmény vezetői boldogan segítettek, óriási szeretettel fogadtak – mesélte lelkesen az edző. – Óvodásoktól a nyolcadikosokig összesen hatvan lány és fiú csatlakozott a tanfolyamhoz néhány hét alatt. Engem is meglep és lenyűgöz ez a sikeresség, érdeklődés és népszerűség. Az iskola – ahol a feleségem az egyik testnevelő tanár – minden korosztályban indít csapatot a diákolimpián, de a továbblépéshez pénzre lenne szükségünk, remélem, a Sport XXI. Programból nekünk is jut némi támogatás.”

„Minden apró segítségnek nagyon örülök, a napokban például meglátogatta az edzésünket Serényi Tamás – folytatta Botos edző. – Ő a magyar és az osztrák férfi junior-válogatottnak is volt szövetségi kapitánya, nekem az ifjúsági válogatottban volt edzőm. Elismeréssel illette a Röp-Suliban folyó szakmai munkát, és megígértem, hogy segít hírverést csinálni a tanfolyamnak.”

Íme egy ember, aki sosem adja fel, akinek nem „büdös” a munka, aki ennyi év után is rendre újra tudja kezdeni, aki mindig odaadóan, lelkesen végzi feladatát.
Sok szerencsét, Botos Ferenc!